Központ
2019. december 12. csütörtök, Gabriella

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚNIUS 4.

Központ június 4, 2019 Kávé mellé

Az év 155. napja, hátra van még 210

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1783 – II. József magyar király Nagyszebenben kiadja a jobbágy nevet és kötelezettségeket eltörlő és a személyes szabadságot biztosító rendeletét

1917 – a Columbia Egyetemen első alkalommal adják át a Pulitzer-díjat, melyet Pulitzer József magyar születésű amerikai újságíró alapított

1920 – Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában aláírják az első világháborút Magyarország számára végleg lezáró és területének kétharmadát elcsatoló trianoni békeszerződést

1989 – Pekingben, a Tiananmen téren (a Mennyei Béke Kapujának terén) a hatóságok tűzfegyvereket és páncélosokat bevetve brutálisan szétverik a diákok több napja tartó tüntetését. Nem hivatalos becslések szerint a katonaság e véres akció során 3600 polgári személyt ölt meg

2010 – az Országgyűlés a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánítja június 4-ét

SZÜLETÉSEK

1894 – Gabriel Pascal erdélyi magyar szárm. amerikai színész, filmrendező, producer, forgatókönyvíró.
Életének az Amerikai Egyesült Államokba érkezése előtti szakaszáról csak töredékes információk vannak. Születéskori nevét is csak a Hofburgtheater 1911-es plakátjain szereplő Herr Lehel feliratból és angolul használt keresztnevéből feltételezik: Lehel Gábor. A bécsi színészkedés után hamarosan német és olasz némafilmekben játszott. Első ismertebb, producerként jegyzett amerikai filmje A köpenicki kapitány volt (1931, UFA). Az 1930-as években egy indiai spirituális vezető, Meher Bába tanainak követőjévé vált: Indiába utazott, összeismerkedett – és saját állítása szerint össze is barátkozott – Shri Meher Bábával, Amerikába már szakállasan, egy szál lepelbe burkolózva tért vissza.
Nevét valójában azzal írta be a filmlexikonokba, hogy sikerült meggyőznie George Bernard Shaw drámaírót, hogy műveinek megfilmesítési jogát neki adja el. A ma már ellenőrizhetetlenül anekdotikus körülmények közt megkötött üzlet mindkettejük számára sikert és barátságot is hozott. A Pygmalion című filmnek Pascal volt a producere, Shaw pedig átírta műveit a forgatókönyv számára az ő tanácsai alapján, ami 1938-ban Oscar-díjat hozott Shawnak (magát a filmet is Oscar-díj a legjobb filmnek elismerésre jelölték, de végül az Így élni jó kapta abban az évben a díjat). Shaw művei közül többet is filmre vitt: Barbara őrnagy (1941, író, rendező, producer) Caesar és Kleopátra (1945, rendező, producer). Molnár Ferenc Liliomjának és a szerző életrajzának megfilmesítési jogait is le akarta kötni, de végül lecsúszott róla. Shaw halálát követően végigvitte, hogy a Pygmalionból musicalt rendezzenek, ennek bemutatóját azonban már nem érte meg.

Pascal inkább életmódjából, egyéniségéből adódóan vált közismert figurává, filmjei – bár sikeresek voltak – a filmtörténet számára újat nem hoztak. Személyisége és a tudatosan épített imázs nem volt visszhangtalan: 1938-ban a Time Adolf Hitlerrel és az akkori pápával, XI. Piusszal együtt választotta be az év legbefolyásosabb embereinek listájába. Leslie Howard, Ingrid Bergman és Charlie Chaplin is kereste a társaságát, az 1964-ben – évtizeddel Pascal halála után – bemutatott My Fair Lady című film díszletébe George Cukor rendező beletetette Gabriel Pascal arcképét is

1925 – Harag György erdélyi magyar színész, rendező

1961 – Gyurcsány Ferenc közgazdász, politikus, a Magyar Köztársaság volt miniszterelnöke

1971 – Noah Wyle amerikai filmszínész („Vészhelyzet”).
Wyle elsősorban sorozatszínészként ismert, első, áttörést jelentő szerepe John Carter karaktere volt, amelyet 1994-től 2005-ig játszott a Vészhelyzet című televíziós sorozatban. Ő volt a stáb legfiatalabb tagja. Emellett főszerepet játszott az Éghasadás című sorozatban, és fontos visszatérő szereplője a The Librarians című sorozatnak.
A televíziós szerepek mellett Wylie filmes és színpadi szerepeket is megformált pályafutása során, többek között ő játszotta Steve Jobsot A szilíciumvölgy kalózai című 1999-es tévéfilmben

