Központ
2019. december 09. hétfő, Natália

NAPI VISSZANÉZŐ – JÚNIUS 6.

Központ június 6, 2019 Kávé mellé

Az év 157. napja, hátra van még 208

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1827 – 25 ezer néző előtt tartották az első magyarországi lóversenyt, amelyen az első győztes a Széchenyi István istállójában nevelt Babieka (más források szerint Gawing) volt, másnap 22 versenyló közül az ugyancsak Széchenyi cenki lovardájából származó ötéves Al-Borac nevű kanca bizonyult a leggyorsabbnak

1933 – Megnyílt az első autósmozi New Jerseyben, Camden városában

1944 – A normandiai partraszállási hadművelet első napja, a „D-day”

2014 – Megalakul a harmadik Orbán-kormány

SZÜLETÉSEK

1799 – Alekszandr Szergejevics Puskin orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre. A modern orosz irodalmi nyelv megteremtője

1875 – Thomas Mann német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és vezérmotívumaihoz kapcsolódik. Prózájára jellemző az irónia és a kétértelműség, az allegóriákat és mitológiai motívumokat művészileg egyre érettebb módon használta fel. Mellékmondatokkal és betoldásokkal bonyolított elbeszélésmódja ritmusos és kiegyensúlyozott, a beszédstílust a mindenkori tematikához igazította. A jelentéstartalmat a szavak tudatos megválasztásával gazdagította. Első regényéért, az 1900-ban írt, 1901-ben kiadott A Buddenbrook házért 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.

Az irodalmi Nobel-díj nem érte váratlanul Thomas Mannt. Évekkel korábban spekuláltak róla, és ő már 1927-ben számított erre a kitüntetésre. 1929. november 12-én délután érte a jó hír Stockholmból. Megdöbbent azon, hogy a bizottság tulajdonképpen csak a Buddenbrook ház című regényére hivatkozott. Ennek oka a svéd irodalomtudós, Fredrik Böök, a bizottság „királycsinálója” lehetett, aki a Varázshegyet nem sokra becsülte, és néhány kritikájában el is marasztalta. A pénzjutalom 200 000 márkát tett ki, ez napjainkban több mint félmillió eurót jelent. Egy részét Mann arra használta, hogy az Erika lánya és Klaus fia által felhalmozott óriási adósságokat kifizesse (Klaus Mann: „Bár semmit nem láttunk belőle, de mégis jobb kedvre derített bennünket”), ebből finanszírozták a házukat, vettek két autót (egy nyitott Buickot és egy Horch-limuzint), a többit pedig befektették. Már Stockholmban azt tanácsolta nekik egy zsidó újságíró, hogy a pénzt „hagyják kint állni”, de el sem tudták képzelni, miért lenne erre szükség. Így, amikor 1933-ban elhagyták Németországot, vagyonuk nagy részét elvesztették ingatlanjaikkal és ingóságaikkal együtt

1886 – Bajcsy-Zsilinszky Endre magyar politikus, újságíró

1903 – Aram Iljics Hacsaturján örmény származású szovjet zeneszerző, a 20. századi komolyzene egyik kiemelkedő, ünnepelt alakja. Művészete, melyre nagy hatással volt az örmény népzene, a zeneszerző sajátos tehetségéről árulkodik, művei rendkívüli egyediséget mutatnak. Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el a Szovjetunióban és külföldön egyaránt

1913 – Gobbi Hilda Kossuth-díjas magyar színésznő.


Gobbi Ede Alajos papírkárpitgyári üzletvezető és Schneckenburger Margit római katolikus vallású szülők gyermekeként született Budapesten. Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjében gyakornokoskodott. 1932 és 1935 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola ösztöndíjas növendéke volt. A diploma átvétele után a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 1982-ig újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt.
1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein és szerepet vállalt az ellenállási mozgalomban is. A német megszállás, 1944. március 19. után illegalitásba vonult. Apjától, Gobbi Ede századostól, egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokától, katonai mentesítő űrlapokat szerzett az ellenállás részére, melyeket felsőbb kapcsolatain, Horváth Árpádon és Major Tamáson keresztül továbbított.

