Központ
2019. október 22. kedd, Előd

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚLIUS 26.

Központ július 26, 2019 Kávé mellé

Az év 207. napja, hátra van még 158

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1083 – Gellért püspököt szentté avatják

1845 – Elindul első transzatlanti útjára a kor legnagyobb és leggyorsabb gőzöse, a Great Britain

1945 – Megbukik Winston Churchill brit miniszterelnök

1953 – Kubában Fidel Castro vezetésével megostromolja a Moncada laktanyát, amit Kubában a forradalom kezdeteként évről évre a nemzeti forradalmiság napjaként ünnepelnek

SZÜLETÉSEK

1856 – George Bernard Shaw ír drámaíró. Munkásságát 1925-ben irodalmi Nobel-díjjal honorálták. William Shakespeare után az ő műveit játsszák leggyakrabban az angol nyelvű színházakban

1875 – Dr. Carl Gustav Jung svájci pszichiáter

1894 – Aldous Huxley brit író, költő és filozófus. Az 1937-től az Egyesült Államokban élt író legismertebb műve a Szép új világ című disztópia, mely 1931-ben íródott majd egy évvel később jelent meg először nyomtatásban. Műveinek gyakori témája volt a társadalom, eszköze a társadalomkritika és a szatíra, de versei, esszéi, bűnügyi témájú regényei és novellái is voltak. Aldous Huxley-t hét különböző évben jelölték irodalmi Nobel-díjra

1928 – Stanley Kubrick amerikai filmrendező és producer, akit a 20. század második felének egyik nagy hatású és innovatív filmkészítőjeként tartanak számon. Kubrick filmjeire, melyeknek többségét irodalmi művekből adaptálta, az újító technikai megoldások, eredeti történetmesélés és szellemesség jellemző

1930 – Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze.
Tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte 1949–1955 között, ahol mestere Vetró Artúr volt. 1953-ban volt első önálló kiállítása, Bukarestben. 1956-ban államvizsgázott. 1957-ben a Romániai Képzőművészeti Szövetség tagja lett. 1962–1964 között szülővárosában bábfaragóként dolgozott.
1967-ben részt vett az antwerpeni szobrászati biennálén. 1971–72-ben édesapjával, Szervátiusz Jenővel közösen alkották meg Tamási Áron farkaslakai síremlékét. 1977-ben Magyarországra települt át a Securitate zaklatásai miatt, ahol igen foglalkoztatott köztéri szobrászként működött. Faragásainak finom lírai vonalvezetését az erdélyi népi fafaragó művészet motívumai táplálták. A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik

1943 – Mick Jagger Golden Globe-díjas és többszörös Grammy-díjas angol rock and roll énekes, zenész, színész, dalszerző, producer és üzletember. A The Rolling Stones énekese

1945 – Helen Mirren Oscar-díjas és kétszeres Golden Globe-díjas brit színpadi és filmszínésznő

1949 – Roger Taylor a Queen együttes dobosa, zeneszerzője és vokalistája. A zenekar valamennyi lemezén hallható legalább egy dala, melyek többségét ő is énekelte amellett, hogy a felvételeken ritmus- és basszusgitáron is közreműködött. Híresebb művei: I’m in Love with My Car, Radio Ga Ga, A Kind of Magic. Már 1977-től adott ki szólólemezeket, valamint a Queen mellett a The Cross nevű együttesben zenélt. Politikai kérdésekben is aktív rocksztár. 2005-től a Queen + Paul Rodgers formáció részeként újra koncertezik, és a stúdiófelvételeken is részt vesz

1964 – Sandra Bullock amerikai színésznő

1967 – Jason Statham angol színész, producer, harcművész, visszavonult műugró.
Legismertebb filmes alakításait ezidáig akciófilmekben nyújtotta; Guy Ritchie több filmjében szerepet kapott (A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső, Blöff, Revolver), szerepel A szállító című filmben és annak két folytatásában, a Crank – Felpörögve című filmben, valamint a film második részében és a The Expendables – A feláldozhatók három részében. A Halálos iramban 7., illetve 8. részében is szerepet kapott

1973 – Kate Beckinsale angol színésznő.

Színészcsaládból származik, fiatalon elhunyt édesapja brit televíziós produkciókban szerepelt, édesanyja színpadi színésznő volt. Kezdetben a fiatal Kate is tévéfilmekben kapott szerepet, de Kenneth Branaghnak hamar feltűnt a tehetsége, ezért szerepet osztott rá a Sok hűhó semmiértben. 1995-ben Aidan Quinn és John Gielgud mellett játszhatott a Megkísértve (Haunted) című thrillerben. 1998-ban egy vígjátékban, A diszkó végnapjaiban (The Last Days of Disco) szerepelt. Egy évvel később a Börtönpalota című, thaiföldi drogcsempészetről és ennek kemény megtorlásáról szóló börtöndrámában kapott lehetőséget.

