Az év 142. napja, hátra van még 223
POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK
1660 – A budai pasa a szászfenesi csatában szétszórja II. Rákóczi György seregét
1867 – Kossuth Lajos híres nyílt Cassandra-levelében tiltakozik a kiegyezés ellen; szerinte végzetes következményei lehetnek, ha Magyarország sorsát Ausztriához kötik
1960 – Chile partjai előtt a tengerfenéken kipattant eddig ismert legnagyobb (a Richter-skála szerint 9,5 erősségű) földrengés hatására létrejött 25 méter magas cunami mintegy 6 000 ember halálát okozza
2017 – Legalább 22 emberéletet követelő és 59 embert megsebesítő robbantás történt Manchesterben, a Manchester Arenában megrendezett Ariana Grande-koncertet követően.
A 2017-es manchesteri terrortámadás május 22-én este fél 11 környékén történt, amikor egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát Ariana Grande énekesnő telt házas koncertjén, a Manchester Aréna egyik kijáratánál. A robbantásban 22-en meghaltak és 59-en megsebesültek, többségében tinédzserek. A merénylet másnapján, május 23-án az országban a legmagasabb, kritikus szintű terrorkészültséget léptették életbe. Az énekesnő nem sérült meg, de lemondta turnéjának további állomásait. A merényletért az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget
SZÜLETÉSEK
1813 – Richard Wagner német zeneszerző
1859 – Sir Arthur Conan Doyle brit orvos, író.
Leginkább Sherlock Holmesról szóló detektívregényei (amelyek jelentős újításnak számítottak a krimi történelmében), valamint Challenger professzor kalandjai miatt ismert. Termékeny író volt, akinek egyéb művei közt találhatunk sci-fi történeteket (úgymint a számtalan filmfeldolgozást megért Az elveszett világ), történelmi regényeket, drámákat, regényes történeteket, lírát és prózát
1907 – Sir Laurence Olivier angol színész, rendező
1916 – Korcsmáros Pál magyar rajzoló, képregény-rajzoló, könyvillusztrátor, újságíró.
Első képregénye 1955-ben a Szabad Ifjúságban jelent meg Hazádnak rendületlenül… címmel, amely Vörösmarty Mihály életét dolgozta fel.
1957-ben a Füles című hetilap egyik alapító tagja. Az 1958-ban megjelent Dumas Monte Cristo grófjának az adaptációját tartják az első, igazán kiforrott képregényének. Tíz éven át tartó diadalút vette kezdetét, és megszülettek a műfaj emblematikus darabjai Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitányával az élen.
Korcsmáros a realista stílust képes volt annyira groteszkre torzítani, hogy a Rejtő-regények legavatottabb rajzolójává vált, de Rideg Sándor Indul a bakterházát is nehéz lenne más figurákkal elképzelni. Volt úgy, hogy pályája csúcsán 180 képkockát rajzolt meg havonta.
Népszerűsége töretlen maradt, míg 1968-ban meg nem romlott látása, és egyre gyengébb minőségű rajzokat készített. Operációja után még visszatért régi, letisztult stílusához, de rajzban már nem volt olyan dinamikus, mint fénykorában
1927 – Oláh György Széchenyi-nagydíjas és Nobel-díjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor
1949 – Nógrádi György magyar biztonságpolitikai szakértő.
Saját bevallása szerint több tucat tudományos publikáció és számos könyv szerzője, valamint számos ismeretterjesztő előadás előadója. Rendszeres előad a Bundeswehr valamint az SPD nyári egyetemein. Mindazonáltal, tudományos teljesítménye megkérdőjelezhető, hiszen tudományos kutatói munkát saját bevallása szerint nem végez. A közéleti szereplései is gyakran szülnek ellentmondásokat. Nagy nyilvánosság előtt tett állításait cáfolta többek közt: az Egyesült Államok Magyarországi Nagykövetsége, a Fidesz kommunikációs igazgatója és az osztrák kormány is
1970 – Naomi Campbell angol modell.
