Központ
2019. szeptember 20. péntek, Friderika

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚNIUS 24.

Központ június 24, 2019 Kávé mellé

Az év 175. napja, hátra van még 190

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1536 – Országgyűlés Marosvásárhelyen

1919 – Katonai zendülés Budapesten a Tanácsköztársaság ellen

1948 – Az Amerikai Egyesült Államok meghirdeti az Európai Újjáépítési Programot (Marshall-segély)

1986 – Megkezdi sugárzását a Danubius Rádió, Magyarország első kereskedelmi rádióadója

SZÜLETÉSEK

1386 – Kapisztrán Szent János itáliai teológus, hitszónok, inkvizítor, a nándorfehérvári diadal hőse, Magyarország és a tábori lelkészek védőszentje

1842 – Ambrose Bierce amerikai író, költő, újságíró. A világirodalomban Jonathan Swift, Edgar Allan Poe és Varlam Salamov mellett a legsötétebb lapokat ő írta.

Tizenöt éves korában állt munkába, két év múlva a Kentucky-i Katonai Iskolában tanult, majd 1861-ben az északiak oldalán belépett a polgárháborús hadseregbe. Többször előléptették. Egyszer elfogták a déliek, de megszökött. A polgárháború befejeződésével leszerelt. 1866-ban részt vett egy vadnyugati katonai expedícióban, aztán San Franciscóban volt éjjeliőr. Utána újságírásba kezdett. 1868-tól különböző újságoknak dolgozott. 1871-ben jelent meg első novellája.
1871-ben megnősült és egy évvel később Londonba költöztek, ahol (álnéven) megjelent első kötete: The Fiend’s Delight. 1873-ban jelent meg második kötete, a Nuggets and Dust, aztán 1875-ben Cobwebs from an Empty Skull címmel a harmadik.

Ezután visszatért az Egyesült Államokba. A következő években újságíróként dolgozott. 1888-ban elhagyta családját. 1891-ben jelent meg kitalált történeteket tartalmazó kötete, a Tales of Soldiers and Civilians (Történetek katonákról és civilekről). 1893-ban természetfeletti történeteket tartalmazó könyve a Can Such Things Be? (Megeshetnek-e ily dolgok?) címmel jelent meg. A következő kötete a Fantastic Fables volt. 1909-ben jelent meg a The Shadow on the Dial and Other Essays című kötete, 1909 és 1912 között pedig az összegyűjtött művei.
Még életében két fia is meghalt: az egyik egy szerelmi ügy miatt öngyilkos lett, a másik alkoholmérgezésben.
1913-ban elutazott a polgárháborús Mexikóba, ahol rövidesen nyoma veszett

1890 – Baktay Ervin magyar festőművész, művészettörténész, asztrológus, író, fordító, Ázsia-utazó, orientalista

1901 – Harry Partch az egyik legérdekesebb 20. századi avantgárd zeneszerző és hangszertervező

1911 – Juan Manuel Fangio legendás argentin autóversenyző, akit szülőhazájában még most is egyszerűen csak Mesternek hívják. Ő uralta a Formula–1 történetének első évtizedét. A Formula–1 hivatalos weboldala szerint „sokan a legnagyszerűbb versenyzőnek tartják az összes Formula–1-es versenyző közül”. Öt világbajnokságot nyert, négy teljesen különböző csapattal – Alfa Romeo, Maserati, Mercedes és Ferrari. Ezt a sorozatot azóta sem ismételték meg. Miután a hosszú ideje tartó rekordot, az öt világbajnoki címet Michael Schumacher megdöntötte, azt mondta: „Fangio sokkal magasabb szinten van, mint ahogy én most magamat látom. Amit ő csinált, az egyedülálló, és amit mi csináltunk, az is unikum. A kettőt egyáltalán nem lehet összehasonlítani”

1931 – Bárány Árpád magyar vívó, olimpiai bajnok

1950 – Tolcsvay László magyar zeneszerző, előadóművész.

A jelenleg elsősorban rockopera és musicalszerzőként jegyzett Tolcsvay László a hatvanas évek beatgenerációjának egyik kimagasló egyénisége. Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszott, tizenhat évesen már dalokat komponált. A Tolcsvay Trio alapító tagja. 1968-ban vált ismertté, amikor megnyerték a Ki mit tud-ot. Együttesük elsőként ötvözte a rock-muzsika elemeit a magyar népzenével, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének. 1973-ban komponálta Petőfi Sándor versére az azóta legendássá vált Nemzeti dalt, amely korosztályának himnuszává vált. 1973-tól a Fonográf együttes tagja és zeneszerzője, több mint tíz lemezt készítettek együtt. A 70-es években Kelet-Európa egyik legnépszerűbb zenekarává váltak. Szerepeltek Hollandia, Belgium és Németország színpadain és TV programjaiban is.

