Központ
2019. július 16. kedd, Valter

NAPI VISSZANÉZŐ – MÁJUS 13.

Molnár Tibor május 13, 2019 Kávé mellé

Az év 133. napja, hátra van még 232

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1598 – IV. Henrik francia király kiadja a nantes-i ediktumot, amelyben biztosította a hugenottáknak a szabad vallásgyakorlatot és egyenjogúságot, véget vetve a harminchat évig tartó vallásháborúknak. Ugyanakkor a katolikusokat visszahelyezte jogaikba, és visszaadta a háború során elvesztett javaikat. A rendelet 1685. október 18-áig volt hatályos, amikor XIV. Lajos a fontainebleau-i ediktummal visszavonta 

1917 – Fátimai jelenések.

A fatimai jelenések – számszerűen hat – 1917-ben történtek a portugáliai Fátima kisváros közelében. A római katolikus egyház által elfogadott álláspont szerint a Szűzanya valóban megjelent a három pásztorgyereknek. A hatodik jelenés, a napcsoda, 1917. október 13-án történt, és a becslésektől függően 30-70 000 ember látta.

1917. május 13-án három gyermek egy kis nyájat őrzött a Fátima kisváros melletti Cova da Iria nevű helyen. A gyermekek neve: Lúcia de Jesus dos Santos (ekkor 10 éves, élt 2005-ig), unokaöccse, Francisco Marto (ekkor 9 éves, élt 1919-ig), unokahúga, Jacinta Marto (ekkor 7 éves, élt 1920-ig). A déli rózsafüzér-imádság után a közelükben levő kövekből kis házat építettek azon a helyen, ahol ma a bazilika áll. Hirtelen sugárzó fényt láttak, amelyet villámnak véltek. Elhatározták, hogy hazamennek, de rögtön egy második villám világította meg a helyet kissé távolabb, lent, és egy kis tölgyfabokor felett – ahol ma a jelenési kápolna áll – láttak egy hölgyet, aki elmondásuk szerint ragyogóbb volt a Napnál és kezei között rózsafüzért tartott. A hölgy azt mondta a három pásztorgyermeknek, hogy sokat kell imádkozniuk, és meghívta őket, hogy öt egymást követő hónap 13. napján ugyanazon órában ismét jöjjenek Cova da Iriába. A gyermekek így is tettek, és a hölgy mind az ötször eljött hozzájuk

1981 – Ali Agca merényletet kísérel meg II. János Pál pápa ellen a római Szent Péter téren.

Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Ağcát Olaszországban 30 év börtönre ítélték, de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. Innen Törökországba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bűncselekményekért. 2006 januárjában szabadon engedték, de ez később tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe. A Vatikán álláspontja szerint a fátimai titkok közül a harmadik, melyet csak 2000-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg

(A látnok Lúcia nővér levele:

„J. M. J.

Az 1917. július 13-án, a fatimai Béke-völgyben kinyilatkoztatott titok harmadik része:

Az én Istenem iránti engedelmességből – aki Őexcellenciája, a Főtisztelendő leiriai Püspök úr, valamint Ön és az én szentséges Anyám által adott erre parancsot nekem – írok Önnek.

A két, már korábban elmondott rész után Miasszonyunk bal oldalán, egy kicsit magasabban láttunk egy angyalt, bal kezében lángpallossal; szikrázva lángokat bocsátott ki magából, mintha föl akarná gyújtani a világot; de a lángok kialudtak, amikor találkoztak a Miasszonyunk felénk nyújtott jobbjából áradó sugárzással. Az Angyal jobb kezével a Földre mutatva hangos szóval mondta: ‘Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat!’

Egy igen nagy fényességben, ami Isten, láttunk ‘valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna emberek’, láttunk egy fehérbe öltözött püspököt ‘akiről úgy gondoltuk, ő a Szentatya’. Sok más püspök, pap, szerzetes és szerzetesnő ment föl egy meredek hegyre, melynek csúcsán nagy kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett volna; a Szentatya, mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt. Ugyanígy haltak meg egymás után csoportokban a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, különféle világi emberek, különböző társadalmi osztályokból és állásokból való férfiak és nők.

A kereszt két szára alatt két angyal állt, mindegyiknél kristály öntözőkanna, melybe összegyűjtötték a vértanúk vérét, s öntözték vele az Istenhez közeledő lelkeket.

Kelt Tuyban, 1944. március 1.”)

 

SZÜLETÉSEK

1717 – Mária Terézia Habsburg-hercegnő, III. Károly magyar király (VI. Károly néven német-római császár) leánya, német-római császárné, osztrák uralkodó főhercegnő, magyar királynő

1912 – Várkonyi Zoltán magyar színész, rendező, filmrendező.

Már gyermekkorában kitűnt kiváló színészi tehetségével. A színiiskola után, kisebb-nagyobb szerepekben, több filmen is szerepelt. A holokauszttól, Budapesten maradva és menlevelet szerezve, megmenekült. 1949-től tanított a Színművészeti Akadémián, melynek 1972-től haláláig rektora volt. Örömét lelte abban, hogy tudását másokkal megossza, s másokat elindítson a pályán. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pécsi Sándor, Pálos György, Sennyei Vera, Somogyvári Rudolf, Békés Rita vagy Latinovits Zoltán. Ő fedezte fel a kispesti Gödör étteremben járva Bárdy György színművészt is. Rendezőként nemcsak a színházban és a filmgyárban volt jelen, hanem az induló televíziónak is egyik úttörő művésze volt. 1957-ben Horváth Tivadarral közösen vezényelte le az első szilveszteri tévékabarét

1942 – Schmitt Pál politikus, sportdiplomata, olimpiai- és világbajnok vívó, sportdiplomata, a MOB elnöke, köztársasági elnök.

