Központ
2019. december 15. vasárnap, Valér

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚNIUS 1.

Központ június 1, 2019 Kávé mellé

Az év 152. napja, hátra van még 213

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1514 – Dózsa György keresztes seregeinek Pesten hagyott táborát szétverik a nemesi csapatok

1855 – William Walker amerikai felfedező meghódítja Nicaraguát és visszaállítja a rabszolgaságot

1916 – Véget ér a jütlandi csata, az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget mellett, a brit és a német hadiflották között, tulajdonképpen eldöntetlen eredménnyel, közel 10 ezer tengerész áldozattal

1967 – Megjelenik a nyolcadik The Beatles album, a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band

1970 – Elindul a Szojuz–9 űrhajó, amely az addigi leghosszabb idejű repülést hajtja végre

1980 – A CNN (Cable News Network) elkezdi műsorának sugárzását

SZÜLETÉSEK

1834 – Felletár Emil magyar gyógyszerész, vegyész, szerkesztő; a törvényszéki toxikológia elismert művelője

1883 – Czigány Dezső magyar festő. A 20. század elején a modern stílusirányokkal megismerkedve kialakította egyéni stílusát, mélyre hangolt színű arcképeket, aktokat, csendéleteket festett kötött, a formát hangsúlyozó előadásban.


Budapesten, majd Münchenben és a nagybányai művésztelepen tanult Hollósy Simonnál. 1905-ben Párizsban a Julian Akadémiára járt Jean-Paul Laurens francia történeti festőhöz. 1906-ban állított ki először a Salon des Indépendants kiállításain. Az akadémikus és történeti festészet nem hatott rá, sokkal inkább Paul Cézanne, Paul Gauguin, Henri Matisse és Félix Vallotton művészete. Az évtized második felében a magyar Vadak stílusában festett portréival hívta fel magára a figyelmet. Heves ellenérzést váltott ki a korabeli kritika részéről zöld hajjal festett önarcképe, amely a Nyolcak első, Új képek címet viselő tárlatán szerepelt 1909-ben. Az évtized fordulótól festészete mindinkább Paul Cézanne hatása alá került.
A nagybányaiakkal és a Nyolcakkal 1911-ben is kiállított. A kecskeméti művésztelep létrejöttekor Nagybánya helyett Kecskemétet részesítette előnyben, Czigány modern festő volt. Jó barátságban volt Ady Endre költővel, többször is lefestette. Híres önarcképeinek sorozata is, amelyeken magát mint bíborost, munkást vagy szerzetest stb. ábrázolta. Az első világháború után Franciaországban élt, hazajőve gyűjteményes kiállítást rendezett dél-franciaországi tájképeiből 1927-ben Székely Aladár fotóművész budapesti műtermében, a Váci utcában.
1937-ben önkezével vetett véget életének. Mielőtt öngyilkos lett, kiirtotta a családját, leányát, unokáját, harmadik feleségét, Szilasi Borbálát, Szilasi Vilmos húgát

1926 – Marilyn Monroe (Norma Jeane Baker), amerikai színésznő, énekesnő.

Giant Art

Az 1950-es évek egyik legismertebb szexszimbóluma volt, aki „buta szöszi” filmszerepeivel szerzett hírnevet. Színésznőként körülbelül egy évtizedig volt aktív, ezalatt filmjeiből kétszázmillió dolláros bevétel folyt be. Marilyn Monroe a mai napig a popkultúra egyik legismertebb, ikonikus egyénisége.

Los Angelesben született, gyerekkorát különböző nevelőszülőknél és árvaházban töltötte, míg 16 évesen férjhez nem ment. A második világháború idején gyári munkásnőként készültek róla az első professzionális fotók, és ekkor kezdődött fotómodell pályafutása. Pin-up girlként vált híressé, és így kapta első mellékszerepeit a 20th Century Fox és a Columbia Pictures filmstúdiónál. 1951-től már fontosabb szerepeket is kapott, elsősorban vígjátékokban (Annyi idős vagy, amennyinek érzed magad és Gyanús dolog), de drámákban (Éjszakai összecsapás, Ne is kopogtass!) is. Filmkarrierje kezdetén botrányt kavart, amikor kiderült, hogy 1949-ben aktfotók jelentek meg róla, de az eset csak fokozta a filmjei iránti érdeklődést.