A háború után tevékenyen közreműködött a Nemzeti Színház újjáépítésében. Elkötelezett baloldaliként részt vett a közéletben is. Egy interjúban mondta egyszer: „Én sohasem voltam »csak« színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá.” Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi Színészmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon. A Jászai Otthonból később – szintén az ő kezdeményezésére – a fiatal színészek otthona lett. A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben sokat tett a rászoruló színésztársaiért.
Nőkhöz fűződő vonzalmát nyíltan vállalta, hosszú éveken keresztül élt együtt Temessy Hédi színésznővel, majd Galgóczi Erzsébet írónővel

1947 – Robert Englund amerikai színész. Leghíresebb karaktere Freddy Krueger a sorozatgyilkos a Rémálom az Elm utcában című 8 részes horrorfilm főgonosza. Két Szaturnusz-díjat is nyert a rémisztő Freddy alakításáért a sorozat 3. és 4. részében. Englund neve már-már egybeforrt Freddy Kruegerrével.

Első filmje az 1974-es Buster and Billie volt. 1983-ig nem kapott nagy szerepeket, az első nagyobb filmje a V című alkotás volt, amiben Willie-t játszotta, később sorozatot is készítettek belőle. Az igazi sikert a Rémálom az Elm utcában című sorozat hozta meg számára, amiben Freddy Kruegert játszotta el 1984-ben. Freddy segítségével ő is bekerült a két leghíresebb horror filmszínész, Christopher Lee és Peter Cushing mellé. Híres horrorfilmjei még Az operaház fantomja, amiben magát a fantomot játszotta

1970 – Kálloy Molnár Péter magyar színész, költő, műfordító, rendező, énekes.
1988-ban érettségizett a debreceni Ady Gimnázium dráma tagozatán. 1993-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Iglódi István osztályában. 1991-ben került a Nemzeti Színházhoz. 1993-1997 között a Vígszínház társulatának volt a tagja. 1996 óta a Komédium Kör művészeti vezetője. 1997 óta szabadfoglalkozású művész, a Komédiumban, az International Buda Stage-ben és a Thália Színházban szerepel. 1999 óta az International Buda Stage főrendezője.

A Beugró című televíziós műsor állandó szereplője, rendszeresen kap szinkronszerepeket és szinkronrendezőként is működik. Hatéves kora óta gitározott és zongorázott, a gimnáziumi évei alatt és a színművészetin is zenekarban játszott, de később ez háttérbe szorult. 2009. november 11-én jelent meg második albuma Pesti álom címmel

HALÁLOZÁSOK

1944 – Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó válogatott kapusa

1948 – Louis Lumière és Auguste Lumière (elhunyt 1954-ben) francia mérnökök, akik feltalálókként és filmkészítőkként korszakalkotó szerepet játszottak a fotográfia és film történetben. Nevüket többnyire együtt emlegetik, Lumière testvérek, illetve Lumière fivérek formájában. Számos, fényképészeti szabadalmuk mellett a legfontosabb a mozgókép rögzítésére és vászonra történő kivetítésére, valamint másolásra egyaránt alkalmas kinematográf elkészítése volt, mellyel 1895. december 28-án Párizsban végrehajthatták a világ első kereskedelmi célú vetítését, mely eseményt tekintik a mozi megteremtésének

1950 – Bánffy Miklós magyar író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter. Íróként a Kisbán Miklós álnevet is használta. Az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokkal rendelkezett család tagja. Vele férfi ágon kihalt a losonci Bánffy család grófi ága

1961 – Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, az analitikus pszichológia megalapítója

1991 – Stan Getz amerikai dzsessz-szaxofonista. Évtizedekig a világ egyik legbefolyásosabb és legismertebb szaxofonistája volt. Getz játéka a cool dzsessz területén meghatározó, bár legismertebb és legsikeresebb darabjai latin-időszakából származnak. Munkásságának későbbi éveiben kiváló mainstream-szaxofonistaként a dallamok virtuóz mestereként tartották számon. Tizenegy Grammy-díjjal tüntették ki

Share Button
Ennyien olvasták: 341

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.