Az év 144. napja, hátra van még 221
POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK
1218 – Megindul az ötödik keresztes hadjárat
1883 – Átadják a forgalomnak a Brooklyn hídat
1928 – Umberto Nobile léghajós expedíciója eléri az Északi-sarkot
1949 – A Szovjetunió feloldja a berlini blokádot
SZÜLETÉSEK
1686 – Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus, mérnök.
Az ő hőmérői voltak az első összehasonlítható hőmérők. Hőmérőit 1714-15-ig borszesszel, ezentúl pedig higannyal töltötte. A Fahrenheit után elnevezett hőmérőbeosztást még ma is használják, főleg az angolok és amerikaiak. Hőmérőbeosztásnál Fahrenheit a fagypontot 32-vel jelölte, 0-val pedig azt a pontot, amely az 1709. évi leghidegebb hőmérsékletnek felel meg; a normális emberi testhőmérséklet 96 fok. A most róla elnevezett beosztást csak később, sőt amint azt több adat valószínűvé teszi, csak Ole Rømer ösztönzésére alkalmazta. E szerint a fagypont szintén 32-vel van jelölve, a forrpont pedig 212 fok. Fahrenheit életének legnagyobb részét Angliában és Hollandiában töltötte és leginkább barométerek és termométerek készítésével foglalkozott. Ő volt az első, aki a vizet a fagypont alá hűtötte, anélkül, hogy az megfagyott volna; továbbá neki köszönhetjük az első használható súly-aerométert és termo-barométert
1743 – Jean-Paul Marat francia forradalmár
1819 – Viktória angol királynő.
Még életében nemzeti szimbólummá vált, és úgy tekintettek rá, mint a szigorú erkölcsi elvek megtestesítőjére. 1840-ben házasodott össze unokatestvérével, Albert szász-coburgi és gothai herceggel. Kilenc gyermekük és 34 unokájuk közül 26 a kontinens különböző országainak uralkodói és nemesi családjaiba házasodott be. Ezzel érdemelte ki Viktória királynő az „Európa nagyanyja” becenevet. Albert herceg 1861-ben bekövetkezett halála után Viktória mély depresszióba süllyedt, és kerülte a nyilvánosságot. Bezárkózása következtében a republikanizmus átmenetileg megerősödött, de uralkodása második felében megint népszerű lett. Trónra lépésének 50. és 60. évfordulóján (arany- és gyémántjubileum) pompás fogadásokat és nyilvános ünnepségeket rendeztek.
63 évig és 7 hónapig tartó királysága miatt az ükunokája, II. Erzsébet mögött a második leghosszabb ideig uralkodó brit-angol koronás fője volt, és ott szerepel minden idők leghosszabb ideig trónon lévő uralkodói között. Róla nevezték el az angol 19. századot viktoriánus kornak, amelyet az angol történészek az Egyesült Királyság fénykorának tekintenek. Ez volt az ipari, kulturális, politikai, tudományos és katonai változások kora az Egyesült Királyságban, amelyet a Brit Birodalom további terjeszkedése fémjelzett. Ennek során a birodalom területe megháromszorozódott, és elérte a 25 900 000 km²-t, fennhatósága alá összesen 410 millió ember tartozott. Az ipari forradalom alatt vált országa a világ vezető ipari hatalmává
1905 – Mihail Alekszandrovics Solohov Nobel-díjas orosz regényíró, elbeszélő
1914 – Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő.
Nem volt képzett színész, nevelőszülei kívánságára lépett színpadra 1934-ben, 20 éves korában, Szegeden, ahol 1939-ig játszott. Vidéki sikerei után szerződtette Németh Antal a budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek 1983-ban történt nyugdíjazásáig tagja volt.
A szakma hamar felfigyelt a szelíd kedves művésznő játékára, és Niccodemi Tacskó c. vígjátékának címszerepében (1943) már a közönség is megszerette. Eleinte naivákat, magyar parasztlányokat, Molière lepcses szolgálóit alakította a maga bájos egyszerűségével. A magyar irodalom klasszikusai közül egyik legfontosabb szerepe volt a Gellért Endre rendezte Úri muri Rozikája. Játéka szinte eszköztelenül egyszerű, alakjai elsősorban szép és kifejező színpadi beszédében, humorérzékével nyerték el végleges formájukat.
Országos népszerűséget hozott neki 1948-ban a Talpalatnyi föld című filmben játszott szerepe.
