Központ
2019. szeptember 19. csütörtök, Vilhelmina

NAPI VISSZANÉZŐ – MÁJUS 1.

Molnár Tibor május 1, 2019 Kávé mellé

Az év 121. napja, hátra van még 244

POLITIKAI, TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS ESEMÉNYEK

1463 – I. Mátyás magyar király Budán házasságot köt Podjebrád Katalin cseh királyi hercegnővel (a király első házassága)

1576 – Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák

1630 – A Pozsonyi országgyűlés kezdete

1776 – Adam Weishaupt megalapítja az Illuminátus rendet

1903 – Széll Kálmán miniszterelnök kormányának bukása

1960 – A szovjetek lelőnek egy U–2-es típusú amerikai kémrepülőgépet a Szovjetunió fölött

2004 – Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakoznak az Európai Unióhoz, amely így 25 tagúvá bővül

2011 – II. János Pál pápa boldoggá avatása

1881 – Megkezdi működését az első budapesti Telefonközpont, Puskás Tivadar találmánya.
A távbeszélő (telefon) feltalálásakor nem volt igény a telefonközpontra. Hasonlóan működött, mint a távíró, ismerősök egymás között használtak 1-1 készüléket. Európában Puskás Tivadar szeretett volna távíróközpontot csinálni, de főleg a tőzsdések ellenálltak, mert úgy vélték, hogy a központban a hírek kiszivárognának. Puskás értesült arról, hogy Amerikában van egy új találmány, a telefon. Azonnal rájött, hogy telefonközpontot kell alkotnia. Amerikába ment, ahol látta, hogy a telefon és távíróvonalak pókhálóként szövik be a városokat. Felkereste Bellt, de őt ekkor már nem foglalkoztatta a telefon. Ezt a feladatot Edison vette át, akihez végül Puskás is csatlakozott.
Ezalatt 1877-ben E.T. Holmes szerkesztett egy berendezést, mely öt különböző bankból érkező riasztásokat érzékelt, ezen kívül szükség szerint telefonbeszélgetéseket is lehetett folytatni általa. Szerkezetét nem szabadalmaztatta és nem reklámozta, feledésbe is merült.
Edisonnál közös munka kezdődött, melynek végén Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származik. Scribner később sokat fejlesztett a berendezésen. Az első telefonközpont 1878-ban New Haven-ben (Connecticut) működött. A következő évben Puskás Párizsban épített egy telefonközpontot. A találmány bevált: az előfizetői vezetékeket egy központi helyre épített telefonközpontba vezették, a szövevényes városi hálózat egy csapásra rendezett formát öltött. Mivel a vezetékek a központ közelében már párhuzamos utakon haladtak, lehetőség volt összetett kábelek (törzskábel) alkalmazására is

1896 – A budapesti Vígszínház megnyitása

1957 – Hivatalosan megkezdi működését a Magyar Televízió

SZÜLETÉSEK

1620 – Zrínyi Miklós horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663–64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését 1664-ben, egy Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság

1800 – Landerer Lajos nyomdász

1901 – Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész

1923 – Joseph Heller Medici-díjas amerikai regény- és drámaíró („A 22-es csapdája”).
A 22-es csapdája hatalmas sikere után regényei témájában visszatért gyökereihez, a brooklyni (azon belül is Coney Island-i) zsidó közösség érték- és útkereséséhez, az értelmiségi gondolkodók társadalmi-politikai felelősségéhez. Mindezt ironikus, gyakran szarkasztikus szemüvegen át, mint aki szatíra nélkül nem is hajlandó a világot nézni – és főleg látni

