Központ
2019. december 06. péntek, Miklós

NAPI VISSZANÉZŐ – OKTÓBER 10.

Központ október 10, 2019 Kávé mellé

Az év 283. napja, hátra van még 82

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1631 – A szászok elfoglalják Prágát

1865 – John Wesley Hyatt szabadalmaztatja a biliárdgolyót

1933 – Megjelenik az amerikai piacon a Dreft, a világ első szintetikus tisztítószere

1935 – Bemutatják George Gershwin „Porgy és Bess” c .operáját a Broadway-n

1976 – A 98 éves görög Dimitrion Yordanidis lefutja a maratoni távot 7 óra 33 perc alatt, így ő lesz a legidősebb ember, aki valaha végigfutotta ezt a versenyt

2002 – Irodalmi Nobel-díjat kap Kertész Imre

SZÜLETÉSEK

1809 – Flór Ferenc az 1848-as szabadságharcban a honvédorvosi kar vezetője, a „legmagyarabb magyar orvos”.

Nagyváradon és Nagykárolyban végzett tanulmányok után, 1827-ben iratkozott be a pesti egyetem orvostudományi karára. 1833-ban orvosi, 1834-ben sebészi és szülészmesteri oklevelet szerzett. 1834-ben tanulmányutat tett német és osztrák egyetemeken, ahol elsajátította az újabb sebészeti és műtéttant. Hazatérése után a pesti egyetem állatgyógyászati tanszékének tanársegéde, majd 1835-től az egyetem orvostudományi karán Stáhly Ignác sebészprofesszor tanársegéde lett. 1837-től a pesti Rókus Kórházban tiszteletbeli, majd 1840-től rendes osztályos főorvossá nevezték ki. 1847-től Pest város tiszti főorvosa, egyúttal a Rókus Kórház igazgatója lett. A világosi fegyverletétel után másfél év börtönre és állásvesztésre ítélték. Büntetésének letöltése után tápiószelei birtokán – rendőri felügyelet alatt – visszavonultan élt. 1861-ben ismét Pest város tiszti főorvosa és kórházigazgató lett, de tíz hónap múlva tiltakozásul a kormányzati rendszer megváltoztatása miatt lemondott állásairól és csak a kiegyezés után tért vissza. Közlekedési baleset áldozata lett (halálra gázolta a lóvasút)

1813 – Giuseppe Verdi olasz zeneszerző.
A 19. századi opera Wagnerrel egyenértékű vezéralakja; az olasz zene világviszonylatban egyik leghíresebb képviselője. Művészetének fejlődése a korai 19. század jelentős olasz mestereinek – Rossini, Bellini, Donizetti – művészetéből ágazott ki, áttörte korának bel canto kliséit, és a zenedráma szolgálatába állította az éneket – korabeli kritikusai éppen emiatt zenéjét gyakran nyersnek, csiszolatlannak minősítették. Hatása óriási: a századforduló olasz operaszerző nemzedékére (Puccinire és kortársaira) gyakorolt közvetlen hatásán túl közvetve (Wagnerhez hasonlóan) erősen hatott az opera 20. századi fejlődésére is. Műveit ma is nagy sikerrel játsszák világszerte, és néhány részletük igazi slágerré vált, mint például a La donna è mobile (Az asszony ingatag) a Rigolettóból vagy a Brindisi a Traviatából

1881 – Kittenberger Kálmán vadász, Afrika-kutató, útirajzíró

1934 – Hervay Gizella magyar író, költő, műfordító.

Sokgyermekes szegény családból származott, a tanulás lehetőségéért keményen meg kellett dolgoznia. A középiskolát Zilahon végezte (1952), főiskolai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte (1952–1953), majd a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diákként államvizsgázott (1956). Akkoriban ismerte meg a szintén költői pályája elején álló, ugyancsak bölcsész Szilágyi Domokost, s ez egész életére, költészetére döntő hatással volt. 1956–57-ben a Napsugár, 1957–1959 között az Ifjúmunkás szerkesztője, 1959–1961 között a bukaresti magyar líceum tanára. 1964–1966 között a Művelődés belső munkatársa, egy ideig az Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztőségében talál munkát. Életük bukaresti éveinek nehéz anyagi körülményein 1968–1971 között ismét az Ifjúmunkás szerkesztőségében kapott állás enyhített.

