Központ
2019. augusztus 20. kedd, István

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚLIUS 18.

Központ július 18, 2019 Kávé mellé

Az év 199. napja, hátra van még 166

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

64 – Róma leégését követően Néró római császár megkezdi a keresztények üldözését

1915 – Első világháború: A második isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen védekezik, de igen nagy emberveszteség árán

1926 – Báró Kemény János kezdeményezésére Marosvécsen megalakul a helikoni közösség

1951 – Befejeződnek a jelentős mértékű kitelepítések Budapestről (13 ezer „osztályidegen” személy kényszer-költöztetése zömmel a Hortobágyra). A kitelepítési rendelet június 17-én jelent meg

1953 – Megjelenik Elvis Presley első lemeze, a „My Happiness”, amit édesanyjának ajánlott

1964 – Megjelenik a The Beatles „Hard Days Night” c. Albuma

1970 – Ingyenes koncertet ad a Pink Floyd és a Deep Purple a Hyde Parkban, Londonban

1974 – John Lennont kiutasítják az Amerikai Egyesült Államokból, mert 1968-ban Angliában bűnösnek találták marihuána birtoklása miatt, ezért nem hosszabbíthatta meg vízumát

1998 – Megkezdheti működését az ENSZ tagországai által létrehozott Nemzetközi Törvényszék Hágában, feladata az emberiség elleni bűntettek, népirtás, háborús bűnök, a délszláv háború tettesei fölötti ítélkezés

SZÜLETÉSEK

1552 – I. Rudolf magyar király (II. Rudolf néven német-római császár)

1918 – Nelson Mandela a Dél-afrikai Köztársaság első feketebőrű elnöke. Korábban apartheidellenes aktivista, az Afrikai Nemzeti Kongresszus és az Umkhonto we Sizwe katonai vezetője. Apartheidellenes tevékenysége miatt 27 évet börtönben töltött; nagy részét a Robben-szigeten. 1990-ben Frederik Willem de Klerk elnök utasítására szabadon bocsátották, és egy többéves nemzeti kiegyezési folyamat végén 1994-ben elnökké választották. Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-ban. A faji megkülönböztetés ellenzőinek körében, Dél-Afrikában és világszerte, Mandela a szabadság és az egyenlőség jelképe

1932 – Kertész Ákos kétszeres József Attila-díjas magyar író.
1950-ben érettségizett Budapesten, s mivel polgári származása miatt nem vették föl az egyetemre, 12 évig karosszérialakatos volt az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban, 1954–1966 között az V. sz. Állami Autójavító Vállalatnál. Közben állami ösztöndíjjal elvégezte az egyetemen a magyar-népművelés szakot (1961–1966). 1966-1992 között a Mafilm dramaturgja, forgatókönyv- és dialógusírója volt. Innen ment nyugdíjba 60 évesen, de a filmszakmával továbbra is ápolta a kapcsolatot, regényeiből, idegen irodalmi anyagokból, rendezői ötletből stb. számtalan forgatókönyvet és tévéjátékot írt. 1994 és 1997 között az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztője és főmunkatársa volt

1938 – Paul Verhoeven holland filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer. Az 1970-es években hazájában forgatott játékfilmjei nemzetközi figyelmet keltettek, melynek eredményeként a következő két évtizedben Hollywoodban dolgozott. Alkotásai széles műfaji skálát képviselnek: dráma, történelmi film, thriller, fantasy, sci-fi és akciófilm egyaránt található közöttük. Munkásságának meghatározó témái az erőszak és a szexualitás kapcsolata, valamint az emberi psziché sötét oldalának bemutatása a múltban, a jelenben és a jövőben

1952 – Forgách András magyar író, dramaturg, műfordító

1967 – Vin Diesel amerikai színész, producer és forgatókönyvíró. Szeret a vásznon igazi „keményfiúkat” alakítani, de a drámai szerepek sem állnak messze tőle. A kezdeti nehézségek ellenére mára igazi filmsztárrá nőtte ki magát

1977 – Sebestyén Balázs magyar műsorvezető.


Budapesten született. 7 éves kora körül szülei elváltak, így egészségügyben dolgozó édesanyja egyedül nevelte fel testvérével. Évekig a Vasas színeiben birkózott az iskola mellett. Mivel sportoló szeretett volna lenni, egy szlovák nyelvű gimnáziumba jelentkezett, amelynek volt sporttagozata. Ennek köszönhető, hogy szlovák nyelvből is érettségizett, noha családjának semmilyen szlovák kapcsolata nincsen. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében kezdte, majd átjelentkezett Szegedre, ahol Angol-kommunikáció szakon szerzett bölcsész diplomát. Húszéves korában szinte véletlenül cseppent a médiába, egy ismerőse javaslatára ment el a Z+ zenei televizió műsorvezető válogatására, ahol felvették. Magánéletét védi a sajtó elől. Nős, 2009 nyarán összeházasodott Horváth Viktóriával, akit – többek között – a TV2-n futó Bennfentes című műsor vezetőjeként ismerhettünk. Első gyermekük, Benett 2009. október 18-án látta meg a napvilágot. Második gyermekük, Noel 2014. december 18-án született.

