Központ
2019. november 13. szerda, Szilvia

NAPI VISSZANÉZŐ – OKTÓBER 16.

Központ október 16, 2019 Kávé mellé

Az év 289. napja, hátra van még 76

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1701 – Megalapítják a Yale Egyetemet

1906 – Törvényesítik a prostitúciót Magyarországon

1926 – A budapesti operaház bemutatja Kodály Zoltán Háry János című daljátékát

1940 – A varsói gettó megnyitása

1944 – Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető átveszi a kormányhatalmat

1964 – Kína felrobbantja első atombombáját, ezzel a világ ötödik nukleáris hatalmává válik

1965 – A New York-i világkiállításon elássák a második Westinghouse időkapszulát, melynek tervezett kinyitási ideje 6939

1978 – Karol Józef Wojtyłát pápává választják, II. János Pál néven

1985 – Az Intel bemutatja első 32-bit-es mikroszámítógép chipjét

SZÜLETÉSEK

1854 – Oscar Wilde angol író, költő.


A 19. századi viktoriánus hagyományoktól dohos Anglia irodalmába friss levegőt hozó szellő volt Oscar Wilde, akit művei alapján egyesek embertestbe zárt angyalnak, magánéleti eseményei kapcsán pedig emberbőrbe bújt démonnak tartották. Ő volt az első író, aki azon erkölcsök szerint élt, amelyek saját költeményeiben is megjelentek. Ő volt az első művész, aki megnyitotta azokat a kapukat, amelyeken addig más még csak bekopogtatni sem mert. Kivételes egyéniség volt, egy igazi zseni. Azok közé a művészek közé tartozott, akik életüket könyveiknél fontosabb alkotásnak tartották. Élete tele volt pompával, dicsőséggel, tündökléssel; gazdag volt, befolyásos és sikeres, ám éppen legnagyobb sikerei közepette érte a végzetes csapás, amely egész addigi életét felforgatta. Egy kínos botrány kapcsán ugyanis kiderült vonzalma saját neméhez, melyet követően Wilde neve évtizedekig tabu lett, hazája kitaszította. A csillogás után a kegyetlen börtönvilág sötétje következett. Olyan magasról zuhant olyan mélyre, hogy egész Európa beleborzongott. Anglia csak 1954-ben, Wilde születésének centenáriuma alkalmából ébredt rá, hogy e kivételes művész írásai mennyire tiszták, és hogy költeményei mennyire erkölcsösek

1890 – Michael Collins ír forradalmi vezető volt, az Ír Köztársaság pénzügyminisztere, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) hírszerzésének igazgatója, az ír delegáció tagja az Angol-Ír Egyezmény megkötéséhez vezető tárgyalásokon az ideiglenes kormány elnökeként, illetve és az Ír Hadsereg főparancsnokaként.
1922 augusztusában, az ír polgárháború harcai közben meggyilkolták. Valamennyi ír politikai párt elismeri hozzájárulását a modern ír állam megalapításához, különösen a Fine Gael párt követői, akik mozgalmuk alapítójának tartják

1925 – Angela Lansbury amerikai színésznő.


Első filmszerepe az 1944-ben készült George Cukor rendezte Gázláng, amelyért Oscar-díjra jelölték. További jelentős filmszerepei A mandzsúriai jelölt (The Manchurian Candidate, 1962), a Disney-féle Ágygömb és seprűnyél (Bedknobs and Broomsticks, 1971) és A Szépség és a Szörnyeteg (Beauty and the Beast, 1991).

Az 1950-es években művészi tevékenységét kiterjesztette televíziós és színpadi fellépésekre (a Broadway-n). Az utóbbi időben Lansbury nevét elsősorban a Vidám kísértet (Blithe Spirit) c. színdarab felújításában játszott Madame Arcati szerepéről, illetve a Gyilkos sorok (Murder, She Wrote) című sorozat főszereplőjeként ismerik a legtöbben, mely utóbbiban a regényírónőt, Jessica Fletchert alakította, és amely 1984–1996-os időtartamával az egyik leghosszabb ideig futó detektívsorozat volt. Szerepelt több Agatha Christie regény filmadaptációjában is. Művészi munkájának elismeréseként Lansbury öt Tony-díjat, hat Golden Globe-díjat nyert, illetve számos további jelölést szerzett, köztük háromszor jelölték a Legjobb női mellékszereplő Oscar-díjára, és tizennyolcszor Emmy-díjra