Magánéletének nehézségein, az újra és újra legyőzni próbált magányon nem segített költői eredményeinek egyre egyértelműbb elismerése (1973-ban írószövetségi és KISZ-díjat kapott). Házassága Szilágyi Domokossal végképp megromlott, szétváltak útjaik. Magányérzése 1976-os Budapestre távozásával csak fokozódott, a súlyos családi veszteségek – Szilágyi Domokos öngyilkossága, majd közös fiúk, Attila (Kobak) halála a bukaresti földrengéskor 1977 márciusában – idegeit végképp megrongálták, nem tudott segíteni rajta a leggondosabb orvosi kezelés sem. Többszöri kísérlet után saját kezével vetett véget életének

HALÁLOZÁSOK

1837 – Charles Fourier francia társadalomfilozófus, az utópista szocializmus képviselője

1849 – Csány László magyar politikus, az Országos Honvédelmi Bizottmány minisztere, Erdély kormánybiztosa, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja

1963 – Édith Piaf francia sanzonénekesnő.

Piaf a francia argóban verebet jelent (nyilvánvaló utalás vékony testalkatára – Édith 142 cm magas, 40 kg tömegű volt). Művésznevét felfedezője, Louis Leplée adta neki, aki azt mondta, hogy olyan, mint egy veréb. Másik becenevének – la môme – jelentése „kölyök”, „fiatalasszony”, ez utalás fiatal korára a felfedezése idején

1985 – Yul Brynner orosz születésű Oscar-díjas amerikai színész.
Legismertebb szerepei a sziámi király alakítása A király és én című Rodgers & Hammerstein-musicalben színpadon és a filmvásznon, II. Ramszesz szerepe Cecil B. DeMille 1956-ban készült Tízparancsolat című filmjében, illetve Chris Adamsé A hét mesterlövész című klasszikus westernfilmben.
Gazdag, mély hangjáról volt ismert és kopaszra borotvált fejéről. Utóbbira A király és énben játszott szerepéhez volt szüksége, de aztán megőrizte mint „védjegyet”. E szerepe miatt Hollywoodban „a Király” becenéven volt ismert

1985 – Orson Welles rádiós, színész, színházi és filmrendező, a 20. század első felének talán legkülönösebb közéleti figurája az Egyesült Államokban. A köztudatba elsősorban két korszakalkotó alkotása, egy 1938-as rádión sugárzott felolvasás, majd az 1941-ben forgatott Aranypolgár című film emelte.

Welles 1937-ben saját színházat alapított New Yorkban Mercury Theater néven. 1938-tól kollégáival közösen heti rendszerességű műsoridőt kapott a CBS országos rádiófrekvenciáján Mercury Theater On The Air címmel. A műsorban Welles és társulata klasszikus- és modern regények rádiós adaptációját adta elő. Még ugyanazon év utolsó októberi adásának keretében H. G. Wells Világok harca című klasszikus fantasztikus regényéből készült rádiójáték került terítékre – olyan átérzéssel, hogy országszerte hallgatók milliói hitték valóságnak a földönkívüliek invázióját, s a kontinensnyi ország számos pontján kitört a pánik. Az eset a Föld szinte minden országában a címlapokra került

2004 – Christopher Reeve amerikai színész, rendező, producer, író. Hírnevét Superman/Kal-El /Clark Kent megformálásával szerezte 1978-1987 között. A ’80-as években több filmben is játszott, köztük a Valahol valamikor (1980), Halálcsapda (1982), Bostoniak (1984), Street Smart (1987). Játszott színdarabokban is, beleértve a Broadway-t: Július 5-e (1980-1982) és a Figaro házassága (1985). A ’90-es évek elején több filmszerepet is vállalt: Függöny fel (1992), Napok romjai (1993), Hallgass velem (1994), Minden gyanú felett (1995).


1995 májusában egy lóversenyen súlyos balesetet szenvedett. Lova a harmadik akadály előtt hirtelen megtorpant, és ledobta magáról a színészt. Keze az esés közben beleakadt a kantárba, így a fejére esett. Nyakcsigolyája eltört, gerincveleje teljesen elszakadt és nyaktól lefelé teljesen lebénult. Élete végéig kerekesszékbe kényszerült. 1998-ban (már betegen) egy súlyosan sérült építészt alakított a Hátsó ablak című filmben. Megalapította a Christopher Reeve Alapítványt, amely a hozzá hasonló mozgássérült embereken segít. A színész súlyos fertőzést kapott, majd kómába esett. Reeve 2004. október 10-én szívinfarktusban halt meg 52 évesen. Számos tévé- és mozifilm állít számára emléket, köztük: Superman, Superman II., Superman visszatér (mindkettő 2006-ban készült) és a Smallville 4. évad Rajongás című része (2004)

Share Button
Ennyien olvasták: 148

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.