Központ
2019. október 22. kedd, Előd

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚLIUS 25.

Központ július 25, 2019 Kávé mellé

Az év 206. napja, hátra van még 159

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1909 – Louis Blériot elsőként repüli át gépével a La Manche csatornát, Calais-ból Dover felé indulva, az angliai St. Margaret-nél száll le

1919 – Hódmezővásárhelyi tömeggyilkosság

1943 – Letartóztatják Benito Mussolinit

1956 – Nantucket szigete mellett összeütközik az olasz Andrea Doria és a kelet-német Stockholm utasszállító hajó. Az Andrea Doria elsüllyed, 51 utas életét veszti

2009 – Életveszélyes sérüléseket szenvedett a Forma 1 magyar nagydíj időmérő edzésén a Ferrari brazil pilótája, Felipe Massa, akit az előtte haladó Rubens Barrichello autójáról leszakadó rugó talált fejen

SZÜLETÉSEK

1893 – Nagy Imre magyar festőművész

1894 – Gavrilo Princip szerb nacionalista, az I. világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet végrehajtója.


Obljajban, Bosznia-Hercegovinában született. Kilencen voltak testvérek, akik közül egy gyermekkorában meghalt. Ő maga is megkapta a tuberkulózist. Iskoláit Szarajevóban végezte. A hatosztályos gimnáziumból kicsapták, mert Ausztria-ellenes kijelentéseket tett. 1912 májusában Belgrádba költözött, itt került újra iskolába. Belépett a Mlada Bosna nevű boszniai szerb terrorista csoportba, melynek tagjai Boszniának Szerbiához való csatolásáért küzdöttek. Az első Balkán-háborúban Princip a szerb hadsereg katonájaként vett részt.

A merénylet után megindult rendőri nyomozás megállapította a szerb titkosszolgálati vezetők bűnrészességét. Emiatt súlyos politikai válság alakult ki, amelynek nyomán a Monarchia kormánya ultimátumot küldött a szerb kormánynak. Ennek elutasítása után, 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának. A konfliktusba a nagyhatalmak is beavatkoztak, és kirobbant az I. világháború, amelynek végén az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, területének jelentős részét az 1918-ban szerb vezetés alatt megalakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság szerezte meg.

1918. április 28-án a theresienstadti börtönben halt meg tuberkulózis következtében. Három évvel később, 1921-ben Szarajevóban temették el a Mlada Bosna szervezet többi tagja mellé. Merényletének színhelyén a királyi Jugoszlávia kormánya emléktáblát helyezett el

1930 – Réz Pál magyar irodalomtörténész, műfordító, esztéta, a 19-20. századi irodalom kiemelkedő egyéniségeivel foglalkozott, a kortárs magyar irodalom kiváló ismerője és szakértője volt

1932 – Major Anna magyar dramaturg

1967 – Matt LeBlanc amerikai színész, aki 1967. július 25-én a massachusettsi Newtonban született, az Amerikai Egyesült Államokban. Legismertebb alakítása Joey Tribbiani karaktere volt a rendkívül népszerű Jóbarátok, és a kevésbé sikeres Joey című sorozatban. Ezért a szerepéért háromszor jelölték Emmy-díjra, és háromszor jelölték Golden Globe-díjra, melyet 2012. január 15-én televíziós musical és komédiasorozatok kategóriában el is nyert az Episodes című sorozatban nyújtott alakításáért


HALÁLOZÁSOK

1564 – I. (Habsburg) Ferdinánd osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király

1842 – Dominique-Jean Larrey, francia orvos, hadisebész, a sürgősségi sebészet megalapozója. Az Első császárság Nagy Hadseregének fősebészeként részt vett I. Napoléon valamennyi hadjáratában. Orvosi esküjéhez híven az ellenség sebesültjeit is különbségtétel nélkül ellátta. Ezt a magatartását az ellenség is tisztelte: egyszer a kivégzést is ennek köszönhetően kerülte el

1884 – Feszl Frigyes magyar műépítész, a magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere

1918 – Abonyi Árpád magyar író, újságíró.
A nemesi származású nagyabonyi Csiba család sarja. A teljes születési neve Bertalan Emil Árpád. Apja nagyabonyi Csiba Bertalan, mérnök, anyja Taug Mária volt. Jogtudományi tanulmányokat Kolozsvárott folytatott, a jogi egyetem befejezése után az újságírói pályára lépett. 1896-tól több újságnak dolgozott (Kolozsvári lapok, Ország-Világ, Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Magyarország). 1887-ben Füst c. novellájával pályadíjat nyert, Hírnév c. drámáját bemutatták Kolozsvárott. Tagja volt a Petőfi Társaságnak