1927 – Lorán Lenke Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Kozák László Jászai Mari-díjas színművész özvegye.
Makay Margit stúdiójában tanulta a szakmát, majd 1943–1945 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1945–1966 között a Művész Színház, a Vidám Színpad, a Magyar Néphadsereg Színháza, végül a Petőfi Színház tagja volt. 1966–1998 között a Vidám Színpadon játszott. 1998-2011 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt.
Kirobbanó életkedvű, jó humorú komika, eszköztárában az erőteljesebb színészi eszközök is megtalálhatók. Elsősorban vígjátékokban játszott, de komolyabb karakterszerepekben is emlékezetes alakításai voltak. Utolsó bemutatója 2014-ben volt a Karinthy Színházban, ahol a Mikroszkóp Színpad megszűnése után játszott. 2017-ben fél évig kórházban kezelték, ahonnan még hazatért, de néhány héttel később meghalt egy budapesti szeretetotthonban

1938 – Tordy Géza a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a halhatatlanok társulatának örökös tagja

1962 – Maia Morgenstern román színésznő. Legismertebb alakítása Mária, Jézus anyja Mel Gibson A passió című filmjében
Bukaresti zsidó családban született. 1981 és 1985 között a bukaresti színi- és filmakadémián tanult, majd 1988-ig a Piatra Neamț-i Ifjúsági Színházban játszott. Ezt követően a bukaresti Zsidó Színházban lépett fel, majd a Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház tagja lett. 1998-tól a Bulandra Színházban is játszik. Színházi alakításai közül a legjelentősebbek Lola Lola (A kék angyal) illetve Kathleen Hogan (Park Your Car in Harvard Yard). Filmjei közül a legismertebbek a Balanța, a Cel mai iubit dintre pământeni, és a már említett A passió.

1972 – Gregor Bernadett magyar színésznő.


2011-ben beperelte Fábry Sándort és az RTL Klubot, amiért meggyalázták és hazugságokat mondtak róla. 2016 októberében ezt a pert jogerősen megnyerte. 2017. októberében azt nyilatkozta a HVG című lapnak, hogy földi pokolként emlékszik főiskolai éveire, művészi pályája kezdetén egy széken dideregve, szinte meztelenül ült a vizsgabizottság mellett, és ez a szituáció sokkot okozott neki

HALÁLOZÁSOK

1873 – David Livingstone skót misszionárius orvos, Közép-Afrika kutató, a Viktória-vízesés felfedezője

1900 – Munkácsy Mihály magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.
Békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, aki hatalmas vásznaival az egész világot meghódította. Művészi tudásán és tehetségén kívül, az európai és a magyar társadalom életének, falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny „szociográfus” is volt egyben, hiszen életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. Európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé, Krisztus-trilógiája és számtalan méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett. Ahhoz, hogy hatalmas életművét létrehozza, tehetségre, szorgalomra, megfeszített szellemi és fizikai munkára volt szükség.
Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Szorosan kötődött a Gustave Courbet által képviselt realista ábrázoláshoz. A fájdalom megértése és átélése Munkácsy realista művészetének egyik legértékesebb eleme. A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével együtt kifejlődő nemzeti tudat. Nagyméretű vásznain hatalmas kompozícióit karakteres embertípusokkal, impozáns eszköztárral alkotta meg. Életére és munkásságára is jelentős befolyást gyakoroltak a nőkkel folytatott kapcsolatai. Az özvegy Cécile Papier de Marches bárónéval kötött házassága biztosította az anyagi hátteret számára.
Ötvenhat éves korában bekövetkezett halálát fiatalkori szifiliszfertőzése okozta. Az endenichi szanatóriumban hunyt el. Művészetének a legrangosabb magyar képzőművészeti díj is emléket állít

