Központ
2019. november 13. szerda, Szilvia

NAPI VISSZANÉZŐ – OKTÓBER 11.

Központ október 11, 2019 Kávé mellé

Az év 284. napja, hátra van még 81

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1648 – II. Rákóczi György elfoglalja trónját mint Erdély fejedelme

1881 – David Henderson Houston feltalálja a tekercsfilmes fényképezőgépet

1887 – A. Miles feltalálja a liftet

1944 – A 2. Ukrán Front egységei bevonulnak Szegedre, a 3. Ukrán Front Kolozsvárra

1986 – Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov találkozója Reykjavíkban

SZÜLETÉSEK

1885 – François Mauriac Nobel-díjas francia író.

1922-ben jelent meg „A leprásnak adott csók” („Le Baiser aux lépreux”) című regénye, ami sikeressé tette, majd az 1925-ben megjelent „A szerelem sivataga” kiérdemelte a Francia Akadémia nagydíját is. Az 1932-ben megjelent, egy pénzsóvár ügyvéd családi viszályáról szóló könyve, a „Viperafészek” aztán nemcsak híressé, hanem kedvelt íróvá tette Franciaországban is. 1933-ban a Francia Akadémia tagjai közé választották, még ugyanebben az évben megírta saját munkásságának elemzését „A regényíró és alakjai” című esszéjében.
Több kritikus is fanyalgott művein (pl. Sartre 1939-es kritikájában), ennek ellenére sikere töretlen maradt. 51 éves korára közismert volt mint publicista, de jó ismeretterjesztő és kitűnő vitatkozó is volt, újságcikkeiben, vitairataiban aktív közéleti tevékenységet folytatott, a diktatúra minden formáját, így az olasz és a spanyol fasizmust is elítélte.

Későbbi művei közül a „Frontenac-misztérium”, „A farizeus” műve emelhető ki. Négykötetes „Napló”-ja „Emlékiratai” írói szándékairól, erkölcsi nézeteiről szólnak. Írt néhány színpadi művet is, ezeket hazai színházak játszották. (Comédie-Française).
A második világháború alatt a megszállt Franciaországban bujkált, az ellenállási mozgalomban is részt vett. Ez alatt is jelent meg írása, a „Le Cahier noir”, „Forez” álnév alatt. A háború után Charles de Gaulle magas kitüntetésben részesítette.
Egyre aktívabb lett közéleti szereplése, újságcikkeiben többek között elítélte a vietnámi és az algériai háborút, a magyar forradalom jelentőségét is felismerte. Biztatta Elie Wieselt, hogy írja meg a holokauszt időszaka alatti, zsidóként átélt tapasztalatait. 1962-től nyíltan Charles de Gaulle mellé állt (később életrajzi regényt is írt róla). Ekkor már a Le Figaróban és a L’Express-ben írta napi vitacikket.
1952-ben Irodalmi Nobel-díjat kapott. Élete töretlennek és sikeresnek mondható, amit egy író publicista elérhet, azt megkapta. 85 éves korában érte a halál, koporsóját az Akadémia lépcsőjére helyezték el, két oldalán díszsorfalat álltak a kormány és az akadémia képviselői

1889 – Schlosser Imre magyar válogatott labdarúgó, edző, játékvezető. Korának egyik legnagyobb futballcsillaga, a magyar labdarúgás első Európa-szerte elismert klasszisa. 13-szoros magyar bajnok és 7-szeres bajnoki gólkirály. Mindkettő a mai napig magyar csúcs. Legendásan görbe lábú játékos volt. Népszerűségére jellemző, hogy játéka sok fiatalnak szolgált mintául és indított el a labdarúgás felé. Fritz Alajos, az FTC kapusa a sógora volt. Fia, Solymosi Norbert, labdarúgókapus és válogatott kosárlabdázó volt

1962 – Szőke András Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr és színész, az underground filmkészítés legismertebb alakja.


Szentesen született. A Horváth Mihály Gimnáziumban Bácskai Mihály színészosztályába járt, több amatőr színházi csoportban játszott. 1981-ben Budapestre költözött. Jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, de nem vették fel. A Horizont moziban takarítóként, illetve számos helyen masszőrként dolgozott.
A nyolcvanas évek két legfontosabb független filmes műhelyében dolgozott, a Szomjas György vezette Kőbányai Filmstúdióban 1981–1987 között, majd 1990/91-től a Közgáz Vizuális Brigádban, a csoport tagjaként a Tilos Rádió munkatársa is volt.

1990 óta Taliándörögdön él, ahol a helyi plébánossal, Illés Sándorral együtt közösségszervezéssel és egy rendhagyó helytörténeti múzeum kialakításán, az Ősök Háza „projekten” is dolgoznak. Az eredetileg paplakként funkcionáló, de nem lakott épületbe gyűjtenek és rendszereznek a helyi lakosság segítségével minden dokumentumot, emléket, ami a településsel kapcsolatos. Emellett Szőke több falubelivel közösen, gyógynövényekkel és a belőlük készült termékek előállításával foglalkozik.
A kétezres évek közepére Szőke – barátjával, Badár Sándorral együtt – kitört az underground filmvilág relatív ismeretlenségéből, híresség lett: állandó szereplője lett (lettek) reklámoknak (Szőke Kapitányként), talk-showk-nak, stand-upoknak és hasonló médiaeseményeknek

1966 – Luke Perry amerikai színész.


