Központ
2019. június 18. kedd, Arnold, Levente

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚNIUS 5.

Központ június 5, 2019 Kávé mellé

Az év 156. napja, hátra van még 209

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1446 – A pesti országgyűlésen Hunyadi Jánost kormányzóvá választják

1849 – Kossuth Lajos és a kormány Pestre helyezi át székhelyét

1883 – Párizsból elindul az első Orient expressz Konstantinápoly felé

1947 – E napon hirdette meg a Harvard Egyetemen tartott beszédében George C. Marshall amerikai külügyminiszter a róla elnevezett gazdasági programot, a világháború után romokban heverő Európát talpra állító Marshall-tervet

1972 – a Stockholmban tartott első, „Ember és bioszféra” címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferencia határozatában ezt a napot nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánítja

SZÜLETÉSEK

1883 – John Maynard Keynes angol matematikus, közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője

1898 – Federico García Lorca spanyol költő, drámaíró.
1898-ban született Andalúziában, egy Fuente Vaqueros nevű kis faluban, ahonnan a család 1909-ben Granadába költözött.


1919-től filozófiát, jogot és irodalmat tanult Madridban, ahol megismerte többek között Luis Buñuelt, Salvador Dalít és Gregorio Martínez Sierrát, a madridi Teatro Eslava igazgatóját, akinek meghívására megírta és megrendezte első darabját, El maleficio de la mariposa címmel, 1919-20-ban. Ez egy verses dráma volt, ami a pillangó és a csótány közötti lehetetlen szerelmet ábrázolta. Az érzéketlen közönség kinevette a darabot – emiatt később García Lorca azt mondta, hogy az 1927-es Mariana Pineda volt az első színdarabja.
A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki.
A második darabja, a Mariana Pineda – Dalí díszleteivel – óriási sikert aratott 1927-ben.
Az 1920-as évek végén depresszió lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni homoszexualitását barátai és családja előtt. Emilio Aladrén szobrászhoz fűződő viszonzatlan szerelme miatt külföldre menekült, New Yorkba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a háború, Madridból Granadába költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték. A Franco-rezsim alatt művei be voltak tiltva. Ma Granadában múzeum őrzi emlékét

1900 – Gábor Dénes magyar származású Nobel-díjas elektromérnök, a holográfia feltalálója

1942 – Almási Éva a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Balázsovits Lajos színész felesége, Balázsovits Edit színésznő édesanyja

1946 – Aigner Szilárd magyar meteorológus

1949 – Ken Follett angol író.
Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. A The New York Times magazin best-seller listájának első helyét négy könyve érte el: Könyörtelenül (1979), Kulcs a Manderley-házhoz (1980), Kaland Afganisztánban (1986) és Az idők végezetéig (2007). Számos regényét megfilmesítették, köztük az 1978-as első sikerkönyvét, a Tű a szénakazalbant is, Donald Sutherland főszereplésével. Két ismert regényét is megfilmesítették: A katedrálist valamint Az idők végezetéig című művét televíziós sorozat formájában vitték képernyőre. Mindkét sorozat jelentős magyar részvétellel és nagyrészt magyarországi helyszíneken készült

1958 – Szarvas József Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész

1961 – Vincze Lilla EMeRTon-díjas magyar énekesnő

1971 – Mark Wahlberg Oscar- és Golden Globe-díjra jelölt amerikai színész és televíziós producer. Korábban Marky Mark néven vált ismertté 1991-es debütalbuma révén, amin rapzenét adott elő a Marky Mark and the Funky Bunch formációval.

Wahlberg első szerepe A félelmek iskolája című 1993-as tévéfilmben volt, mozis debütjére pedig Danny DeVito oldalán került sor a Reneszánsz emberben. Az évtized második felében, majd a 2000-es években olyan sikeres produkcióban kapott főszerepet, mint a Boogie Nights, a Sivatagi cápák, a Viharzóna, Az olasz meló vagy a Négy tesó. Wahlberg játszotta volna eredetileg Linus Caldwellt az Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmiben, ám a szerep végül Matt Damonhez került. A két színész később együtt dolgozott A tégla című filmben.

