Központ
2019. december 12. csütörtök, Gabriella

NAPI VISSZANÉZŐ – MÁJUS 26.

Molnár Tibor május 26, 2019 Kávé mellé

Az év 146. napja, hátra van még 219

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1980 – Farkas Bertalan, az első – és eddig egyetlen – magyar űrhajós a Szojuz–36 fedélzetén elindul a világűrbe

1982 – Az Aston Villa futball klub története során először nyeri a BEK-et a Bayern München ellen – Rotterdamban – 1-0-ra

1986 – Az Európai Gazdasági Közösség elfogadja jelképéül az európai zászlót.
Az európai zászló kék háttéren tizenkét ötágú aranycsillag alkotta körből áll. Bár a zászlót leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak, hanem egész Európa jelképének tartották és tartjuk ma is

1999 – Barcelonában rendezik meg a Bajnokok ligája döntőjét, ahol drámai körülmények között a Manchester United FC legyőzi a FC Bayern Münchent

2006 – Gyurcsány Ferenc záróbeszédet mond az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén, melyen alpári kifejezéseket használva elmarasztalja kormánya teljesítményét. A beszéd csak szeptember 17-én kerül nyilvánosságra

SZÜLETÉSEK

1907 – John Wayne Oscar-díjas amerikai színész.
Már az 1920-as években szerepelt némafilmekben, még ha színészi tehetségét nem is annyira ismerték el, megjelenése és járása, az akkori western, majd később második világháborús filmekben tette híressé. Ő volt a hős, aki egyedül áll ki és megy harcba az igazságért. Más szerepekben is mint életrajzi filmek, romantikus vígjátékok vagy drámák szereplője is látható. Az 1940-es évektől egészen az 1970-es évekig tartó munkásságának köszönhetően az Amerikai Egyesült Államok egyik jelképévé vált

1912 – Kádár János kommunista vezető, belügyminiszter, miniszterelnök, az MSZMP főtitkára.

Az 1945 utáni szovjet típusú rendszer 1956–1988 közötti időszakának (az ún. Kádár-korszaknak) de facto vezetője. Egyes vélemények szerint diktátor, bár szerepe, életmódja és politikai pályája más vélemények alapján a legtöbb tekintetben nem meríti ki a kifejezés fogalmát. Nevéhez fűződik az 1956-os forradalmat követő kemény megtorlás, majd az azt követő konszolidáció, az átmenet az ún. „puha diktatúrába”. Személye és politikája, a gulyáskommunizmus vagy más néven kádárizmus éles viták tárgya Magyarországon.

1945 előtt illegális kommunista, 1948 és 1950 között belügyminiszter volt. 1951-ben letartóztatták, 1952-ben koncepciós perben elítélték, emiatt 1954-ig ült börtönben. 1956. október 25-től az MSZMP főtitkára, 1956. október 30-án a második Nagy Imre-kormány államminisztere lett. November 1-én Moszkvába vitték, ahol rábízták a forradalom leverésének és megtorlásának levezénylését. 1956. november 4-től 1958-ig, valamint 1961-től 1965-ig miniszterelnök, 1965-től 1989-ig az Elnöki Tanács tagja.
A rendszerváltáshoz közeli években idős kora és betegsége miatt már nem vett részt aktívan a politikában; 1988. május 22-én pártfőtitkári tisztségéből is fölmentették. 1989-ben hunyt el, éppen azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróságon kihirdették Nagy Imre és társai rehabilitációját

1917 – Szörényi Éva (szül. Schwáb Elvira) magyar színésznő, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész

1921 – Bárdy György Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.

A Magyar Színháznál dolgozott. 1945–46-ban a Művész Színház tagja volt. 1946–49 között a Vígszínházban lépett fel. 1949–51 között a Vidám Színpad színművésze volt. 1951–58 között a Madách Színházban játszott. 1958–59-ben a Nemzeti Színház tagja volt. A „szocialista erkölcs” megsértése (orgiák) miatt eltávolították, ezért 3 évig
(1959–1962) erdészként dolgozott. Ezután a kecskeméti Katona József Színházban tért vissza, 1963–64-ben. 1964-től a Vígszínház tagja volt.

Markáns arcvonásai és baritonja mellett humora sokféle szerepre alkalmassá tette: játszott kegyetlen csendőrt, sármos csábítót, groteszk filmek főszerepeit, de az Egri csillagokban is megállta a helyét mint Jumurdzsák.
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság filmhíradós tudósításai az ő hangján szólaltak meg.
Kabaréjelenetekben is szerepelt, leghíresebb szerepe ezek közül az általa kitalált figura: Gugyerák Lajos

1923 – Horst Tappert német színész, Derrick alakítója

1926 – Miles Davis afroamerikai jazztrombitás, zenekarvezető és zeneszerző, a jazztörténet egyik legnagyobb hatású és legkiemelkedőbb alakja. A második világháború végétől a 90-es évek elejéig a jazz szinte minden fontosabb mozzanatánál előtérben volt. Olyan kiváló zenészek kezdték nála pályafutásukat, mint John Coltrane, Herbie Hancock vagy John McLaughlin