A zenekaroknak írt dalai mellett (Első villamos, Jöjj kedvesem), a mai napig írja Koncz Zsuzsa és Halász Judit dalait is. Közel száz ma már legendás nagylemez őrzi munkáját.
1987-ben komponálta a Magyar Mise című monumentális művét, amelyben ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A Magyar Mise formájában is jelképes: együtt énekelnek benne a rockvilág nagy egyéniségei operaénekesekkel, modern ütőegyüttes játszik együtt népzenészekkel, beatzenészekkel és egy száztagú kórussal.

Színpadi művei közül a legjelentősebbek például a Doctor Herz (Müller Péterrel és Bródy Jánossal) tíz évig a Madách Színház sikerdarabja volt. A musicalt 1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre is bemutatta angol szereposztásban. A Mária evangéliuma (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) premierje szintén a Madách Színházban volt 1991 Húsvétján. Több nyelvre lefordították és Pozsonytól Brnóig, Németországon, Ausztrián, Svájcon és Olaszországon át Amerikáig örvendeztette meg az embereket. A Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten Pénze c. musicalt (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) 1995-től tizenhárom évig telt házak előtt játszották a Madách Színházban, és számos magyar vidéki színház tűzte műsorára. Emellett tíz éven keresztül minden decemberben Ausztriában, Németországban és Svájcban turnézott az előadás. 2015 óta a Budapesti Operettszínház játssza

1953 – Révész Sándor magyar énekes

1987 – Lionel Messi argentin labdarúgó, aki 2004-től a spanyol FC Barcelona és az argentin válogatott játékosa. Messi generációjának egyik kiemelkedő játékosa, aki fiatalon lehetett az Aranylabda- és FIFA az év játékosa szavazás jelöltje, 22 éves korára pedig mindkét díjat elnyerte. Rendelkezik spanyol állampolgársággal, ezért európai játékosnak is számít. A legtöbben a világ legjobbjának tartják az utóbbi időben jobbszélsőcsatárként játszó labdarúgót. 2009 és 2016 között ötször is megkapta az Aranylabdát (2010-től FIFA Aranylabda), amellyel ő lett az első ötszörös győztes. Ezzel ő és Cristiano Ronaldo az egyetlen játékosok, akik valaha háromnál többször vihették el a díjat. 2015-ben ismét ő vehette át a díjat, öt elsősége vitathatatlanul a valaha volt legnagyobbak közé emeli. Játékstílusa és képességei alapján sokszor hasonlítják Diego Maradonához, a legendás argentin játékoshoz, aki maga is utódjának nevezte.

Messi fiatalon kezdett futballozni, a benne rejlő lehetőséget pedig korán felismerte az FC Barcelona. 2000-ben hagyta el szülővárosa csapatát, a Newell’s Old Boyst, és Európába költözött családjával, miután a Barcelona felajánlotta, hogy finanszírozza növekedésihormon-hiányának kezelését. 2004–05-ös bemutatkozó szezonjában ő lett a spanyol bajnokság történetének legfiatalabb játékosa és gólszerzője. Ebben a szezonban spanyol bajnok, egy évvel később bajnok és Bajnokok ligája-győztes lett. A 2006–07-es szezon jelentette számára a nagy áttörést: állandó kezdő lett Barcelonában, mesterhármast szerzett a Real Madrid ellen, és 14 góllal végzett a bajnokságban. Eddigi legsikeresebb szezonja a 2008–09-es volt, amelyben 38 góljával fontos szerepet játszott a Barcelona triplázásában. A 2009–10-es évadban szerzett 47 góljával ő is beállította az addig Ronaldo által tartott FC Barcelona klubrekordot.

Messi hat góllal gólkirályi címet nyert a 2005-ös ifjúsági labdarúgó-világbajnokságon, ahol két döntőbeli góljával segítette Argentínát világbajnoki címhez. Röviddel ezután állandó tagja lett a felnőtt válogatottnak. 2006-ban minden idők legfiatalabb argentin világbajnoki résztvevője lett, majd 2007-ben ezüstérmet szerzett a Copa Americán. 2008-ban Pekingben olimpiai aranyérmet nyert az argentin labdarúgó-válogatottal. Messi az első játékos, aki a BL 1992 óta íródó történetében egy mérkőzésen öt gólt szerzett. Ezt a 2012. március 7-i Barcelona–Bayer Leverkusen mérkőzésen érte el

HALÁLOZÁSOK

79 – Vespasianus római császár

1519 – Lucrezia Borgia

1897 – Brassai Sámuel akadémikus, unitárius tudós, a kolozsvári egyetem professzora, nyelvész, matematikus, botanikus, irodalmár, zenetudós, fordító, nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja

1979 – Örkény István magyar író, drámaíró.

Örkény a magyar groteszk dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre.
Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben a munkaszolgálat és a hadifogság időszakát dolgozta fel. Szintén ebben az időszakban írt termelési regényt is, mely színvonalában mélyen alatta maradt más műveinek. 1952-ben jelent meg a Lila tinta című elbeszélése, amit az akkori kultúrpolitika ellenszenvvel fogadott. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, a Macskajáték című kisregény.

A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.
1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében (Isten hozta, őrnagy úr!)

Share Button
Ennyien olvasták: 203

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.