Hosszú betegség után, 74 éves korában, Budapesten érte a halál
https://www.youtube.com/watch?v=Wo9G2Vrmt0M
1915 – Gáti József magyar színész, a Színház- és Filmművészeti Főiskola beszéd- és színészmesterség tanára
1941 – Bob Dylan Oscar-, Golden Globe-, tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő. A 2016-os év irodalmi Nobel-díjasa. Ötven éve a popzene egyik meghatározó alakja. Legismertebb dalai az 1960-as években születtek, melyek közül a Blowin’ in the Wind és a The Times They Are a-Changin’ a háborúellenes és polgárjogi mozgalmak himnuszává vált. Zenéinek alapját elhagyva megalkotja hatperces slágerét, a „Like a Rolling Stone”-t, amivel 1965-ben radikálisan megváltoztatja a popzenét.
Dalszövegeire hatással volt a politika, a szociális kommentár, a filozófia és az irodalom, így sikeresen szállt szembe a korabeli könnyűzene konvencióival és elnyerte az ellenkultúra tetszését. Míg kitágította és magáévá tette a zenei stílusokat, hatással volt rá többek között az amerikai népzene, a country, a blues, a rock and roll, a kelta ballada és a jazz.
Dylan gitáron, billentyűs hangszereken és szájharmonikán játszik. Állandóan változó összetételű zenekarával az 1980-as évek vége óta rendszeresen turnézik. Alkalmanként más zenészekkel is együtt játszott, például Paul Simonnal, Tom Pettyvel és Eric Claptonnal. Bár pályájának középpontjában előadói munkássága és albumai állnak, általában mégis dalszerzői tehetségéért rajonganak
1945 – Priscilla Presley amerikai színésznő.
New Yorkban, Brooklynban született, családja részben norvég, részben skót-ír és angol gyökerekkel rendelkezik. Édesapja, James Wagner, a születése után nem sokkal meghalt egy repülőgép-katasztrófában. Paul Beaulieu, édesanyjának 2. férje örökbe fogadta. Középiskolai tanulmányait Wiesbadenben járta, Nyugat-Németországban. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Elvis Presley-vel, aki 6 év udvarlás után, 1967. május 1-jén feleségül vette. 9 hónap múlva megszületett egyetlen lánya, Lisa Marie. Elvis és Priscilla 1973-ban elváltak. 1992-ben a People magazin beválasztotta a világ 50 legszebb embere közé
1966 – Éric Cantona francia labdarúgó
HALÁLOZÁSOK
1543 – Kopernikusz lengyel csillagász, matematikus és közgazdász
1986 – Dajka Margit nagyváradi születésű Kossuth-díjas magyar színművésznő, kiváló művész.
Már kilencéves korában szerepelt színpadon szülővárosában. Kamaszlányként Kolozsváron Hetényi Dömény Elemér színiiskolájában tanulta a mesterséget. Tizenöt évesen szerződtette a nagyváradi színház. 1924-ben kapta első felnőttszerződését Kolozsvárott.
1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásárhelyre vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929-ben Budapestre a Vígszínházhoz került, ahol a Két lány az utcán című darabban Vica szerepében aratta első nagy sikerét. 1933-tól nem tartozott állandó társulathoz, egyes szerepekre szerződött. Fellépett a Nemzeti Színházban, a Belvárosi és a Magyar Színházban, játszott a Kamara, Erzsébetvárosi és Vidám színpadon is.
1945 után a Belvárosi, Petőfi, 1963-tól 1968-as nyugdíjba vonulásáig a Thália tagja volt. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett. 1983-ban Budapesti Operettszínházban a Szerdán tavasz lesz című darabban lépett fel. Élete utolsó éveiben Nemes Nagy Ágnes Bors nénijeként szórakoztatta a gyerekeket.
Naiva szerepekkel kezdte pályáját, gyakran szerepelt zenés játékokban szubrettként, később inkább drámai hősnő, majd az anyaszínésznő szerepét alakította. Nagy hatású, sokoldalú színészetében tragikai és komikusi elemek is hitelesek voltak. Molnár Gál Péter Dayka művészetének műfaji besorolására találta fel (félig-meddig tréfából) a tragikomika megjelölést. 1932 óta filmezett, kezdettől fogva vezető főszerepeket alakított, amelyekben temperamentuma és fanyar szépsége érvényesült.
Vezető egyénisége lett a magyar filmművészetnek is, a Liliomfi vénkisasszonya és az Ismeri a szandi mandit? alkoholista öregasszonya, vagy a Szindbád Majmunkája és a Macskajáték Orbánné szerepeire emlékezve