1948 – Gálvölgyi János Kossuth-díjas magyar színész, parodista, érdemes művész.
Az 1968-as Ki mit tud? című kulturális tehetségkutató műsorban tűnt fel parodistaként. 1973-ban elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, karrierje a Thália Színházban indult. 1993-ban átszerződött a Madách Színházba, azóta is a társulat tagja. Elsősorban komikus darabokban játszik, rendkívüli népszerűségnek örvend. A Rádiókabaré és a Heti Hetes című tévéműsor rendszeres vendége, saját műsora, a Gálvölgyi Show havonta volt látható az RTL Klubon. Műsorvezető a Klubrádióban. Szinkronszínészként is kedvelt, Benny Hill, illetve Harry Klein (Derrick) állandó magyar hangja volt. 45 kabaréjelenetben és nyolc játékfilmben szerepelt. Legemlékezetesebb alakítása a Csinibaba című filmben volt. 2015. július 21-én megjelent új videoklipje, amelyben Kis Grófo Bulibáró c. dalát szavalja. Több mint 1 100 000-en tekintették meg a Youtube-on. 100 színházi bemutatót, 53 paródiát láthattunk eddig tőle. Sok szilveszteri műsorban is feltűnt

1962 – Kalapács József magyar rocker, metál énekes

1966 – Helena Bonham Carter Oscar-díjas angol színésznő.
Leghíresebb szerepei többek között Ophelia szerepe Franco Zeffirelli Hamletjében, Marla Singer szerepe a Harcosok klubja című filmben, Bellatrix Lestrange szerepe a Harry Potterben, valamint Kate Croy Oscar-díjra jelölt megformálása A galamb szárnyaiban. Golden Globe-díjra legutóbb A király beszéde című filmben nyújtott alakításáért jelölték. Ezen a filmen akkori házastársával, Tim Burtonnel dolgozott együtt

HALÁLOZÁSOK

1512 – II. Bajazid az Oszmán Birodalom nyolcadik szultánja; valószínűleg I. Szelim mérgeztette meg

1707 – Madame de Montespan márkiné (sz. Françoise Athénaïs de Rochechouart), XIV. Lajos francia király szeretője

1903 – Marcel Renault francia gyáriparos, autóversenyző

1919 – Gozsdu Elek író, ügyvéd

1966 – Tamási Áron farkaslaki születésű Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol volt alkalmi munkás, majd banktisztviselő is, noha írói karrierje épp ekkoriban kezdett beindulni, Szász Tamás, a pogány című novellájával ekkor nyerte meg a Keleti Újság novellapályázatát. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent. A műre a romániai magyar és a magyarországi irodalom is azonnal felfigyelt. 1923-1925 között New Yorkban élt, majd rövid ideig a Chicago melletti Garyben és végül a nyugat-virginiai Welchben. Innét települt haza Kolozsvárra 1926 májusában, hogy azt követően rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle.
A két háború között gyors egymásutánban jelentek meg novelláskötetei, regényei is, közülük is az elsők között A szűzmáriás királyfi, amit javarészt még Amerikában írt, de csak hazatelepülése után fejezett be. Ezután jött a Címeresek, amelyekben az erdélyi világ feszültségeit rajzolta meg, majd fő műve, az Ábel-trilógia. Előbb az Ábel a rengetegben, majd folytatásai: Ábel az országban és Ábel Amerikában, melyek tartalmát javarészt saját életéből merítette.

1926-tól 1944-ig Kolozsvárott élt, ahol az Az Ujság és az Ellenzék munkatársa volt. 1926-ban feleségül vette Haliker Erzsébetet, gyermekük nem született. Az Erdélyi Helikon alapító tagja lett, 1933 májusától külön rovata volt a Brassói Lapokban „Tiszta beszéd” címmel. 1935-ben részt vett az Új Szellemi Front kísérletében. 1936-ban cikksorozatában (Cselekvő ifjúság) az „erdélyi gondolatot” igyekezett megújítani. 1937 októberében a népfrontos vásárhelyi találkozó elnöke volt. Ezen időszaka alatt többször is kitüntették a Baumgarten-díjjal, valamint 1940-ben átvehette a Corvin-koszorút is.
1940-ben a második bécsi döntéssel Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz, amitől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett. 1942 novemberében felszólalt a lillafüredi írótalálkozón. 1943-tól 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1944 augusztusában az Erdélyi Magyar Tanács tagjaként a háborúból való kilépést szorgalmazta. 1944-ben feleségével Budapestre költöztek, ahol Bajor Gizi házában vészelték át Budapest ostromát.

1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kívánságára szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben; sírkövén ez a felirat olvasható:
„Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.”
1976 – Martin Heidegger német filozófus

2008 – Sydney Pollack Oscar-díjas amerikai színész, filmrendező, producer.
Több mint huszonegy filmet és tíz televíziós műsort rendezett, több mint harmincban játszott, producerként jegyzett munkái pedig negyven fölötti számot mutatnak.
Leismertebb alkotásai közé tartozik a Távol Afrikától, amelyért az Amerikai Filmakadémia elismerését is kiérdemelte, A Keselyű három napja és az Aranyoskám. Legutolsó játékfilm-rendezése a 2005-ben bemutatott A tolmács volt

Share Button
Ennyien olvasták: 232

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.