Az igazi kiugrást a 2001-es év jelentette Beckinsale számára, amikor Michael Bay rendező Ben Affleck és Josh Hartnett mellett főszerepet szánt neki a Pearl Harbor – Égi háború című romantikus, háborús filmben. A kritika ugyan fanyalogva fogadta a filmet, de az amerikai közönség köreiben sikeres volt. A fiatal Hartnett mellett Beckinsale-re is felfigyeltek. Szintén ebben az évben John Cusack oldalán játszott a Szerelem a végzeten (Serendipity) című romantikus filmben. 2003-ban az ő nevével fémjelezve készült el az Underwold című film, melyben egy vámpírlányt formált meg. Egy évvel később hasonló szerepet vállalt el Hugh Jackman oldalán a Van Helsingben, ebben a vámpírok ellen harcolt. 2004-ben komolyabb filmben is szerepelt, Martin Scorsese felkérésének igent mondva az Aviátorban (The Aviator) Ava Gardnert keltette életre hitelesen. 2006-ban ismét könnyebb hangvételű filmek következtek, előbb az Underworld folytatása jött, az Underworld: Evolúció, majd Adam Sandler partnere volt a Távkapcsban (Click). 2007-ben az Elhagyott szoba (Vacancy) című thrillerben volt látható.
2000-ben a #85 lett a Maxim magazin a világ 100 legszexisebb nője listáján

HALÁLOZÁSOK

1864 – Fáy András író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója. Mikszáth Kálmán egyik Fáy Andrásról szóló írásában írta: ha nem Széchenyit illetné „a legnagyobb magyar” jelző, akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza bölcse”, akkor Fáy Andrást illetné ez a cím; így azonban csupán „a nemzet mindenese

1952 – Eva Perón („Evita”, szül. Eva Duarte), Juan Domingo Perón argentin elnök felesége. Argentina népe csak Evitaként ismerte, ezrek rajongtak érte, halálakor az egész ország gyászba borult.

1951 júniusában diagnosztizálták – többszöri rosszullétek után –, hogy Evitának méhnyakrákja van. Ekkor még műthető lett volna, ő azonban nem akart eltűnni a nyilvánosság elől. 1952 májusában még megjelent a közvélemény előtt a Casa Rosada erkélyén (33 kilóval könnyebben), majd július 26-án meghalt. Az ország népe gyászba borult, testét bebalzsamozták és üvegkoporsóba tették. A koporsót egy bazilika termében helyezték el, ahová három héten keresztül zarándokoltak el a gyászolók, majd a CGT, a perónista szakszervezeti szövetség székházában kapott helyet. Perón 1955-ös bukása után a puccsisták parancsára egy katonai osztag előbb ellopta a koporsót, ezt követően évekig kalandos módon Buenos Aires különböző pontjain rejtegették, majd 1957-ben titokban Milánóban temették el, ahonnan az argentin kormány – szintén titokban – 1971-ben exhumáltatta és Spanyolországba vitette.

Az 1973-ban újra elnökké lett Perón harmadik felesége, miután 1974-ben alelnökből férje halála révén elnök lett, engedélyt adott rá, hogy a koporsót és a holttestet visszaszállítsák, és végleg Argentínában maradjon. Ideiglenesen az elnöki rezidencia telkén helyezték el, amíg a Perón elnök és Evita maradványainak elhelyezésére tervezett gigantikus mauzóleum, A Haza Oltára elkészül, de ez az 1976-os katonai hatalomátvétel miatt már nem épült fel. A koporsót átadták a Duarte családnak; Buenos Airesben, a recoletai temetőben emelt kriptában temették el, ma is itt nyugszik

1967 – Füst Milán magyar író, költő, drámaíró.
Teljesen újszerű versformálása és kifejezésmódja a magyar lírában Berzsenyin kívül talán csak a középkori zsoltárok hangjához hasonlítható. Szabad verselése, patetikus dikciója, hasonlíthatatlan kifejezésmódja, a költészetben szokatlan rejtőzködése, szerepjátszásai egészen egyéni hangot jelentenek irodalmunkban. A modern magyar irodalom méltatlanul keveset emlegetett, és olvasott magányos óriása.
Drámái, különösen a bemutatásra mintegy 40 évet váró IV. Henrik szintén klasszikus értékű alkotások. Ennek ellenére legismertebb drámai alkotása, az újsághír alapján született Boldogtalanok egészen a hatvanas évek végéig ismeretlen volt a színházrendezők előtt (a húszas évek elején egy klubszínpadon néhányszor, visszhang nélkül bemutatták.)

Legnagyobb prózai alkotása, A feleségem története, amelyért francia megjelenése után 1965-ben Nobel-díjra is jelölték, 1942-ben kedvezőtlen kritikákat kapott, sem az irodalom akkori hivatásos értői, sem közeli barátai nem értették-érezték meg hatalmas jelentőségét és szépségét

Share Button
Ennyien olvasták: 959

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.