1980 – Vlagyimir Viszockij szovjet-orosz színész, énekes.
Gitárral kísért dalai már életében túlnőttek rajta. Az orosz sanzonhagyományok, a városi folklór, a kocsma-, katona- és börtöndalok megtermékenyítő hatására eredeti, kemény, humoros és tragikus dalokat költött kora ifjúságától kezdve. Több mint ezer dalt írt, néha egy-egy film számára is. Dalainak zömét életében nem adták ki, csak agyonjátszott magnetofon-felvételeken terjedt. Versei életében nem jelentek meg. Harminc filmben játszott.

Sokat ivott, és morfinista lett. Halálát is ebből fakadó szívroham okozta a moszkvai olimpia ideje alatt. Tüntetésszerű temetésén Moszkvában, a Vaganykovói temetőben hatalmas tömeg jelent meg; röviddel halála után aztán egyre-másra készültek dokumentumfilmek róla. Az orosz nép tragikus hősei között tartja számon

2018 – Szepesi György magyar rádiós sportkommentátor, „az Aranycsapat tizenkettedik játékosa”, 1982–1994 között a FIFA vezető testületének tagja, aki annak 2012-es budapesti kongresszusán a szervezet legrangosabb kitüntetését, a FIFA Érdemrendet vehette át.

1922-ben Friedländer György néven született Budapesten Friedländer Miklós és Rajkovits Irén gyermekeként. Később, 10-11 éves korában családjával Angyalföld és Újpest határára költözött. Édesapja Szepesváralján született, ő ezért vette fel a Szepesi nevet. 1944-ben Szepesi Ukrajnában és Kelet-Magyarországon, apja Budapesten volt munkaszolgálatos, majd a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg.
Az angyalföldi grundokon került legelőször kapcsolatba a futballal. Mint majd minden fiúgyermek, nagy focista szeretett volna lenni. Későbbi vallomásaiból megtudhatjuk, már akkoriban belátta, hogy kortársai ez irányú tehetsége jóval felülmúlja az övét. Megemlít pár nevet – például Puskás Ferenc, Szusza Ferenc –, akik szerinte korának legnagyobbjai voltak. Baráti kapcsolata ezen személyekkel még 60 év után is igen intenzív volt.

1945-től lett a Magyar Rádió munkatársa. 1946-tól kezdett lapokban publikálni. 1951–54 között a Testnevelési Főiskola hallgatója volt. 1958-ban és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki. 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett. 1967–75 között a Magyar Rádió szakszervezeti bizottságának elnöke volt. 1975–78 között bonni tudósítóként dolgozott. 1979–86 között az MLSZ elnöke volt. 1981–92 között a szórakoztató és sportfőosztály osztályvezetője volt. 1982–94 között a FIFA vezető testületének tagja volt. 1996–97-ben a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt.

Jó szívvel felismerte mások talentumát, és úgy döntött, hogy ő a pálya széléről, nem pedig a pályáról próbálja meg előrevinni a magyar sportot. Első szerelme, a futball mellett más sportágakat is kedvelt, és a sport majdnem minden téren jelen volt életében. Legendás közvetítései hallgatók millióinak szereztek mérhetetlenül nagy örömöt. Mindenhol jelen volt, ahol a magyar sportsikerek felbukkantak. Egyedi lelkesedése, sajátos közvetítési stílusa kiemelte a többiek közül. Egy beszélgetés során megkérdezték tőle, hogy miért nem észlelhető már a régi idők szívből fakadó közvetítése napjainkban. Így felelt: „Ma a legtöbb riporter nem hivatásként éli meg és végzi a munkáját, hanem kenyérkeresetként, és ez bizony érződik.”

A Nemzeti Sport szerint ő volt „az Aranycsapat tizenkettedik játékosa”. Minden idők legnagyobb sportbemondójának tartják, akinek a rádióközvetítéseit használták fel a televíziós közvetítésekhez is: alámásolták a hangját, a kép és a hang pedig tökéletesen megegyezett. Emellett a magyarországi televíziózás kezdetén a nézőknek is szokásuk volt, hogy ha a televízió és rádió ugyanazt a mérkőzést közvetítette, lehalkították a tévét, és Szepesi rádióközvetítését hallgatták hozzá, mert így élvezetesebb volt a mérkőzés

Share Button
Ennyien olvasták: 344

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.