Központ
2019. július 19. péntek, Emília

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚNIUS 20.

Központ június 20, 2019 Kávé mellé

Az év 171. napja, hátra van még 194

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

451 – Az Attila vezette hun sereg megütközik Catalaunumnál a rómaiakkal

1837 – Viktória királynő kerül Nagy-Britannia és Írország trónjára

1963 – A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodása a Kreml és a Fehér Ház közti forró drótról (állandó közvetlen telefonkapcsolat)

SZÜLETÉSEK

1881 – Szentgyörgyi István magyar szobrászművész

1909 – Errol Flynn ausztrál színész.
Ausztráliában született Theodore Flynn biológus és Marelle Young gyermekeként. Később a család Angliába költözött, ahol Flynnt több iskolából is eltanácsolták magatartása miatt. Többféle munkakörben is dolgozott, azonban egyik sem volt hosszú életű. Fess és karizmatikus megjelenésével felkeltette a Warner Bros. figyelmét, első komoly szerepét a Captain Blood című filmben kapta, 1935-ben. Nemcsak a filmvásznon játszott úgynevezett „szájhős” karaktereket, magánélete legalább annyira eseménydús volt, mint a filmbeli karaktereké: hírhedt volt ivászatairól, nőügyeiről és többször keveredett összetűzésbe a törvénnyel is

1927 – Dargay Attila animációs filmrendező.
A Képzőművészeti Főiskolára 1945-től 1948-ig járt, amikor „osztályidegenként” politikai okokból kirúgták. 1951-ben a Nemzeti Színház díszletfestője, 1951–1954 között a rajzfilmgyártásban gyakornok, 1954–től 1957-ig tervező, 1957-től rendező. Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya. Éveken keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötörnek is. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tudott szólítani, nevettetni. 2007-ben Budapest díszpolgárává választották

1933 – Danny Aiello amerikai színész

1949 – Lionel Richie amerikai énekes zeneszerző.
Pályáját 19 évesen, 1968-ban kezdte a Commodores együttes tagjaként; szólókarrierje 1982-ben kezdődött a saját neve alatt kiadott, Lionel Richie című albummal és “Truly” című számával, amely több akkori slágerlista élére került. Világszerte több mint százmillió eladott lemez fűződik a nevéhez, ezzel a világ legtöbb lemezeladással büszkélkedő zenészeinek egyike lett

1967 – Nicole Kidman Oscar- és Golden Globe-díjas ausztrál-amerikai színésznő, modell és énekesnő. Hazájában, Ausztráliában már ismert színésznő volt, mikor a világ megismerte a Halálos nyugalom című filmben. Ezt követően jelentősebb hollywoodi filmekben foglalkoztatták, egyre fontosabb szerepekben, mígnem mára a legkeresettebb sztárok között tartják számon.

1984-ben az Ausztrál expressz című sorozatban játszott mellékszerepet. 17 évesen vált ismertté Ausztráliában, az 1985-ös Vietnam című minisorozatban. Az 1989-es Halálos nyugalom című filmjével elnyerte az Ausztrál Filmintézet díját. Első jelentős szakmai elismerését már az Egyesült Államokban, a Majd megdöglik érte című film főszerepéért kapta. 1998-ban visszatért a színházhoz is, először a londoni West Enden, majd New Yorkban lépett fel nagy sikerrel David Hare The Blue Room című darabjában. Óriási sikert aratott továbbá a Moulin Rouge főszerepében, melyért Golden Globe-díjat kapott, és jelölték az Oscarra is

1967 – Lovasi András Kossuth-díjas magyar énekes, szövegíró, a Kispál és a Borz együttes énekese

HALÁLOZÁSOK

1919 – Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét.

Eredetileg gyógyszerészként dolgozott, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását, és a müncheni festészeti Akadémián tanult. Kitűnő tanulmányai maradtak fenn ebből a korszakából. Rendszeresen utazott, jelentősebb képeit a Közel-Keleten festette. Viszonylag kevés, mintegy száz nagyobb művet alkotott. Külföldi kiállításairól (például a maga által szervezett 1907-es párizsi tárlatról) általában elismerően nyilatkoztak, de Magyarországon nemigen méltányolták. Ehhez különc (mértéktartó) életvitele és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétikus allűrjei is hozzájárultak; ezeket képeinek több elemzője pszichopatológiásnak vélte. Megismerését nehezítette az is, hogy képeit megtartotta. Örökösei anyagárban, kocsiponyvaként akarták eladni alkotásait, amiket az utolsó pillanatban vett meg Gerlóczy Gedeon.

Festészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de egyik, elhatárolható művészeti irányzathoz sem tartozott. Magát a „Napút festők” közé sorolta. Talán a legismertebb festménye a Magányos cédrus, aminek címét azonban az utókor adta: Csontváry katalógusaiban az Egy cédrusfa Libanonból címen szerepel. Magyarországon jóval halála után, képeinek 1963-as székesfehérvári kiállítása tette népszerűvé. Alkotásai ritkán cserélnek gazdát, a magyar árverési rekordot 2012 óta 240 millió forinttal a Traui tájkép naplemente idején című festménye tartja. Életének első jelentősebb összefoglalása Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar című, tudományos igényű műve, ami 1964-ben jelent meg

1929 – Olgyai Viktor magyar festőművész, magyar grafikus

1973 – Keleti Márton magyar filmrendező.
Pályája kezdetén színházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A második világháború alatt nem dolgozott, a háború befejezése után viszont ő forgatta az egyik első magyar filmet A tanítónő címmel. A filmgyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve felváltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat (például Mágnás Miska), és komolyabb tárgyú műveket (például Beszterce ostroma, Különös házasság). 1965-ben készült a – talán legismertebb – filmje, A tizedes meg a többiek, mely bekerült a budapesti tizenkettő, az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt film közé. Nagy sikert – közte nemzetközi elismerést – szerzett a Butaságom története c. vígjátéka. Jelentős műve az 1970-ben Liszt Ferenc életéről készült Szerelmi álmok c. filmje. Az 1960-as évektől a Magyar Televíziónak is dolgozott, több politikai tárgyú játékfilmet rendezett. 1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtanszakának vezetője volt

2018 – Kányádi Sándor Kossuth-díjas magyar költő, a nemzet művésze.

1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től pedig a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja is volt.
A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakjának számított, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója volt. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozták meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
Szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezték végső nyugalomra; a szertartáson Áder János köztársasági elnök is részt vett

Share Button
Ennyien olvasták: 292

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.