Röviddel felfedezése után, 15 éves korában kivívta helyét a késő 1980-as, kora 1990-es évek három legjellegzetesebb modellje között, illetve ő volt egyike azon hat modellnek, akiket a korabeli divatvilág szupermodellként tartott számon. Magánélete nagy vihart kavart a médiában, többek közt ismert férfiakkal – Mike Tyson, Robert De Niro – folytatott viszonyai és elkövetett bántalmazásai nyomán
1974 – Ónodi Henrietta olimpiai bajnok magyar tornász.
1988-tól 1996-ig szerepelt a magyar válogatottban. Nemzetközi versenyeken lóugrásban volt a legeredményesebb, de más szereken, illetve összetettben is ért el jelentős eredményeket
HALÁLOZÁSOK
337 – Flavius Valerius Aurelius Claudius Constantinus, a Római Birodalom első keresztény császára, Bizánc alapítója
1885 – Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
Élete és művészete szinte teljesen átfogta a 19. századot. Szellemi formálódására hatással volt királypárti meggyőződésű édesanyja és tábornok apja, aki Napóleon seregében szolgált. Irodalmi példaképének François-René de Chateaubriand-t tartotta. 1819-ben a Toulouse-ban meghirdetett Jeux floraux pályázaton Aranyliliom-ot nyert az Óda IV. Henrik szobrának újra felállításáról című költeményével. Korán megnyilvánult írói elhivatottsága, royalista, katolikus versekkel kezdett. Az 1820-ban meggyilkolt Berry hercegének haláláról írt ódáját XVIII. Lajos 2000 frank évi kegydíjjal jutalmazta. Első verseskötete 1821-ben jelent meg Ódák címmel. A Bourbonokat dicsérő versekért a király évi 1000 frank kegydíjban részesítette.
A fiatal költő 1824-től részt vett a Charles Nodier által szervezett irodalmi összejöveteleken, amelyeket a romantika bölcsőjének tartottak. A Cromwell-előszóban szakított a klasszicista dráma hármas egységével, és az Hernani drámájával teremtette meg a romantikus dráma műfaját. Hugo kilenc regényt írt. Az emigráció alatt születtek a legismertebbek (A párizsi Notre-Dame kivételével). Regényei nem szórakoztató írások, hanem szinte mindig eszmék szolgálatában állnak. A természet erőivel, a társadalommal, a fatalizmussal való küzdelem mindig közel állt Hugóhoz. A nyomorultak történelmi, társadalmi–filozófiai regény, az író mélyen humanista eszméinek és az emberi természetről vallott nézeteinek megnyilatkozása. Hugo nagy jelentőséget tulajdonított a regénynek, írói munkássága csúcsteljesítményének tartotta.
Képviselőként aktív szerepet játszott a politikai életben. 1845. április 15-én Lajos Fülöp király vikomt rangban felvette a főrendbe, s így bekerülhetett az eléggé konzervatív Felsőházba. Az alkotmányozó és a törvényhozó nemzetgyűlésben felszólalt a szegénység, a társadalmi kirekesztettség ellen, a nők és gyerekek emberi jogaiért, a halálbüntetés eltörléséért, a sajtószabadságért, az ingyenes és világi oktatásért. 1851 és 1870 között politikai emigrációban élt Belgiumban, Jersey szigetén, végül Guernsey szigetén, Saint Peter Portban. Visszatérése után a szenátusban politizált. Republikánus, demokrata, sőt szocialista eszméket vallott. Jean Monnet-t és Robert Schumant száz évvel megelőzve javasolta az Európai Egyesült Államok (Európai Unió) létrehozását
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG NEMZETKÖZI NAPJA
Olyan világnap, amely az élővilág sokféleségére (biodiverzitás), illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét. A választás azért esett május 22-ére, mert 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján. Az egyezmény „azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. A 2010-re vonatkozó célkitűzést később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta
