Központ
2019. december 10. kedd, Judit

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚNIUS 22.

Központ június 22, 2019 Kávé mellé

Az év 173. napja, hátra van még 192

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1633 – Galileo Galilei az inkvizíció kényszerítésére visszavonja nézeteit arról, hogy a Föld kering a Nap körül

1941 – Németország lerohanja a Szovjetuniót, megnyílik a második világháború keleti frontja

1990 – 44 éves fennállása után lebontották a berlini Checkpoint Charlie határellenőrző állomást

1992 – Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Vaskapu-hágóban románok munkagéppel ledöntik Hunyadi János 1442. szeptember 6-án kivívott zajkányi győzelmének utolsó, 1896-ban állított emlékművét. A négyméteres öntöttvas buzogányt 1993-ban az osztrói tóban megtalálják, és a várhelyi múzeumba mentik. Innen 1994-ben ellopják

SZÜLETÉSEK

1898 – Erich Maria Remarque német pacifista és antifasiszta író.
Első műveiben az I. világháború szörnyűségeit és következményeit írja le a részt vevő katonák szempontjából. A front embertelen körülményeitől kezdve a boldog/boldogtalan hazatérésig minden katonai megpróbáltatás benne van regényeiben. A két világháború közötti Németország, a weimari köztársaság, az infláció, az egyszerű hétköznapi emberek problémái és a nácizmus születése hiteles képet adnak a kor társadalmáról.

Későbbi témái az 1930-as évek és a II. világháború alatti emigráció nehézségei, megpróbáltatásai és a koncentrációs táborok mindennapjai. Ezekben a megrendítő regényekben a nácizmus és fasizmus áldozatainak szenvedéseit írta le, de szinte mindegyik művében fontos helyet kap a szerelem, amely melegséget és reményt nyújt a kétségbeejtő élethelyzetekben.
Erich Maria Remarque a 20. század egyik legsikeresebb írója, regényeit megfilmesítették, DVD-re vették, számtalan nyelvre lefordították

1913 – Weöres Sándor magyar író, költő

1943 – Klaus Maria Brandauer osztrák színész.
Brandauer az érettségit követően 1962-től Stuttgartban a Zene- és Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, de két szemeszter elvégzése után otthagyta. Első színházi szerepe a Claudio volt Shakespeare Szeget szeggel című vígjátékában, 1963-ban, a tübingeni színházban. Később a bécsi Josefstadti Színház társulatánál játszott; szélesebb körben Lessing Emilia Galotti című drámájában nyújtott alakítását követően vált ismertté (1970). 1972 óta a bécsi Burgtheater társulatának tagja.
Filmes pályafutása gyakorlatilag 1981-ben kezdődött, amikor Szabó István Mephisto című alkotásában kapott főszerepet. A film 1982-ben megkapta a legjobb külföldi filmért járó Oscar-díjat. Ezt követően Szabó István következő két filmje, a Redl ezredes és a Hanussen címszerepét is ő alakította

1948 – Cserháti Zsuzsa magyar énekesnő.
Cserhátit mint a második popgeneráció egyéniségét tartják számon, egyes kritikusok szerint Kovács Kati mellett a magyar könnyűzene történetének legjobb női énekhangja. Az 1970-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a ’80-as években háttérbe szorult, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után, 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak

1949 – Meryl Streep amerikai színésznő, akinek alakításai filmekben, televízióban és színházban egyaránt láthatók. 21 jelölésével ő a legtöbbször jelölt színésznő az Oscar-díj történetében, amelyből hármat váltott győzelemre (Kramer kontra Kramer, Sophie választása és A Vaslady) és 31 jelölésével szintén a legtöbbször jelölt színésznő a Golden Globe-díj történetében.

1975-ben végezte el a Yale Egyetem drámaszakát. Ezután New Yorkba költözött, ahol színházban kezdett el dolgozni. Filmes karrierje 1977-ben kezdődött a Júlia című filmben. Ezután jött egy nagyobb szerepe is a A szarvasvadász című filmben, amiért Oscar-díjra is jelölték. 1979-ben a Kramer kontra Kramer című filmben egy nőt játszott, aki férjét és fiát elhagyja, alakításával elnyerte az első Oscart. Megtanult hajót navigálni, hegedülni és ír táncokat előadni. Az 1982-es Sophie választása című filmben nyújtott alakításáért is Oscar-díjat kapott. Egy kis szünet után, 1995-ben A szív hídjai című filmben nyújtott alakítása visszahozta a rivaldafénybe.