1927 – Günter Grass német író, költő – a kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb német nyelvű szerzője –, szobrász, festő és grafikus. Művészi pályafutását szobrászként és grafikusként kezdte. Képzőművészeti tevékenységével párhuzamosan kezdett írással is foglalkozni. Szülővárosa, fiatalkori élményei, a második világháború eseményei mély nyomokat hagytak benne; visszaemlékezései számos regényének alapjául szolgálnak.
1959-ben A bádogdob című regényével a második világháború utáni német irodalom élvonalába került és világirodalmi rangot vívott ki magának. Versei, drámái és regényei új aspektusból – emberi életek, népek és népcsoportok sorsán keresztül – mutatják be a nemzetiszocializmust, mint a 20. század botrányát, valamint a felejtés és a bűn témáját.

Grass írói hírneve lehetőséget adott számára, hogy közéleti személyiségként hangot adjon politikai nézeteinek. Már az 1960-as évektől támogatta Németország Szociáldemokrata Pártját, majd Willy Brandt beszédírója lett. Politikai nézeteivel gyakran botrányt keltett: a két Németország újraegyesítése alkalmával tiltakozott a Nyugat mohósága és az NDK kiárusítása ellen; felszólalt az egyre erősödő idegengyűlölet és a bevándorláspolitika ellen.
Hetvenkét éves korában, 1999-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták azzal az indoklással, hogy „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”. Grass írásait a dicsérő szavak mellett sok bíráló kritika is éri obszcén jelenetei vagy politikai megnyilvánulásai miatt

1990 – Jóhanna Guðrún Jónsdóttir (Yohanna) izlandi pop-énekesnő. Ő képviselte hazáját a Moszkvában megrendezett 2009-es Eurovíziós Dalfesztiválon, ahol az Is it true? című dallal második helyezést ért el

HALÁLOZÁSOK

1791 – Grigorij Alekszandrovics Patyomkin herceg orosz politikus és hadvezér, az 1762. évi palotaforradalom megszervezője, II. (Nagy) Katalin cárnő kegyence. A parasztság jólétének bizonyítására a cárnő látogatásakor díszletfalvakat építtetett.
Az orosz céri haditengerészet egyik 1903-ban szolgálatba állított, 13 107 tonnás pre-dreadnought csatahajója a Knyáz Patyomkin Tavricseszkij nevet viselte Grigorij Alekszandrovics Patyomkin tiszteletére

1946 – Joachim von Ribbentrop a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt befolyásos politikusa, továbbá 1938 és 1945 között birodalmi külügyminiszter volt.
Von Ribbentropot mint háborús bűnöst a legfőbb háborús bűnösök ellen folytatott nürnbergi perben a Nemzetközi Katonai Bíróság 1946. október elsején hirdetett ítéletében kötél általi halálra ítélte. Az ítélet végrehajtására 1946. október 16-án került sor

1953 – Nyirő József erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. Újságíróként és országgyűlési képviselőként németbarát volt, és többször elismerően szólt a Harmadik Birodalomról, illetve antiszemita kijelentéseket tett. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője, és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.
Művei elsősorban erdélyi témákkal foglalkoznak, kiadásukat a román és magyar kommunista rendszerek betiltották. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet, a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezi, és a róla elnevezett intézmények, utcák átnevezését szorgalmazza. A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint is tevékeny részt vállalt önkényuralmi rendszer fenntartásában, így nevének közterület-elnevezésként való felhasználása törvényileg tilos

2003 – Papp László magyar ökölvívó, háromszoros olimpiai bajnok.

Papp Laciról, aki még életében már-már népmesei hőssé vált, elterjedt pletyka volt, hogy egy ízben feleségével a Gellért-hegyen sétálva huligánok egy egész bandája támadta meg őket, akik nem tudták, ki ő, de aztán megtudták: másodpercek alatt mindeniket kifektette. És még egy érdekesség: Madridban vívott mérkőzésére, amelyen 1963 decemberében megvédte Európa-bajnoki címét, a Spanyolországban élő magyar futballsztárok, Puskás Ferenc és Kubala László fizettek neki szurkolótábort kasztíliai menekültekből

Share Button
Ennyien olvasták: 119

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.