A Z+-on kezdte pályafutását, a Megálló című kívánságműsorban. Azóta többféle műsorban szerepelt már, volt már a csábítók között összeugrasztó a Kísértésben, vagy nagy nevettető, megviccelő a Kész átverés című műsorban. Vezetett már bokszmérkőzést a Sztárbox műsor keretei között, majd a Balázs show műsorvezetője lett, amely a Mónika showhoz hasonló volt. Ezután a Legyen Ön is milliomos! egykori műsorvezetőjével, Vágó Istvánnal a Pókerarc című vetélkedőben. 2008 majd 2014 októberében és novemberében a Celeb vagyok, ments ki innen! egyik műsorvezetője volt Vadon János mellett. 2007 és 2012 folyamán nagy sikere volt A Széf című kvízműsorral.
A televíziózás mellett a rádiózással is foglalkozik, a Class FM reggeli műsorát, a Morning Show-t vezette 2009 és 2016 között Vadon Jánossal és Rákóczi Ferenccel. A rádió analóg sugárzásának elvesztése után a Rádió 1-en vezeti a Balázsék elnevezésű reggeli műsort szintén Vadon Jánossal és Rákóczi Ferenccel

HALÁLOZÁSOK

1610 – Caravaggio itáliai festő, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé.

Milánóban volt festőtanonc, majd Rómába ment. Eleinte koldusszegényen nyomorgott, majd egyre több megrendelést kapott, de egyre több botrányba is keveredett. Rendszeres résztvevője volt verekedéseknek, feljelentették becsületsértésért, de tehetős és nagy befolyással bíró pártfogói kimentették. Egy sokak által önvédelemnek is felfogható gyilkosság volt az utolsó csepp a pohárban. Menekülnie kellett, és Nápolyba került, ahol szintén ünnepelt festő lett. Később Máltára utazott, ahol felvették a Máltai lovagrendbe, de egy újabb verekedés miatt bebörtönözték. Nem bírta a fogságot, megszökött, és Szicíliába menekült, majd visszatért Nápolyba, és ott festette meg utolsó képét is.

Festészetét forradalmian új stílus jellemezte, amely a fény és árnyék kontrasztján alapult. Munkáiban az alak drámai megvilágítása és a mély árnyékok a barokk festészet ismertetőjegyévé váltak. Ellenezte a bibliai témák hagyományos, eszményített értelmezését, modelljeit az utcáról szerezte be, és a vallásos jeleneteket életszerűen festette meg. Már a Szent Máté életéről szóló három festménye (1600-1601) is szenzációt keltett, és később olyan mesterművek követték, mint az Emmausi vacsora vagy a Mária halála. Rövid pályafutása ellenére jelentős életművet hagyott hátra, és utat mutatott követőinek, a caravaggisták-nak

1817 – Jane Austen angol regényírónő. A korában általános romantika túlzásaival szembefordulva a kritikai realizmus egyik úttörője. Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód. Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával

1938 – Mária román királyné

1980 – Komlós János magyar újságíró, kabaréigazgató, humorista, konferanszié, író, kritikus, műfordító, dramaturg, ÁVH vizsgáló-kihallgató, rendőr és kémelhárító tiszt.

Középosztálybeli zsidó polgárcsalád gyermekeként született. Rabbinövendék volt, a háború végén „elit-értelmiségi” munkaszolgálatos, onnan megszökve az új hatalom rendteremtője, 1947–1953 között az ÁVH vizsgáló-kihallgató tisztje volt.Az ÁVH-ból kikerülve 1-2 évig orosz szakfordítóként, majd külügyes fedőállásban titkosszolgálati kémelhárító tisztként dolgozott. 1956. október 23-án még ott volt a Rádió előtt tüntető tömegben, végül a valódi rendszerváltástól megijedve az eseményeket ellenforradalomként élte meg. Ezután került kulturális területre: 1957-ben a Magyar Rádió irodalmi osztályán szerkesztő, 1958-tól vezette a Magyar Nemzet, 1962–1967 között a Népszabadság kulturális rovatát. 1965–1980 között jelentek meg szatírái, humoreszkjei és jelenetei. 1967-től a Mikroszkóp Színpad megalapítójaként igazgatója és konferansziéja 1980-ban bekövetkezett haláláig. Országos ismertséget a Rádiókabaréban és a televízió Az érem harmadik oldala, Az én csatornám című műsoraiban, valamint a szilveszteri kabarék vezető konferansziéjaként szerzett. Meghatározó szerepe volt a sajátos magyar szocialista politikai kabaré, a „felülről engedélyezett odamondogatás” megteremtésében.

Mindeközben a legfelső pártvezetés bizalmi emberének számított. ÁVH-s tetteinek híre, titkosszolgálati háttere, a legfelső pártvezetésig nyúló személyes kapcsolatai, vezetői intellektusa a Kádár-rendszer kulturális életének nagy hatalmú, sokak által félt, mások által nagyra tartott korabeli megmondóemberévé, korának jellegzetes karakterévé tették

Share Button
Ennyien olvasták: 363

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.