Központ
2019. november 13. szerda, Szilvia

NAPI VISSZANÉZŐ – OKTÓBER 15.

Központ október 15, 2019 Kávé mellé

Az év 288. napja, hátra van még 77

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1619 – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokába kerül a pozsonyi várban őrzött Szent Korona

1750 – Megindul a menetrendszerű postakocsijárat Bécs és Buda között. A kétnapos utat 15 forintért, azaz két borjú áráért tehette meg az utas

1815 – Megkezdődik Bonaparte Napóleon száműzetése Szent Ilona szigetén

1894 – Párizsban letartóztatják Alfred Dreyfus zsidó származású francia vezérkari tisztet, kémkedés és hazaárulás (koholt) vádjával

1989 – A romániai hatóságok Tőkés László temesvári református lelkészt eltávolítják gyülekezete éléről

2006 – Az olaszliszkai lincselésnek áldozatul esik Szögi Lajos tiszavasvári tanár

SZÜLETÉSEK

1844 – Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus, költő, filozófus.

Nietzsche mindig is vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett.
Életfilozófiájával az individualizmus képviselője, az egzisztencializmus egyik előfutára Kierkegaard és Schopenhauer mellett. Kritizálta a korabeli értékrendet, különösen a kereszténységet, a szocializmust, a darwinizmust. Különc zseniként került be a történelembe. Szenvedélyes elkötelezettség, radikális újítási akarat, nyelvi mágia jellemzi munkásságát.
A vallást hazugságnak tekintette az emberen túli ember szemszögéből nézve, a részvétet a tömegmorál jelének (jobban mondva a tömegmorállal való megalkuvásnak). A részvét az, ami szerinte tönkreteszi az erős embert, aki magasabb célok felé tekintve ki van téve annak a veszélynek, hogy az emberi szenvedés láttán képtelen követni elhatározását. Tagadta az akkor fennálló államrend és -szerkezet jogosultságát a néptömegek vezetésében. Az uralomra termett, erős embert hirdeti.
Nietzsche gondolatai könnyen félreérthetőek, amennyiben olyasvalaki értelmezi őket, aki a sok helyütt prófétai dühöt és indulatot mutató szöveget a metaforákon túl, szó szerint veszi, és a valóságban is megvalósításra alkalmasnak gondolja (ez persze nem zárja ki azt, hogy Nietzsche maga csak gondolati szinten foglalkozott bizonyos értelemben ezekkel az elképzelésekkel). Másrészt nem szabad elfelednünk, hogy Nietzsche nagy részben az akarat filozófusának tekintendő, és az önmegvalósítás szubjektivitásától a szellemi élmények útján át az akarat jelenléte többet nyom a latban, mint egy szó szerint veendő, materiális valóságra irányuló kijelentés

1881 – P. G. Wodehouse angol-amerikai író.
Seán O’Casey találóan „az angol irodalom cirkuszi bolhájá”-nak nevezte (English literature’s performing flea). Ezt a lekicsinylő meghatározást Wodehouse megkedvelte, és egyik önéletrajzi jellegű kötetének ezt a címet adta. A The Times így írt róla: „tréfás zseni, akit az ő korában elismertek, mint a komédia klasszikus és vén mesterét”.
Manapság legismertebb a Jeeves-es és Blandings Kastély-os regényeiről és rövid történeteiről, de Wodehouse tehetséges drámaíró és dalszövegíró is volt, társszerzője és írója volt tizenöt darabnak és 250 dalszövegnek vagy harminc zenés vígjátékhoz. Együtt dolgozott Cole Porterrel az “Anything Goes” musicalen, és gyakran együttműködött Jerome Kernnel és Guy Boltonnal. Ő írta a dalszöveget a “Show Boat”-beli „Bill” című slágerhez. Társszerzője volt Molnár Ferencnek is, ő dolgozta át zenés színpadra a Játék a kastélyban című színművét, The Play’s the Thing (A színdarab az igazi) címen. Egyik kritikusa, J. Agate így fogalmazott: „P.G. Wodehouse-t egy kicsivel Shakespeare alá sorolom, és tetszés szerinti távolságra mindenki más fölé.”

1917 – Fábri Zoltán Kossuth-díjas színházi és filmrendező

1921 – Mario Puzo amerikai író.

Manhattan mellett született egy szegény szicíliai bevándorló családban. A második világháború alatt belépett a hadseregbe, Németországban és Ázsiában szolgált, de mivel a látása rossz volt, nyilvános katonai tudósításokat végzett. A háború után írta meg az első könyvét The Dark Arena címmel, amelyet 1955-ben adtak ki.
Leghíresebb műve a The Godfather (A keresztapa) 1969-ben jelent meg. Ezt később Francis Ford Coppola vitte filmre, majd a film sikerére való tekintettel trilógia lett belőle. Puzo együttműködött Coppolával a forgatókönyv írásában, majd 1974-ben megírta első önálló forgatókönyvét az Earthquake (Földrengés) című katasztrófafilmhez. Közreműködött az 1978-as és 1980-as Superman filmekben is.
Utolsó könyvének, az Omertá-nak a kiadását már nem érte meg, szívelégtelenségben halt meg 1999. július 2-án