1972 – Szabó T. Anna magyar költő, műfordító.
1972. június 4-én született Kolozsváron. Nagyapja Szabó T. Attila nyelvész, édesapja Szabó T. E. Attila biológus, nagybátyja Szabó T. Ádám nyelvész, 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-ben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–angol szakos hallgatója lett, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Jelenleg Budapesten él férjével, Dragomán György íróval és két kisfiúkkal. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi és havilapban rendszeresen közöl verseket, esszéket, rövidprózát. Író, műfordító (többek között James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker írásait fordította), tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak és a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír

1975 – Angelina Jolie Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő, fotómodell, író, producer, filmrendez és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottja, korábbi jószolgálati nagykövete. A világ legszebb női között tartják számon, a média minden lépését követi.


Bár gyerekként játszott már mozifilmben apja, Jon Voight oldalán, igazi színészi pályafutása az 1993-as Cyborg 2 – Üvegárnyék című filmmel indult el. 1995-ben kapta első főszerepét, az Adatrablók című alkotásban. Olyan elismert filmekben is játszott, mint a George Wallace (1997), Kifutó a semmibe (1998), 1999-ben pedig Oscar-díjat kapott az Észvesztő című filmben nyújtott alakításáért. Igazán ismertté a Lara Croft videojáték filmes változatával váltː Lara Croft: Tomb Raider (2001). Azóta az egyik legjobban fizetett és legismertebb színésznők egyike. Bevétel szempontjából két legsikeresebb filmje a Kung Fu Panda (2008, szinkronhang), ill. a Mr. és Mrs. Smith (2005) voltak.
Angelina Jolie kétszer vált el, és 2005 óta Brad Pittel él együtt, akivel 2014 augusztusában kötött házasságot; hat gyermeket nevelnek (3 örökbe fogadva, a 3 sajátból 2 iker). 2016 szeptemberében Angelina Jolie beadta a válókeresetet

1985 – Lukas Podolski lengyel származású német válogatott labdarúgó. Jelenleg a Vissel Kobe játékosa.
1995-ben került az 1. FC Köln akadémiájára, majd 2003-tól 81 mérkőzésen szerepelt a klub mezében mielőtt a Bayern München együtteséhez igazolt. Három év müncheni év után visszatért a Kölnhöz majd a londoni Arsenalhoz szerződött. Jelenleg a Vissel Kobe játékosa. 2004 óta a Német labdarúgó-válogatott tagja, ahol minden nagy tornán részt vett

HALÁLOZÁSOK

1798 – Giacomo Girolamo Casanova velencei író, kalandor.


Fő műve az Életem története címmel halála után kiadott emlékiratai volt, amit francia nyelven írt. Önéletrajza nagyrészt szerelmi kalandjairól szól, ezért neve később a nőcsábászok, szívtiprók szinonimájává vált. A jelenlegi legteljesebb kiadásban mintegy 4000 oldalas alkotás emellett – a cselekmény helyenként regényes túlzásaitól eltekintve – meglehetősen hű képet ad kora társadalmáról, annyira, hogy a szereplők nagy részét más forrásokból is azonosítani lehet. Ennek alapján az elmúlt két évszázad alatt kialakult az irodalomtörténet és az európai történelem kutatásának egy önálló ágazata, a nemzetközi Casanova-kutatás, ami sok eredményt hozott, számos érdekes tényt tárt fel Casanova koráról.

Casanova neve emlékiratai alapján azonosult a nőcsábászok fogalmával. Sokan úgy tartják, hogy elképesztően sok nőt hódított meg. Életének kutatói, a casanovisták azonban kiszámolták, hogy írásai alapján életében összesen 122 nővel létesített szexuális kapcsolatot. Eltekintve attól, hogy ez a szám igaz-e (könnyen lehetséges, hiszen partnerei nagy részének létezését sikerült más forrásokból megerősíteni, bár a történetek részletei természetesen bizonyíthatatlanok), az adat nem tekinthető extrémnek. Szexuálisan aktív életének egy évére átlagosan két-három nő jutott. Azokban a korszakokban, amikor a prostitúció széles körben elterjedt, elfogadott volt, például a 19. században, bármely módosabb férfi létesíthetett ennyi vagy több szexuális kapcsolatot az élete során. Hiszen Casanova maga is, saját bevallása szerint, partnerei nagy részének a kegyeit egyszerűen megvásárolta.
Különlegessége inkább abban rejlett, hogy partnerei általában valóban szerették őt, függetlenül attól, hogy kaptak-e pénzt. Casanova a szerelemben nem volt önző, mindig arra törekedett, hogy kedvese gyönyört találjon az együttlétben

1976 – Latinovits Zoltán Jászai Mari-, Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”. Féltestvérei: Bujtor István, Balázs Béla-díjas színész és Frenreisz Károly Kossuth-díjas zenész.

