Központ
2019. november 18. hétfő, Jenő

NAPI VISSZANÉZŐ – NOVEMBER 6.

Központ november 6, 2019 Kávé mellé

Az év 310. napja, hátra van még 55

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1860 – Az Amerikai Egyesült Államok elnökévé választják a köztársaságpárti, rabszolgaság-ellenes Abraham Lincolnt, amire válaszul 11 déli állam kilép az Unióból, és új konföderációt alapít

1944 – Szálasi Ferenc utasítására Budapestről több tízezer zsidót hajtanak gyalogosan kényszermunkára, a nyugati határszélre

1984 – Az Ikarus gyárban elkészül a kétszázezredik autóbusz

1990 – Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik

1991 – Kuvaitban kioltják az utolsó olajtüzet, amit Irak gyújtott meg az öbölháborúban

SZÜLETÉSEK

1814 – Ganz Ábrahám a magyar nehézipar egyik megteremtője, vasöntőmester, gyáros.
1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán. Saját szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket.


1843-ban egy öntés során súlyos balesetet szenvedett, majdnem megvakult, de a bal szeme megmaradt. „A fél szem oda, de az öntés sikerült.” – mondta. Az őrlőhengereken kívül nyomdai préseket, mérlegeket, mezőgazdasági gépeket és épületdíszeket készített, ezeket a gyártmányokat 1842-ben az iparmű kiállításon mutatták be.
Az épülő Lánchíd építői és az Óbudai Hajógyár vezetőinek rendelését nem tudta teljesíteni, mert Széchenyi István megtiltotta a kőszénszállítást, azonban Kossuth Lajos rábeszélte Széchenyit, hogy vonja vissza a szénszállítás megtiltását.
1849-ben Ne bántsd a magyart! feliratú ágyúcsöveket öntött. Haynau hatheti fogságra ítélte, amelyből csupán néhány napot töltött le.
Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők során az ismert Ganz vállalatok. A túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték. 1867 decemberében a Dunán túl korán kezdett el zajlani a jég, emiatt le kellett állítani a hajózást, mely megbénította az üzemét és emiatt a gyáros nem tudta teljesíteni a határidős szállításokat

1931 – Mike Nichols amerikai Oscar-, Emmy-, Grammy- és Tony-díjas televízió-, színház- és filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer.
Nichols filmkarrierje a Nem félünk a farkastól (Who’s Afraid of Virginia Woolf?) című filmmel kezdődött 1966-ban, amit Oscar-díjra jelöltek. Majd a Diploma előtt (The Graduate) című filmjével elnyerte a legjobb rendező Oscar-díját. Emmy-díjat a Wit (2001) című filmjéért kapott, valamint az Angyalok Amerikában (Angels in America) című 2003-ban készült mini tévésorozatáért.
Nichols négy filmet forgatott Meryl Streeppel, kettőt Julia Roberts-szel és négy filmet a háromszoros Oscar-díjas Jack Nicholsonnal

1946 – Sally Field Oscar-díjas amerikai színésznő.
Színészi karrierje 1965-ben kezdődött, amikor a Gidget című sorozatban szerepelt. A következő néhány évben számos filmben és sorozatban szerepelt, ilyen volt például a Sybill (1977). 1977-ben együtt játszott Burt Reynolds-szal a Smokey és a Banditá-ban. 1979-ben ő is szerepelt a Norma Rae című filmben, amiért megkapta élete első Oscar-díját. A következő években olyan filmekben szerepelt, mint A szenzáció áldozata (1981), Kiss me Goodbye (1982), Hely a szívemben (1984), Murphy románca (1985), Életem a kabaré (1988) és az Acélmagnóliák (1989). 1993-ban együtt szerepelt Robin Williams-szel és Pierce Brosnannel a Mrs. Doubtfire című filmben. Egy évvel később, 1994-ben ő jásztotta Forrest Gump édesanyját. Azóta is több tv-filmben és sorozatban szerepelt, mint például Egy független asszony (1995), Boldog karácsonyt, George Bailey (1997), A Földtől a Holdig (1998), Copperfield Dávid (2000). 2000-2006 között a Vészhelyzet 12 részében volt látható. 2000-ben feltűnt az Ahol a szív lakik című filmben Natalie Portman és Ashley Judd mellett. 2003-ban együtt játszott Reese Witherspoonnal a Doktor Szöszi 2. című filmben

1946 – Tolcsvay Béla Kossuth-díjas magyar gitáros, énekes, popzenész.
1964-1969 között öccsével, Tolcsvay Lászlóval a Strangers, a Wanderers, 1968-tól pedig a Tolcsvay-együttes, a Tolcsvay-trió vezetője. 1968-ban folk-beat kategóriában győztek a Ki mit tud?-on. Koncz Zsuzsának ír dalokat. 1970-ben Tolcsvayék és a Trió, 1973-ban Koncz Zsuzsával és az Illés-együttessel KITT-egylet (Koncz-Illés-Tolcsvay Trió) néven léptek fel. 1973-ban a nyári miskolci popfesztivál fő szervezője volt. 1974-ben erdélyi népdalgyűjtő körutat tett. 1976-ban közreműködött Latinovits Zoltán előadóestjein. 1976–1978 között az Agria Színjáték zenei vezetője volt. Kútvölgyi Erzsébet Ady-estjeihez verseket zenésített meg. Az 1980-as évek elejétől a pomázi Tolcsvay-tanya vezetője. 1988 óta a Bojtorjánnak komponál. 1994-ben Budapesten önálló klubot nyitott

1987 – Ana Ivanović visszavonult szerb hivatásos teniszezőnő, Grand Slam-tornagyőztes, olimpikon, összesen 12 hétig vezette a világranglistát.