2008 nyarán mutatták be a mozik a Mamma Mia! című musicalt, az ő főszereplésével. A film az egész világon kasszasiker lett: 609 millió dollár összbevételt gyűjtött össze a moziknál és számos díjat nyert. 2009. január 7-én az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb közönségdíján, a People’s Choice Awardson Streep kapta a legjobb dal elénekléséért járó díjat, amit 50 millió ember szavazata alapján ítéltek oda. A színésznő korábban már kilencszer elnyerte az elismerést.
2009-ben a Hollywood Report Hollywood legjobban fizetett színésznőinek listáján harmadik helyezést ért el 24 millió dolláros (4,6 milliárd forint) bevételével, amelynek zömét a nagy sikerű Mamma Mia! filmmusicalnek köszönhette.
2011-ben A Vaslady című filmben nyújtott főszerepért ismét Oscar-díjra jelölték, immáron 17. alkalommal, amelyet el is nyert. Az Egyesült Királyság első női miniszterelnökét, a visszavonult, alzheimeres, viszkiző Margaret Thatchert alakítja benne olyan átérzéssel, hogy a film sokkal inkább szól színészi képességeiről, mint magáról a Vasladyről

1963 – Morvai Krisztina magyar politikusnő

HALÁLOZÁSOK

1969 – Judy Garland amerikai énekes-színésznő.


Életének negyvenhét évéből negyvenötöt rivaldafényben töltött, drámai és musical szerepeivel, s énekesként is nemzetközi sztárrá vált. Legismertebb szerepe Dorothy, az Óz, a csodák csodája című filmből.

Egy minnesotai baptista családban született Francis Avent Gumm és Anne Marion Milne gyermekeként. A család angol-ír-skót származású volt. Gyermekként először színpadi produkciókban a családjával lépett fel, mígnem még tizenévesként szerződtette a Metro-Goldwyn-Mayer. Itt több mint két tucat filmet forgatott, ebből kilencet a kedvenc gyermekkori partnerével, Mickey Rooney-val.
Míg karrierjét sikerek kísérték, Garland mindvégig magánéleti problémákkal küzdött. Ötször házasodott, egyszer kísérelt meg öngyilkosságot, de többször került szanatóriumba gyógyszerfüggőség miatt, amiket még az MGM-nél kellett elkezdenie szedni (pl: étvágycsökkentőt, mert hízásra hajlamos volt, altatókat, mert az étvágycsökkentőtől nem tudott aludni, és serkentőket, mert az altatóktól nem tudott időben felkelni). Halálát is nyugtató-túladagolás okozta.
1999-ben az Amerikai Filmintézet beválasztotta az utóbbi 100 év 100 legnagyobb filmszínésznője közé

1987 – Fred Astaire amerikai filmsztár, táncos a Broadwayn, énekes és színész volt. 76 éves karrierje alatt 31 musicalben szerepelt. Sokszor dolgozott együtt Ginger Rogersszel, akivel tíz filmben szerepeltek együtt.
George Balanchine és Nurejev tette őt a 20. század legnagyobb táncosává. Ezért a „Minden idők legnagyobb férfi sztárja” címet (Greatest Male Star of All Time) kapta. Gene Kelly egyszer azt mondta: „a tánc története a filmvásznon Astaire-rel kezdődik” – ekkor jelent meg a musicalek frontembere a filmvásznon. Oscar Peterson négy kötetes áttekintő albumot készített munkásságából, mely 1999-ben díjat is nyert.

Fred Astaire magáról mindig azt nyilatkozta, hogy nem tud énekelni, mégis rengeteg korabeli sláger főződik nevéhez, mint például a: Night and Day, az Isn’t This a Lovely Day vagy a Cheek to Cheek. Bár sosem hozta nyilvánosságra politikai nézeteit, mindenki tudta, hogy a konzervatív republikánus párt nagy támogatója volt.
Életét sokszor meg szerették volna filmesíteni, de ezeket az ajánlatokat mindig elutasította: „Bármennyivel is kínáltak – ahogy kínálnak most is –, nem adom el magam.” Végrendelete tartalmazott egy záradékot, melyben azt kérte, soha ne készüljön filmváltozat életéből, mert nem szerette volna, hogy félreértelmezzék életét. Tüdőgyulladásban halt meg 1987. június 22-én. A kaliforniai Oakwood Memorial Park-ban nyugszik. Utolsó kívánsága az volt, hogy hadd köszönje meg rajongói támogatását

2013 – Lohinszky Loránd erdélyi magyar színművész.


Szülei Lohinszky József és Illyés Margit voltak. 1946–1950 között a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet hallgatója volt Kolozsváron. Ugyanebben az időszakban a Kolozsvári Állami Magyar Színház nézőtéri felügyelője, valamint segédszínésze volt. 1950–1962 között a marosvásárhelyi Székely Színház tagja volt. 1954-től haláláig a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára volt. 1962-től 15 évig az Állami Színház színésze volt. 1977–1990 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozatának tagja volt. 1990-ben vonult nyugdíjba

Share Button
Ennyien olvasták: 281

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.