2006-ban a Legyőzhetetlen című futball-drámában tűnt fel, ami Vince Papale igaz történetére épül. Még ugyanebben az évben látható volt Martin Scorsese bűnügyi thrillerében, A téglában egy bostoni állami rendőrnyomozó szerepében. Alakításáért Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték. Utóbbi munkái közé tartozik az Orvlövész és Az éjszaka urai, amiben Joaquin Phoenix fivérét játssza, s aminek producere a két főszereplő. 2008 nyarán M. Night Shyamalan új rendezésében, Az eseményben játszotta a főszerepet, ősszel pedig a népszerű videojáték-hős, Max Payne bőrébe bújik. 2009-ben a The Lovely Bones következik, s előkészület alatt áll Az olasz meló folytatása is.
Wahlberg executive producere az HBO Törtetők című sorozatának, mely némileg saját hollywoodi tapasztalatait veszi alapul.
Főszerepet kapott a 2012-es Ted című mozifilmben, ami CGI technológiával készült

HALÁLOZÁSOK

1826 – Carl Maria von Weber német zeneszerző

1880 – Orlai Petrich Soma magyar festőművész.
Felvidéki eredetű evangélikus családban született, anyai ágon Petőfi Sándor másod-unokatestvére. Középiskoláit Mezőberényben, Szarvason és Sopronban végezte, Pápán pedig jogi végzettséget szerzett. Tanulmányai egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, hatásukra írogatott is. 1846-tól festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben Ferdinand Georg Waldmüllernél, Münchenben Wilhelm von Kaulbachnál, később Rómában és Párizsban. Egy ideig Debrecenben arcképfestésből jól megélt, majd ismét Bécsben telepedett le, de a pesti állandó műtárlat megalakulása után 1855-ben Pestre költözött. 1851-től használta az Orlai nevet, de csak 1853-ban vehette fel hivatalosan. 1854-ben feleségül vette Névery Annát (Ninát). 1861-től az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja, olyan neves festők társaságában, mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, Than Mór.

Bár szellemi erejét a megújuló fejgörcsei folytonosan zsibbasztották, szorgalmasabb festőnk alig volt nála; 1851-től, mikor Szent István ébredése c. kompozícióját a műegyesületben kiállította, úgyszólván utolsó napjáig folyton dolgozott

1971 – Lukács György Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar filozófus, irodalmár, esztéta, egyetemi tanár, marxista gondolkodó és kommunista politikus, akit széles körben a „nyugati marxizmus” alapítói között tartanak számon. A Magyarországi Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa, a második Nagy Imre-kormány népművelési minisztere, 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja. Nemzetközileg is ismert és elismert marxista filozófus, akinek nevét elsősorban a II. világháború előtt írt irodalomelméleti, esztétikai és (marxista) filozófiai munkái tették ismertté; manapság a legtöbbet olvasott írásai az 1916-os A regény elmélete (Theorie des Romans) és az 1923-ban megjelent Történelem és osztálytudat (Geschichte und Klassenbewußtsein). Bár kései munkássága kevésbé ragadta meg a publikum fantáziáját, írásai nemcsak azért őrizték meg filozófiai érdekességüket, mert magukban hordozzák egy nem dogmatikus, nem redukcionista marxizmus újrafogalmazásának ígéretét, hanem mert összefonódik bennük a neokantianizmus, Hegel és Marx értelmezésének filozófiai kísérlete a modernitás problémái iránt mutatott finom érzékenységgel

2004 – Ronald Reagan az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke, hivatalban 1981 és 1989 között

2017 – Jókai Anna a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig.
1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás és a keresztény értékek

Share Button
Ennyien olvasták: 314

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.