Központ
2019. július 19. péntek, Emília

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚNIUS 18.

Központ június 18, 2019 Kávé mellé

Az év 169. napja, hátra van még 196

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1812 – Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent Nagy-Britanniának

1815 – A waterlooi csata, I. Napóleon francia császár döntő veresége, a napóleoni háborúk vége

1900 – A kínai bokszerlázadás kirobbanása

SZÜLETÉSEK

1868 – Horthy Miklós magyar politikus, a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja. Az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-ig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg, 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Megítélése napjainkban is komoly vita tárgya

1890 – Ferenczy Béni szobrász, érmész, rajzművész, akvarellista, illusztrátor, művészeti író, a huszadik századi magyar művészet kiemelkedő egyénisége. Tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, mestere Réti István volt. 1908–1909-ben Firenzében Joseph Beer tanítványa volt. Majd 1910–1911-ben a müncheni Akadémián Balthasar Schmitt, Émile-Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko növendéke lett. 1912–1913-ban Párizsban folytatta tanulmányait. 1919 után közel húsz évig kénytelen volt külföldön élni.

A Tanácsköztársaság idején aktívan részt vett a kulturális életben, bár a közkedvelt vélemények ellenére a Múzeumi és Művészeti Direktóriumnak nem lett tagja, emiatt emigrálnia kellett. Előbb Nagybányán, majd Pozsonyban, és Rózsahegyen élt, 1921-ben érkezett Bécsbe, ahol megnősült. 1922–1924-ben Berlinben és Potsdamban éltek. 1932-től 1935-ig Moszkvában tartózkodott. Majd újra Bécsbe költözött 1936-ban. Az Anschluss után 1938-ban hazatért Budapestre, de magyar állampolgárságát csak 1944-ben kapta vissza. A nyilaskeresztes hatalomátvétel után feleségével zsidókat bújtattak Budapesten, amiért 1990-ben a Jad Vasem posztumusz a Világ Igaza címmel tüntette ki őket.
1945–1950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1945-ben tagja lett a Kodály Zoltán vezette Művészeti Tanácsnak. 1947–1948-ban svájci és olaszországi utazásokat tett. Az 1950-es években könyvillusztrálásból élt. 1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult. Életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott.

Ferenczy Béni pályája kezdetén kísérletező művész volt, közel állt hozzá a kubizmus és szecesszió. Szobrászatában később a klasszicista stílus dominált. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erőteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához. Alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak. Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek.
Grafikusként is a magyar rajzművészet legnagyobb képviselői közé tartozik, illusztrátorként is jelentős volt tevékenysége. Számos akvarellt is készített, főleg csendéleteket festett. Kisplasztikái monumentális kisugárzásúak, éremművészete kiemelkedő

1933 – Szilágyi Pál erdélyi magyar matematikus, egyetemi tanár, egyetemszervező.
A középiskolát Nagyváradon végezte. 1954-ben végezte el a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakát. 1954–1959 között a Bolyai Tudományegyetem gyakornoka, majd tanársegéde. Az egyetemek egyesítése után a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanított 2003-ig. 1992–1996 között a matematika-informatika kar dékánhelyettese, 1996–2000 között az egyetem rektorhelyettese. 2003–2007 között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. 2000-től a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának tagja.

1963-ban doktori címet szerzett matematikából. 1972–1973-ban Humboldt-ösztöndíjas Németországban, miután a hatóságok hosszú halogatás után engedélyezték a kiutazását.
Rektorhelyettessége alatt kezdődött a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának részleges önállósága. Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás kialakításában és fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért több kitüntetésben részesült

1942 – Paul McCartney angol zenész, zeneszerző és producer; elsősorban a Beatles egykori tagjaként ismert.
Elismerten a 20. század egyik zenei ikonja, a brit rockzene megtestesítője. Az USA-ban huszonkilenc listavezető kislemezével ő tartja a rekordot; ebből húszat a Beatles, a maradék kilencet a Wings tagjaként, valamint szólókarrierje során adott ki. Csaknem hat évtizedes pályafutása során több mint 500 millió lemezt adott el világszerte. Nagy-Britanniában ő minden idők legsikeresebb albumkészítője, 1997-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte, az USA-ban eddig 21-szer kapott Grammy-díjat, és kétszer is beiktatták a Rock & Roll Hírességek Csarnokának tagjai közé. Nagy hatású basszusgitáros, elismert gitáros, zongorista és dobos.

McCartney és John Lennon volt a Beatles két fő dalszerzője és az ebben az időszakban írt dalait, mint a Hey Jude (1968), az Eleanor Rigby (1966), a Yesterday (1965) vagy a Let It Be (1970) rendszerint a könnyűzene történetének legjobbjai közé sorolják. Ő írta a Helter Skelter (1968) című dalt is, melyet sokan az első heavy metal-dalnak tartanak.
A Beatles 1970-es feloszlása után is sikeres művész maradt. Az 1970-es években Wings nevű zenekarával, majd később szólókarrierje során Nagy-Britanniában és az USA-ban 30 Top-10-es kislemeze jelent meg, többek között a Maybe I’m Amazed (1970), a Live and Let Die (1973), a Band on the Run (1973), a Silly Love Songs (1976), a Pipes of Peace (1983) és a Stevie Wonderrel közösen előadott Ebony and Ivory (1982).
Sokszor vetik a szemére – leginkább a brit sajtó – hogy régimódi. Ennek ellenére még ma is rengetegen kedvelik. A zenélés mellett gyakran fest (bár eddig még nem rendezett kiállítást), támogatja az állatvédő szervezeteket, a taposóaknák felszedésére irányuló kezdeményezéseket és lelkes híve a vegetarianizmusnak

1950 – Szilágyi Ákos József Attila-díjas magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, műkritikus

1952 – Isabella Rossellini amerikai filmszinésznő

HALÁLOZÁSOK

1928 – Roald Amundsen sarkkutató, norvég felfedező, a sarkvidékek legeredményesebb felfedező utazója. Ő hajózott először át az Északnyugati átjárón (1903–1906), majd 1910–12-es expedíciójával elsőként érte el a Déli-sarkot 1911. december 14-én

Roald Amundsen.

1934 – Derkovits Gyula magyar festő- és grafikusművész

1936 – Makszim Gorkij orosz író, drámaíró

Share Button
Ennyien olvasták: 222

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.