Központ
2019. december 10. kedd, Judit

NAPI VISSZANÉZŐ – MÁJUS 29.

Központ május 29, 2019 Kávé mellé

Az év 149. napja, hátra van még 216

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1205 – II. András magyar király megkoronázása

1453 – Konstantinápoly eleste, a Bizánci Birodalom bukása. II. Mehmed oszmán szultán megkezdi az Oszmán Birodalom kiterjesztését Európa belseje felé

1867 – A magyar országgyűlés megszavazza az 1867.évi XII.törvénycikket a kiegyezésről, mely szerint a két ország élén közös uralkodó áll (I. Ferenc József magyar király és osztrák császár). A külügy, a hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek közösek. Vám- és kereskedelmi unió Ausztriával. Létrejön az Osztrák–Magyar Monarchia

1938 – Az első zsidótörvény.
Az 1938. évi XV. törvénycikk (A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról) Első Zsidótörvény néven lett ismert. A törvény kimondta: a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet a zsidók maximális aránya, melyet öt év türelmi időszak alatt kell elérni.
A jogszabály alól mentesültek az első világháborúban és az ellenforradalomban különböző érdemeket és kitüntetéseket szerzett zsidók, a hősi halottak özvegyei és gyermekei, az 1919 augusztusa előtt kitértek, valamint ezek gyermekei, amennyiben nem tértek vissza a zsidó vallásra.
Bár a törvény még vallási alapon definiálta a zsidó fogalmát, az 1919. augusztus 1-je után kikeresztelkedetteket is zsidónak minősítette

1985 – Tömegszerencsétlenség a brüsszeli Heysel Stadionban: A Liverpool FC – Juventus FC között zajló BEK-döntőn a brit szurkolók megtámadták az olaszokat, a tömeges menekülés során egy támfal is kidől. A szerencsétlenségben 39-en életüket vesztik, a sebesültek száma 200

SZÜLETÉSEK

1868 – II. Abdul-Medzsid az Oszmán Birodalom utolsó szultánja

1917 – John Fitzgerald Kennedy az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke, hivatalban 1961 és 1963 között.


Apja segítette politikai karrierjének kiépítésében. (Testvére, a legidősebb Kennedy fiú a háború áldozata lett.) 1960-ban indult az elnökválasztáson is. Úgy tűnt, hogy ő volt az új-korszak első nagy formátumú politikusa, hiszen a hírközlést, a televíziózást és a közvélemény-kutatást céljainak szolgálatába állítva igyekezett megnyerni honfitársai bizalmát. A választáson hajszállal ugyan (mindössze 0,2%-kal), de legyőzte a republikánus jelölt Richard M. Nixont az Amerikai Egyesült Államok elnökségéért folyó küzdelemben. A mai napig az egyetlen római katolikus amerikai elnök, s a legfiatalabb, akit az USA elnökévé választottak, mindössze 43 évesen. (Theodore Roosevelt csak 42 éves volt ugyan, de elődjét, McKinley elnököt meggyilkolták, így választás nélkül lett elnök.) 1961. január 20-án iktatták be. Beiktatási beszédekor azt mondta: „Ne azt kérdezd meg, mit tud az országod érted tenni, hanem azt, te mit tudsz érte tenni.” Ez Kennedy leghíresebb idézete. A másik, amit Nyugat-Berlinben mondott 1963. június 26-án a berlini fal fölhúzása után: „Ich bin ein Berliner”. Egyesek szerint helytelen németséggel, mivel ez azt is jelentheti, hogy „berliner fánk vagyok”, ám a berliniek a „Berliner” kifejezést magukra használják és nem a süteményre.
Megpróbált leszámolni a maffiával, utolsó próbálkozása volt saját dollárt kibocsátani, valamint a CIA átszervezése. Jelentősen csökkentette a bűnözési rátákat. Egyesek szerint John Fitzgerald Kennedy meggyilkolását akár a maffia is elkövethette (ma már nyilvánvalóan a CIA főnökeinek megbízásából).