1945 – Joseph Goebbels és családja. Adolf Hitler nemzetiszocialista Németországának propagandaminisztere 1933 és 1945 között, Hitler közvetlen munkatársa és a végsőkig kitartó híve. A náci rezsim kevés diplomás értelmiségi vezetője közé tartozott. Gátlástalan propagandatevékenysége a második világháború után világszerte fogalommá vált. Szónoki tehetségéről és szélsőséges antiszemitizmusáról is nevezetes volt.
Hitler öngyilkossága után Goebbels május 1-én végrehajtotta egyetlen hivatalos kancellári intézkedését: utasította Hans Krebs vezérkari főnököt, hogy fehér zászló alatt kezdjen tárgyalásokat Vaszilij Ivanovics Csujkov altábornaggyal, a már Berlinben harcoló szovjet 8. gárdahadsereg parancsnokával a tűzszünet feltételeiről. Mivel a szövetségesek már évekkel korábban megegyeztek abban, hogy a feltétel nélküli megadásig harcolnak, e tárgyalás eredménytelen maradt.
Goebbels aznap este Helmut Kunz SS-orvossal morfiuminjekciót adatott hat gyermekének, majd amikor öntudatlanok lettek, ciánkapszulát törtek össze a szájukban. Ezután Goebbels és felesége a kancellária kertjében öngyilkosságot követett el

1994 – Ayrton Senna brazil autóversenyző, a Formula–1 háromszoros világbajnoka

A munka ünnepe, a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890 óta

Május 1. – a munka, a sör és a miccs ünnepe

A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. A legtöbb országban május elsején, az USA-ban és Kanadában viszont szeptember első hétfőjén ünneplik (Labour Day), tehát ott nem fordulhat elő az a szívás, mint Európában, hogy szombatra vagy vasárnapra essen. Az már kevésbé köztudott, hogy egyben katolikus ünnep is munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére, akit már anno is annyira tiszteltek, hogy egy büdös szót se idéznek tőle az evangéliumokban, sőt, Jézus 12 éves kora után többé nem is említik a nyomorultat.

Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” szlogennel, amit aztán magyar nyelvterületeken a Beatrice terjesztett el a jól ismert „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” formában. Ezt követően még kábé egy fél évszázadig semmilyen előrelépés nem történt az ügyben, akkoriban nem kapkodták el az ilyen dolgokat. Végül csak a II. Internacionálé megalakulása után, 1891-ben nyilvánították május elsejét hivatalosan is „a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé”! A renitenskedő vagy sztrájkoló munkásokat pedig továbbra is nemes egyszerűséggel azonnal kirúgták, ahogy korábban is.

A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Először a Szovjetunióban, majd a szocialista-kommunista keleti blokk országaiban, illetve a világ más pontjain később született azonos ideológiájú államokban, ahol az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé vált. Ezzel párhuzamosan az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé változtatták az elvtársak, mivel ez jobban megfelelt az uralkodó rezsimeknek. Az elnevezés a diktatúrák bukása után is megmaradt a volt szocialista országokban, ami legalább akkora marhaság, mint a Föld napja: ahogy a bolygónknak se, úgy a munkának sincs tudomása róla, hogy most éppen az ő tiszteletére tivornyáznak. Mivel Romániában alig tucatnyi hivatalos ünnepnap (munkaszüneti nap) van, nem ártana bevezetni továbbiakat is a munka ünnepe mellé, mint például a kézimunka, a babramunka, az aknamunka, a házimunka és a diplomamunka ünnepe.

Hazánkban a májuselsejézés gyakorlatilag csupán abban különbözik egy tök átlagos tavaszi-nyári hétvégétől, hogy nemcsak a fél ország vonul ki járbövérdézni, hanem az egész, közben annyi miccset meg sört tömnek a belükbe, amennyiből egy közepes afrikai ország lakói hónapokig vígan megélnének, az üvöltő mánélét a Nemzetközi Űrállomáson is hallani, és ha a szanaszét dobált PET-palackok világítanának, Románia úgy nézne ki, mint Las Vegas. A nagy zabálás természetesen nem korlátozódik a miccsre, simán lehetne a hús ünnepének hívni munka ünnepe helyett: már kora délelőtt beizzítják a „grötárokat”, amelyeken kisebb megszakításokkal effektíve napnyugtáig sercegnek a válogatott finomságok, de a kényelmesebbje még a grillezéshez sem áll fel, hanem lazán, kempingszékből tolja

Share Button
Ennyien olvasták: 221

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.