Latinovits Zoltán modern játékstílusát intellektuális szerepértelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása, kivételes ironizáló hajlam jellemezte. Művészi pályáján elsősorban klasszikus hősöket, valamint torz lelkű gonoszokat formált meg kivételes találékonysággal, alázatos, tiszta alakításokkal. Színházi munkáinak sorából kiemelkedik a Rómeó és Júlia címszerepe (Júlia Ruttkai Éva volt), a Játék a kastélyban (Ádám), a Mario és a varázsló (Cipolla), a Tóték (Őrnagy), Az ügynök halála (Willy Loman). Jelentős kései alakítása fűződik a Ványa bácsi c. Csehov-darabhoz, amelynek címszerepét játszotta. Veszprémben megvalósíthatta régi álmát: rendezhetett. Németh László Győzelem c. drámáját valósíthatta meg. Első rendezése az év nagy színházi eseménye volt.
Bár a színházi színészetet sokkal előbbre sorolta, a magyar filmművészet számára is maradandót alkotott: először Krisztyán Tódorként az 1962-es Aranyember-feldolgozásban, majd a Pacsirta, a Szegénylegények, az Alfa Rómeó és Júlia, a Szindbád, A Pendragon-legenda, Az ötödik pecsét szerepeiben. Az Utazás a koponyám körül filmadaptációjáért a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál legjobb férfiszínésznek járó díját vihette haza.

Latinovits Zoltán 1976. június 4-én – 45 éves korában – a balatonszemesi vasúti átjáróban veszítette életét. Máig vitatott, öngyilkossági szándék vagy véletlen baleset következtében, erre a halála körülményeit részletesen vizsgáló Szigethy Gábor Anatómiai vázlat c. értekezése sem nyújtott megbízható választ. A Kossuth Rádióban néhány éve a vonatot vezető masiniszta az öngyilkosságot erősítette meg: „Föltartott kezekkel, szemben velem lépett a mozdony elé, jóval féktávolságon belül…”.
1976. június 6-án vasárnap – akkor még vasárnap is megjelentek a napilapok – mind a négy újságban megjelent a hír Latinovits Zoltán haláláról. Mind a négy napilapban (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszava, Népszabadság) megjelent a Kulturális Minisztérium és a Színházművészeti Szövetség kommünikéje. Nem címoldalon, nem feltűnően nagy betűkkel, gyászkeretben is csak a Népszabadságban.

Az egyenszöveg ez volt: „Latinovits Zoltán érdemes művész 45 éves korában – hosszan tartó, súlyos betegség után – véget vetett életének. A mai magyar színházművészet kiemelkedő egyénisége volt. Halála kulturális életünknek súlyos vesztesége. Temetéséről később történik intézkedés”.
Tarics Péter oknyomozó könyvében cáfolja, hogy Latinovits Zoltán öngyilkos lett volna. A rendőrségi jegyzőkönyvek, vasúti dokumentumok felkutatása és összevetése, a halál körülményeinek részletes feltárása és szemtanúk megszólaltatása alapján, szerinte szerencsétlen és tragikus baleset történt: a vonat vezetője könyvében a jegyzőkönyvi „hivatalos verzió” helyett azt mondja, hogy Latinovits a NOHAB mozdony elhaladtával a vonat oldalának csapódott. A színészkirály az édesanyjával tervezett vacsora előtt elment a „fejét kiszellőztetni”; útközben a Bozzi úr szerepét gyakorolta színpadias gesztusokkal. Eközben túl közel állt meg a vasúti átjáróban a vágányokhoz a gyorsvonat elhaladtára várva, s annak légörvénye beszippantotta. A három perc alatt kiérkező mentők még életben találták a negyedik vagon alatt

Share Button
Ennyien olvasták: 419

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.