John F. Kennedy 1963. november 22-én Dallasba repült, hogy részt vegyen egy közszereplésen. Szándéka az volt, hogy békét teremt a frakciózó helyi demokrata párt soraiban és előkészíti a következő évi elnökválasztást. Fort Worth-ből az elnöki küldöttség dél körül érkezett Dallas repülőterére, s a gépkocsikonvoj innen indult a városba. Fél egykor a lépésben haladó elnöki konvoj az Elm Streetre fordult. A nyitott autóban feleségével és a texasi kormányzóval utazó Kennedyt ekkor találták el a lövések; előbb a torkán, majd a fején. A Parkland kórházba szállították immár holtan, bár ezt először még nem merték bejelenteni. Kennedy életét nem tudták megmenteni, mivel a feje hátsó fele teljesen leszakadt. Olyan merénylet áldozata lett, amelyet mind a mai napig titkok és kétségek öveznek. Már az ellene irányuló golyók száma sem tisztázott, három lövés világosan elkülöníthető a hangfelvételek alapján. Megnevezett gyilkosát, Lee Harvey Oswaldot egyesek magányos merénylőnek, mások csak utasítást végrehajtó bűnbaknak tartják. Vele november 24-én Jack Ruby végzett.
Több elmélet is létezik a történésekkel kapcsolatban. Van, aki elfogadja a Warren-jelentés eredményeit, mások elutasítják azokat a felületes vizsgálatra és a nyilvánvaló tények figyelmen kívül hagyására hivatkozva. Amerika lakosságának nagy része még ma is hisz egy lehetséges összeesküvésben. A gyanú Castrót, a kubai emigránsokat, a maffiát, a KGB-t, a CIA-t, valamint Lyndon B. Johnsont is érinti. Más vélemények szerint a háttérhatalmak útjában állt, illetve le is kívánta leplezni azokat

1929 – Peter Higgs Nobel-díjas brit részecskefizikus, a róla elnevezett Higgs-bozon elméletének kidolgozója

1932 – Delneky Gábor olimpiai bajnok vívó

1958 – Annette Bening amerikai színésznő.
1988-ban debütált A nagy kiruccanás című filmben, ahol Dan Aykroyd és John Candy voltak a partnerei. Miloš Forman Valmontjában (1989) tűnt fel először jelentősebb szerepben. Játszott Robert De Niróval a Feketelistán (1991) című filmben, és Harrison Forddal a Mike Nichols-féle Csak egy lövésben (1991). Filmszerepei között van még Mike Nichols Képeslapok a szakadék széléről (1990) című filmje, a Szükségállapot (1998), a Gyilkos álmok (1998), a Támad a Mars! (1996), a III. Richárd (1995), A sors útjai (1994), a Bugsy (1991), A nagy kiruccanás (1988) és a Nőfaló ufó (2000). Tíz év kihagyás után tért vissza a színpadra, hogy eljátssza a Hedda Gabler címszerepét.
A Svindlerekben (1990) látta meg őt Warren Beatty, és annyira megtetszett neki, hogy meghívta a Bugsy (1991) főszerepére, ahol John Cusack és Anjelica Hustonnal szerepelt együtt. Az Amerikai szépségben (1999) Kevin Spacey mellett szerepelt.
Legújabb filmjeiben a Csodálatos Júliaban (2004) és a Fegyvertársakban (2003) Kevin Costnerrel és Robert Duvalllal szerepelt együtt

1966 – Spitzer Gyöngyi (művésznevén: “Soma”) énekes, műsorvezető

1970 – Roberto Di Matteo svájci-olasz labdarúgó, edző.
Pályafutása legnagyobb részét az angol Chelsea-ben töltötte, hat évet játszott a klubban. Az olasz válogatottban 34-szer lépett pályára és két gólt szerzett. Hazája színeiben részt vett az 1996-os Európa-bajnokságon és az 1998-as világbajnokságon

HALÁLOZÁSOK

1500 – Bartolomeu Diaz portugál hajós, felfedező

1875 – Izsó Miklós magyar szobrászművész.

A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848-1849-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol kőfaragóként dolgozott és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre már Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a müncheni Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot.
További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni.
A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi

1979 – Mary Pickford kanadai születésű amerikai filmszínésznő, a United Artists egyik alapítója

1982 – Romy Schneider (er. Rosemarie Magdalena Albach) osztrák születésű francia színésznő.

2001 – Temessy Hédi magyar színésznő, érdemes művész.
1948-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a Művész Színházhoz szerződött. 1949–1950-ben a Belvárosi Színház, majd az Ifjúsági Színház tagja lett, de játszott a Petőfi Színházban is. 1950–1956 között a József Attila Színházban és a Nemzeti Színházban, 1958 és 1977 között pedig a Jókai Színházban és a Nemzeti Színházban játszott. 1977-ben lett a Magyar Filmgyártó Vállalat Társulatának tagja. 1985-től haláláig visszavonultan élt. Az 1951-ben Keleti Márton rendezésében készült Különös házasság című filmben volt első filmszerepe, Dőry báró lányát, Máriát alakította. Utolsó filmjében, a 2001-ben készült Hamvadó cigarettavég című filmben a főhercegasszonyt játszotta.
Hosszú éveken keresztül együtt élt Gobbi Hilda színésznővel

2010 – Dennis Hopper amerikai színész

2011 – Mádl Ferenc Magyarország 2. elnöke, Széchenyi-díjas magyar jogtudós

 

Share Button
Ennyien olvasták: 284

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.