Leginkább televíziós sorozatokból ismert: 1990 és 1995, majd 1998 és 2000 között a főszereplő Dylan McKayt alakította a Beverly Hills 90210 című sorozatban. A Riverdale című sorozatban Fred Andrewst játszotta, továbbá vendégszereplőként feltűnt a Gyilkos elmék, az Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály és a Will és Grace epizódjaiban.
2019. március 4-én, 52 évesen hunyt el, miután pár nappal korábban agyvérzést kapott

1971 – Szupkay Viktor humorista

HALÁLOZÁSOK

1648 – I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Sokat tett egyháza, a református egyház és az iskoláztatás felvirágoztatása érdekében.

Uralma alatt Erdély békében fejlődött: buzgó református volt, feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt sokat tett egyháza és az iskoláztatás felvirágoztatására, de az ortodoxia szellemében szemben állva a haladóbb puritánus irányzattal s ellenségeként az unitáriusoknak és főleg a szombatosoknak. Soha annyi könyvet nem adtak ki előtte, mint az ő korában

1932 – Klebelsberg Kuno kultúr- és tudománypolitikus, a Magyar Királyság kultuszminisztere

1963 – Jean Cocteau francia költő, drámaíró, filmrendező.

10 évesen kezdett el írni és 16 évesen publikálták első versét. A színház szerelmese lett már egész fiatal korában, legyen az cirkusz, jégrevü vagy a Comédie-Française előadása. 1917-ben Szergej Gyagilev párizsi Orosz Balett társulatának írta Parádé című balettjét, 1920-ban pedig az Ökör a háztetőn-t A Montparnasse művésznegyedében megismerte Picassót, Amedeo Modiglianit, Guillaume Apollinaire-t és Max Jacobot, akin keresztül megismerte a 16 éves költő-ifjút, Raymond Radiguet-t. Cocteau beleszeretett a fiúba: verseinek klasszikus egyszerűségét is mélyen tisztelte. A 21 éves fiú elvesztésekor az ópiumhoz fordult, és megírta Heurtebise, az angyal című versét. 1926-os Orpheusz című drámája megrázta a modern színházat. 1950-ben forgatókönyvet írt belőle, Orpheusz végrendelete című, de filmet csak 10 évvel később 1960-ban rendezett az eredeti forgatókönyvének alapján.

1930-ban forgatott, A költő vére című, első szürrealista filmjében Cocteau saját múltját viszi vászonra. 1934-es Pokolgép című drámájában az Oidipusz-történetet dolgozta fel, amely a saját bevallása szerint nagyon közel állt hozzá. Magánéletében az 1946-os A Szép és a Szörnyeteg című filmjének főszereplője, Jean Marais lett szerelmi életének főszereplője. Cocteau soha nem vallotta magát filmrendezőnek, sokkal inkább költőnek. Alkotásai közül ez a mű mindmáig a legkedveltebb. Jean az események színhelyéül egy csodálatos kastélyt választott. A gyertyatartók nem hagyományos kandelábereken állnak, hanem a falakból kinyúló élő emberi karok fogják őket. A tükrök folyékony kapuk egy másik világba, a szobrok megelevenednek. Jean Marais szörnyeteg maszkja olyan sikeresnek bizonyult, hogy amikor a film premierjén a Szörnyeteg végül átváltozik káprázatos herceggé, Greta Garbo ezt kiáltotta: „Adják vissza a szörnyemet!”

1993 – Lőrincze Lajos nyelvész, nyelvművelő, egyetemi tanár.

1952-ben Kodály Zoltán biztatására indította meg a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő műsorát, majd 1979-től a műsor szerkesztőbizottságának elnöke lett. Műsorában a magyar nyelv egy-egy kérdésével foglalkozott, ízesen szép beszédét a közönség széles rétegei hallgatták.
A Nyelvtudományi Társaság alelnöke volt 1953-tól, ezen belül a magyar szakosztály elnöke. 1954-től a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője lett; az MTA lapja különszámmal emlékezett meg róla, születésének 90. évfordulója alkalmából. Széles körben ismertté tette nevét a Magyar Televízióban készített nyelvművelő műsora. Nevéhez fűződik a Magyar Televízió első telefonos műsora Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol címmel, műsorvezetője volt ennek az adásnak.
1972-től szerkesztőbizottsági tag volt a Nyelvünk és Kultúránk című szakfolyóiratnál, 1979-től főszerkesztője az Édes anyanyelvünk című folyóiratnak, közben a Magyarok Világszövetségének is elnökségi tagjává választották

Share Button
Ennyien olvasták: 82

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.