1953-ra filmjei a legjövedelmezőbb hollywoodi alkotások közé tartoztak, főszerepet kapott a Niagara című film noirban és a Szőkék előnyben, valamint a Hogyan fogjunk milliomost? című vígjátékban; utóbbiak megalapozták „buta szöszi” imázsát. Monroe hamarosan megunta beskatulyázását és sztár mivoltához képest alacsony jövedelmét, ezért 1954-ben összeveszett a Fox filmstúdióval. Hamarosan újabb megállapodást kötöttek, és az év egyik legnagyobb kasszasikerével, a Hétéves vágyakozással tért vissza. A stúdióval való további súrlódások miatt 1954 végén megalapította a Marilyn Monroe Productions (MMP) céget. 1955-ben új szerződést kötöttek, és a Buszmegálló, A herceg és a kóristalány című filmekért a kritikusok elismerését is kivívta. 1959-ben a Van, aki forrón szereti vígjátékban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó Golden Globe-díjat. Utolsó elkészült filmje az 1961-es Kallódó emberek.
Monroe magánéletében számos problémával küzdött, amelyeknek a sajtó is sok figyelmet szentelt. Gyógyszerfüggő volt, depressziótól és szorongástól szenvedett. Háromszor házasodott, köztük a híres baseballjátékos, Joe DiMaggióval és a neves íróval, Arthur Millerrel. Házasságai néhány év vagy néhány hónap után válással végződtek. Marilyn Monroe 1962-ben, 36 éves korában halt meg szándékos barbiturát-túladagolás következtében. Halálát illetően számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot

1935 – Juhász Árpád geológus, a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztési Bizottságának tagja, a magyarországi természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentősebb alakja

1937 – Morgan Freeman Oscar-díjas amerikai színész

HALÁLOZÁSOK

1434 – II. Ulászló lengyel király Litvánia nagyhercege, I. Ulászló magyar király apja, Cillei Anna férje

1841 – Nicolas Appert francia cukrász, a konzervdoboz feltalálója. Az ötlet lényege az volt, hogy „szorosan ledugaszolt, vastag falú üvegpalackokba rakott különféle élelmiszereket hosszabb-rövidebb ideig forrásban lévő vízfürdőben tartott”. Appert bizonyítani nem tudta, csupán feltételezte, hogy a hevítés elpusztítja vagy megváltoztatja „a romlást okozó fermenteket” vagyis az enzimeket (Louis Pasteur csak az 1860-as évek elején bizonyította, hogy a romlást mikroorganizmusok okozzák, amelyek hő hatására elpusztulnak, az edény lezárása pedig megakadályozza új szennyeződések bekerülését.)

1868 – James Buchanan az Amerikai Egyesült Államok 15. elnöke, hivatalban 1857 és 1861 között

1914 – Feszty Árpád magyar festőművész.


Tehetségének korán jelét adta. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreáltanodában végezte, innen azonban távoznia kellett, mivel több társával politikai és irodalmi kört alapított. A 16 éves fiú ekkor vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe ment, ahol főleg a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán feltűnést keltett egy tájképével, és csakhamar elnyerte az állami ösztöndíjat.
Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba ment, és 1878-ban a nemzetközi világtárlaton sikert aratott Delelő című képével, mely hamarosan elkelt. Még ez évben Velencébe ment, ahol laguna-képeket festett; velencei tartózkodása nagyon jó hatással volt művészetének fejlődésére, és amúgy is eleven színérzéke még jobban kifejlődött.

Ógyallai műtermében festette egy évvel később Pusztai találkozás télen című nagy vásznát, mely felkeltette iránta a művészeti körök komoly érdeklődését. 1880-ban ösztöndíjat nyert, és három évig Bécsben tartózkodott, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette Golgota című híres képét, melyet csakhamar követett a Levétel a keresztről és a Szent Gellért.
Jellemző ereje különösen zsánerképekben domborodott ki (Kárvallottak, Bányaszerencsétlenség). Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is.

1896-ban a millenniumi kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas panorámáját. Ekkor festette a Bánhidai csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára.
Ezt követően hosszabb ideig Firenzében tartózkodott nejével, Jókai Rózával (1861-1936), Jókai Mór fogadott leányával. Itt festette Krisztus temetése című triptichonját, amelyet 1902-ben Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította. 1906-ban III. osztályú Vaskorona-renddel tüntették ki.
Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott. Könyve 1897-ben jelent meg Budapesten, Az én parasztjaim címmel

1938 – Ödön von Horváth (Edmund Josef von Horváth), osztrák drámaíró, elbeszélő

1946 – Ion Antonescu román katonatiszt, diktátor

1977 – Básti Lajos Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. Őt tartják a 20. század egyik legszebben beszélő magyar színészének

Share Button
Ennyien olvasták: 374

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.