2012-ben nagy vihart kavaró plágiumügybe keveredett, amikor a HVG hetilap kiderítette, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, április 2-án lemondott államfői tisztségéről, megtartva a volt államfőknek járó, nagy összegű életjáradékot. Schmitt továbbá az egyetlen olyan magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt egyetlenegy törvényt sem küldött vissza a parlamentnek, és egy törvény esetében sem kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól

1943 – Juhász Jácint Jászai Mari-díjas magyar színész 

1950 – Stevie Wonder többszörös Grammy-díjas és Oscar-díjas amerikai énekes, zongorista, zeneszerző.

Röviddel születése után megvakult, feltehetően zöldhályog miatt. Iskolai tanulmányait a Michigani Vakok Intézetében végezte, Detroitban.

1958-ban már remekül zongorázott. 1961-ben a detroiti Motown kiadóhoz szerződött. 1962-ben Little Stevie Wonder néven elkészítette első lemezfelvételét. 1970-ben a Black Bull Music Publishing Rt. elnöke lett. Az 1980-as évek közepére több mint 300 platina és gyémántlemezt adott ki

https://www.youtube.com/watch?v=1bGOgY1CmiU

1956 – Szili Katalin magyar jogász, politikus, országgyűlési elnök

1961 – Denis Rodman amerikai kosárlabdázó

1983 – Görbicz Anita 233-szoros válogatott magyar kézilabdázó, a Győri Audi ETO játékosa és a nemzeti csapat irányítója volt. Győrben a legnagyobb sikere a négy BL-győzelem, a válogatottal a legjobb eredménye a 2003-ban szerzett világbajnoki ezüstérem. A világ legjobb női kézilabda-játékosának választották 2005-ben

HALÁLOZÁSOK

1667 – Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem

1970 – Moyses Márton romániai magyar egyetemi hallgató, a kommunista diktatúra mártírja.

1941. április 20-án született Sepsiszentgyörgyön, a család az édesanya szülőfalujában, Nagyajtán telepedett le. Baróti diákként 1956. november 12-én a magyarországi forradalom idején, három társával (Józsa Árpád Csaba, Bíró Benjamin, Kovács János) megpróbált átjutni Magyarországra, hogy a forradalmárokhoz-szabadságharcosokhoz csatlakozzanak. Józsa és Bíró átjutottak, de csak Debrecenig értek el, ahol magyar családok fogadták be őket, és 1957 márciusáig ott is tanultak-dolgoztak. 1957. március idusán a román és a magyar politikai rendőrség azonosította, és visszaadta a román hatóságoknak, Nagyváradon pedig a katonai törvényszék tiltott határátlépésért 3-3 év letöltendő börtönre ítélte őket. Moyses és Kovács eltévedtek a határon, és így kénytelenek voltak visszafordulni. Moyses Márton a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Kollégiumban érettségizett 1959-ben, majd egy év múlva bejutott a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarára. Elsőéves egyetemi hallgató volt, amikor 1960. november 22-én letartóztatták.

Az 1956-os forradalom idején tanúsított kiállásáért, a kommunista diktatúra túlkapásait nyíltan bíráló magatartásáért, a közben kiderült határátlépési kísérletéért indítottak ellene eljárást, miután egy Babits Mihály fedőnevű securitatés besúgó révén elegendő terhelő adalékot szereztek róla. Letartóztatásakor „Holnap forradalom”, „Szomorú beszéd magamról (Barátomnak)” , „Igaz emberséggel ölni” és „Beszéd meg-meggyilkoltakhoz” című verseit találták meg nála, ugyanakkor a barátjával, a facsádi (Bánság) Szokoly Elekkel folytatott levelezését is felhasználták ellene (Szokoly-féle per). Moyses első fokon hétévi, majd a fellebbezést követően jogerősen kétévi letöltendő börtönbüntetést kapott, amit le is töltött. A kolozsvári börtönben 1962. szeptember 28-án, szűk két hónappal a szabadulása előtt, vélhetően azért, hogy ne tudjanak vallomást kicsikarni belőle, egy cérnadarabbal részben levágta saját nyelvét, amiért a börtönorvos a kolozsvári I. számú sebészeti klinikára utalta be, ahol Moysest egy héten át antibiotikumokkal és fájdalomcsillapítókkal kezelték.

Moyses Márton 1962. november 22-én szabadult. Nem volt költő, bár az irodalom iránti érdeklődése és tehetsége vitathatatlan volt. Tanulmányait nem folytathatta, állami munkahelyet nem kapott, a nagyajtai mezőgazdasági termelőszövetkezet napszámosaként dolgozott, miközben folklórt gyűjtött, matematikai, társadalompolitikai, atomfizikai kérdések, találmányok foglalkoztatták, de mindenütt akadályokba ütközött, elszigetelődött.

1970. február 13-án, pénteken, egy évvel Jan Palach prágai és Bauer Sándor budapesti mártíriuma után bement Brassóba, a kommunista párt székháza elé, benzinnel leöntötte, és felgyújtotta magát. Rá három hónapra, a baróti kórházban hunyt el őrizet alatt, 1970. május 13-án. Édesanyja szülőfalujában, Nagyajtán temették el, sírja az unitárius vártemplom melletti temetőben látható.

Share Button
Ennyien olvasták: 338

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.