Központ
2019. szeptember 15. vasárnap, Enikő, Melitta

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚLIUS 2.

Pál Piroska július 2, 2019 Kávé mellé

Az év 183. napja, hátra van még 182

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1900 – A Ferdinand von Zeppelin által tervezett LZ-1 jelzésű léghajó elindul első próbaútjára

1953 – Nagy Imre váltja fel Rákosi Mátyást a Minisztertanács élén

1955 – A bajkonuri űrrepülőtér megnyitása

1998 – Merénylet a budapesti Aranykéz utcában; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros Tamás

SZÜLETÉSEK

1669 – Károlyi Sándor gróf, hadvezér, a szatmári béke létrehozója

1797 – Koháry Mária Antónia az első magyar zeneszerzőnő

1877 – Hermann Hesse Nobel-díjas német-svájci író, költő

1922 – Pierre Cardin olasz származású francia divattervező.

Cardin egy borkereskedő hetedik, egyben legkisebb gyerekeként született. Alighogy a háború hullámai elcsitultak, 1944-ben Párizsba költözött, és rajzoló lett a Paquin-divatháznál, de már rögtön lehetőséget kapott, hogy tervezhesse Jean Cocteau Szépség és a szörnyeteg c. filmjének jelmezeit (1946). A következő évtől Christian Diornál dolgozott, az aktuális női New Look-kollekcióba tervezett rövid, az alakot hangsúlyozó szoknyákat.

Cardin az üzletszervezésben is példaadónak bizonyult, a mérvadó divattervezők közül elsőként használta márkanevét (voltaképpen személynevét) licencüzletek nyitásához, eleinte Franciaországban, majd világszerte. Ezzel az haute couture-t a szélesebb közönség számára is közelebb hozta.

Üzleti tehetsége máskülönben is egyedülálló, amennyiben a divat közvetlen területéről is elmozdult, vállalkozása karóráktól lakberendezési tárgyakon, porcelánokon, kerámiákon és bútorokon át elektromos cikkekig, autók belső térkialakításáig terjed. Már az 1970-es években kapcsolatot keresett a Kínai Népköztársasággal, egyenruhát tervezett a kínai posta, rendőrség és hadsereg számára. 1977-ben kosztümöket és koronázási ruhát készített Jean-Bédel Bokassa közép-afrikai diktátor császárrá koronázására. 1965-ös André Courrèges tervezővel közös elhíresült párizsi bemutatóján elsőként küldött gumicsizmás manökeneket a kifutóra, fényes, műanyag kabátban és nadrágban. Ugyancsak ő hozta divatba a kötényruhát.

1981-ben Párizsban megvásárolta a Maxim’s éttermet, majd továbbiakat Moszkvában, New Yorkban és Pekingben. Pierre Cardin ma Théoule-sur-Merben él, Cannes mellett. (A gömb alakúra kialakított szobákból álló ház maga is látványosság.) Az ő tulajdonában van ma Marquis de Sade délfranciaországi kastélya is.
Cardin ma (2007) mintegy 800 céget birtokol 180 országban, ahol mintegy 200 000-en dolgoznak, egyebek mellett négy színháza is van (pl a párizsi Théâtre des Ambassadeurs), de szállodákat, más kastélyokat is birtokol, és médiaérdekeltségei vannak

1936 – Hofi Géza Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett

1938 – Szilágyi Domokos erdélyi magyar író, költő.


Középiskoláit Szatmárnémetiben, a Kölcsey Gimnáziumban végezte (1955), majd 1955–59 között a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója volt, záróvizsgáit azonban nem tette le. 1958–59-ben az Igaz Szó, 1960-tól a bukaresti Előre belső munkatársa, a hatvanas évek közepétől írásaiból, kötetei, műfordításai honoráriumából tartotta fenn magát. Betegnyugdíjba kerülve, 1972-től Kolozsváron élt; súlyosbodó betegségét két kudarccal végződött házasság után egy új élettársi kapcsolat tette egy időre elviselhetővé. Búcsúlevelében ezt írta: „Én ma lelépek e világi életből. Ne kérdezd az okát – én sem tudom… Nem vagyok részeg, és – ahogy mondani szokás – tiszta elmével írom e sorokat” (A költő (régi és új) életei. 261). Fia, Kobak, az 1977-es bukaresti földrengésben halt meg. Közös sírban nyugszanak a kolozsvári Házsongárdi temetőben: Szilágyi Domokos, felesége Hervay Gizella költőnő és a gyermekük, Szilágyi Attila