PARIS, FRANCE – JUNE 8 : Ana Ivanovic at the 2017 Roland Garros Grand Slam tennis tournament

Legnagyobb sikere a 2008-as Roland Garros megnyerése, ahol Gyinara Szafinát győzte le a döntőben, és ezután átvette a világelsőséget. Ezenkívül kétszeres Grand Slam-döntős: a 2007-es Roland Garros-on Justine Henin ellen, valamint 2008-ban a 2008-as Australian Openen Marija Sarapova ellen szenvedett vereséget. Pályafutása során 15 WTA tornát nyert meg, köztük három Tier I-es és két Premier kategóriájút is. Emellett öt ITF tornagyőzelmet aratott. 2005-ben és 2007-ben is őt választotta a WTA a legtöbbet fejlődött játékosnak, valamint 2007-ben megkapta a legsportszerűbb játékosnak járó díjat is. 2008-ban humanitárius munkájáért a WTA különdíjában részesült.

Ivanović az agresszív alapvonaljátékra épített, erőteljes és pontos tenyereseivel, ami a női mezőny egyik legjobbja volt, állandóan támadta ellenfelét. Később sokat fejlődött a röptejátéka is. Erős első adogatásra volt képes, ami sokszor megbízhatatlan volt, viszont alkalmanként a második szervájából is ászt ütött. Sok más támadó játékossal szemben nagyszerű lábmunkája volt, így hatékony volt a védekezése is

HALÁLOZÁSOK

1725 – Gróf Bercsényi Miklós magyar kuruc tábornok, Rákóczi főhadparancsnoka

1893 – Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző.
Mérnök–hivatalnok családba született. Oroszország akkori fővárosában, az európai szellemi élet egyik központjában, Szentpétervárott a fiatal Pjotr gondos nevelésben részesült, tanulmányai befejezése után pedig néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban dolgozott tisztviselőként, erre a pályára azonban alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni, mestere Anton Grigorjevics Rubinstejn volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, Nyikolaj 1866-ban meghívta az általa alapított moszkvai zenekonzervatóriumba tanárnak.
Csajkovszkij homoszexuális volt, és szexuális irányultságát érintően rejtőzködő életet élt. A félelemmel teli titkolózás egész életére rányomta bélyegét, számtalanszor küzdött depresszióval, mindez műveiben is jól érzékelhető. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki egyébként korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özveggyel, Nagyezsda von Meckkel, aki anyagilag szinte élete végéig támogatta. Ennek köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő balettjei is nagy sikereket arattak (A hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő). Operaírással is próbálkozott, művei közül az Anyegin és A pikk dáma bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint kolerafertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében

2016 – Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar zongoraművész, karmester.

Hároméves korában kezdett el zongorázni. 1957–1963 között a Fővárosi Zeneiskola Szervezetben, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán tanult Kadosa Pál és Rados Ferenc tanítványaként. Nemzetközi ismertséget 18 éves korában szerzett, amikor a Magyar Rádió Beethoven-versenyét megnyerte. 21 évesen megkapta a legrangosabb zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat. Néhány év alatt meghívás meghívást követett a világ minden jelentős zenei központjába és fesztiváljára. Huszonöt évesen megkapta a magyar állam által adható legmagasabb kitüntetést, a Kossuth-díjat, és fellépett a világ számos vezető zenekarával, mint például a Berlini Filharmonikusok, a Royal Filharmonikus Zenekar, a Bécsi Filharmonikusok, a Chicagói Szimfonikus Zenekar, a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekar.
Rendszeres sztárvendége volt több fontos fesztiválnak, többek között Edinburgh, Párizs, Tours, Luzern, Salzburg, Prága, Menton, és olyan ismert karmesterekkel dolgozott, mint Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi, Edo de Waart, Charles Mackerras, Ferencsik János, Lovro von Matacic, Charles Dutoit, Herbert Blomstedt és Michael Tilson Thomas.
1982-83-ban a betiltott Mozgó Világ folyóirat zenei rovatának vezetője.

1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. 1984-ben az Érdemes művész címet, hat évvel később a Kiváló művész címet is megkapta. 1987-től, karmesteri pályája mellett, komponált is.
A Denon, a Hungaroton, a Nippon Columbia, a Phonogram és a Quintana lemezcégek részére készített több felvétel után hosszú éveken át a Philips Classics exkluzív művésze volt.
Kocsis Zoltán 1997 őszétől a Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezette. Az eltelt években a Nemzeti Filharmonikusokkal Európa számos országában, valamint Japánban és az Egyesült Államokban szerepelt. A közönség mindenütt világsztárokat megillető lelkesedéssel ünnepelte.
2005-ben másodjára is megkapta a Kossuth-díjat. A Hungaroton gondozásában és Kocsis Zoltán vezetésével 2006 decemberében útjára indult az új Bartók összes. A sorozatban megjelenő CD-k közül többet rangos nemzetközi díjakkal (MIDEM Classical Award, Diapason d’or, Pizzicato Supersonic-díj) tüntettek ki.
2010. január 16-án mutatták be a Művészetek Palotájában Arnold Schönberg Mózes és Áron című operáját, amelynek harmadik felvonását Kocsis Zoltán komponálta meg. Minden év május 30-án megtartott születésnapi koncertjének bevételét élete végéig a Gyermekmentő Szolgálatnak ajánlotta fel

Share Button
Ennyien olvasták: 189

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.