1959 – Rudolf Péter Kossuth-díjas magyar színész.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1983-ban. Főiskolásként forgatta a Cha-Cha-Cha és a Szerencsés Dániel című filmeket. 1983-tól 1998-ig a Vígszínház társulatának volt a tagja, azóta szabadúszó. 2015-től a Centrál Színház tagja.
Első filmes rendezése az Üvegtigris első része volt, amelyet Kapitány Ivánnal közösen rendezett. A második részt rendezőként egyedül jegyzi. Első színházi rendezése a Dühöngő ifjúság, hosszú évekig ment a Pesti Színházban, Eszenyi Enikő és Kaszás Attila főszereplésével. 2007 és 2011 között a Beugró című szórakoztató televíziós műsor egyik főszereplője volt

1988 – Mesut Özil török származású német válogatott labdarúgó

HALÁLOZÁSOK

1917 – Mata Hari (Margaretha Geertruida Zelle) holland táncosnő. A francia hadbíróság 1917-ben a Német Birodalom javára végzett kémkedés vádjában bűnösnek találta és kivégeztette.


Táncosnői karrierje során Mata Hari rendre kapcsolatba került a francia politikai és gazdasági elit több tagjával is. A német titkosszolgálat felfigyelt kapcsolatrendszerére és H21 fedőnév alatt alkalmazta. A háború kezdetén kifizetetlen számlái és hitelezői elől Hágába menekült, de a kirobbanó háború miatt csak nehezen élt meg. 1917 júliusában perbe fogták. A vád szerint az ő lelkén szárad 50 ezer francia katona élete, akik a Földközi-tengeren elsüllyesztett hajókon vesztették életüket amiatt, mert Mata Hari elárulta a hajók pontos indulását.
Csak a halála után derült ki, hogy minden ellene felhozott kémvádért egy másik kémnő, Elsbeth Schragmüller, fedőnevén a Doktor kisasszony a felelős. 2001-ben a Mata Hari Alapítvány keresetben kérte a francia hatóságokat az 1917-es ügy felülvizsgálatára. A vizsgálat pár hónapnyi kutatás után megállapította, hogy Mata Hari ártatlan

1949 – Rajk László kommunista politikus, miniszter, 1945 után belügyminiszterként a Rákosi-diktatúra és terror kiépítésének fontos szereplője, 1948-tól külügyminiszter. A Rákosi–Gerő–Farkas moszkovita klikk a kommunista párton belüli rivalizálástól tartva koncepciós perben elítéltette, és kivégeztette 1949-ben

1984 – Ungvári Lajos Kossuth-díjas szobrászművész.
1945-től a budapesti Százados úti művésztelepen élt és alkotott. A második világháborút követő időszakban szovjet hősi emlékműveket és felszabadulási emlékműveket is készített, közülük az egyik, új talapzatra helyezve, Budafokon ma is látható. 1952-ben Kocsis Andrással részt vett a budapesti Kossuth téren álló Kossuth-emlékmű mellékalakjainak mintázásában. 1953-ban Kossuth-díjjal, 1972-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének és az Új Művészek Egyesületének.
Munkáit a hagyományos historizáló stílus és a plasztikai kiegyensúlyozottság jellemzi. Jó eltalált portré- és egész alakos szobrainál az idő múlása és a környezeti ártalmak igen érvényesülnek, Mikszáth Kálmán portrészobra például Szeged egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja közelében örökös rezgéseknek és környezetszennyező anyagoknak van kitéve, csoda, hogy a szobor még egyáltalán létezik. (Korántsem egyedülálló e jelenség, sőt igen gyakori, épített környezetünkre nem tudunk vigyázni és nem tudjuk karbantartani). Ungvári Ybl Miklós portrészobrának is sajátos története van, a székesfehérvári Ybl Miklós Gimnázium előtt avatták fel 1965-ben, s a gimnázium megszűnte után 2005-ben áthelyezték az Ybl Miklós lakóparkba

2006 – Szögi Lajos tiszavasvári tanár, az olaszliszkai lincselés áldozata.
Az olaszliszkai lincselés a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán történt brutális gyilkosság ismert elnevezése. Az áldozat, Szögi Lajos, kocsijával a falun áthajtva egy elé lépő helyi roma kislányt majdnem elsodort. Ekkor autójával megállt, hogy meggyőződjön róla, a gyereknek nem esett baja. Bár a kislány valóban nem szenvedett sérülést, annak hozzátartozói rátámadtak az autót vezető tanárra, kirángatták a volán mögül és gyermekei szeme láttára halálra verték. Az eset kapcsán nyolc személy került előzetes letartóztatásba, ellenük különös kegyetlenséggel elkövetett csoportos emberölés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyészség. Az elhúzódó eljárás miatt az előzetes letartóztatásba kerültek közül ketten házi őrizetbe kerültek, mivel az előzetes letartóztatás ideje fiatalkorúak esetében nem haladhatja meg a két évet. 2009. május 29. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek találta, és rájuk a lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki

Share Button
Ennyien olvasták: 99

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.