1951 – Pataky Attila magyar rockzenész, az Edda Művek énekese

1958 – Friderikusz Sándor Pulitzer-emlékdíjas magyar újságíró, tévés

1976 – Lisztes Krisztián magyar labdarúgó

1986 – Lindsay Lohan amerikai színésznő

HALÁLOZÁSOK

1566 – Nostradamus francia orvos, asztrológus, kalandor

1778 – Jean-Jacques Rousseau svájci francia, a felvilágosodás filozófusa

1849 – Gábor Áron erdélyi magyar fegyverkovács, az 1848-49-es szabadságharc ágyúöntője.

Székely határőrcsaládba született, és ő is a székely határőrségben szolgált. Gyulafehérváron, Pesten és Bécsben kapott pattantyús kiképzést, de a császári katonai hierarchiában nem várt rá felemelkedés, ezért leszerelése után kisbirtokosként gazdálkodott. A magyar szabadságharc erdélyi küzdelmeinek aktív részeseként vagyonát pénzzé tette, hogy támogassa a szabadságharcot, és a honvédsereg számára ágyúkat tudjon önteni. Részt vett az ágyúkezelők kiképezésében, és őrnagyként haláláig a honvédtüzéreknél szolgált. Mindenét feláldozta a szabadságért, a hazát védve a csatamezőn vesztette életét, amikor az Uzon és Kökös közötti kökösi ütközetben az orosz tüzérség ágyúgolyója eltalálta.

Katolikus létére református temetőben nyugszik Eresztevényben, ahol emlékére 1892-ben emelt emlékmű körül kopjafarengeteget állítottak és mára a magyarság emlékhelyévé vált. Az ágyúi közül egyetlenegy maradt fenn, mely sok viszontagság után a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van

1961 – Ernest Hemingway Nobel-díjas amerikai író

1977 – Vladimir Nabokov orosz származású amerikai író

1982 – Hervay Gizella magyar író, költő, műfordító.

Sokgyermekes szegény családból származott, a tanulás lehetőségéért keményen meg kellett dolgoznia. A középiskolát Zilahon végezte (1952), főiskolai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte (1952–1953), majd a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diákként államvizsgázott (1956). Akkoriban ismerte meg a szintén költői pályája elején álló, ugyancsak bölcsész Szilágyi Domokost, s ez egész életére, költészetére döntő hatással volt. 1956–57-ben a Napsugár, 1957–1959 között az Ifjúmunkás szerkesztője, 1959–1961 között a bukaresti magyar líceum tanára. 1964–1966 között a Művelődés belső munkatársa, egy ideig az Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztőségében talál munkát. Életük bukaresti éveinek nehéz anyagi körülményein 1968–1971 között ismét az Ifjúmunkás szerkesztőségében kapott állás enyhített.

Magánéletének nehézségein, az újra és újra legyőzni próbált magányon nem segített költői eredményeinek egyre egyértelműbb elismerése (1973-ban írószövetségi és KISZ-díjat kapott). Házassága Szilágyi Domokossal végképp megromlott, szétváltak útjaik. Magányérzése 1976-os Budapestre távozásával csak fokozódott, a súlyos családi veszteségek – Szilágyi Domokos öngyilkossága, majd közös fiúk, Attila (Kobak) halála a bukaresti földrengéskor 1977 márciusában – idegeit végképp megrongálták, nem tudott segíteni rajta a leggondosabb orvosi kezelés sem. Többszöri kísérlet után saját kezével vetett véget életének

1998 – Gábor Miklós Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész

2016 – Elie Wiesel Nobel-békedíjas amerikai zsidó író, politikai aktivista, egyetemi tanár

Share Button
Ennyien olvasták: 259

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.