Központ
2020. január 25. szombat, Pál

NAPI VISSZANÉZŐ – OKTÓBER 23.

Központ október 23, 2019 Kávé mellé

Az év 296. napja, hátra van még 69

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1613 – A kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választja Bethlen Gábort

1894 – Budapesten megnyílik a New York kávéház

1956 – Az 1956-os forradalom kitörése

1960 – Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP főtitkára a cipőjével veri az asztalt az ENSZ közgyűlésén

1989 – A Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása

1992 – Göncz Árpád köztársasági elnök nem tudja elmondani 1956-os emlékbeszédét a Parlament előtt, az ellene tüntetők miatt

2001 – Az Apple bemutatja az általa kifejlesztett, zenei számok és videók lejátszására alkalmas iPod hordozható készüléket (melyet november 10-től hoz kereskedelmi forgalomba)

2006 – Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából 56 ország delegációja képviselteti magát az állami ünnepségeken. Nemzetközi megemlékezéseket is rendeznek. Közben Budapest belvárosában nagy visszhangot kiváltó zavargások, tüntetések törnek ki

SZÜLETÉSEK

1817 – Pierre Larousse francia nyelvész, tanár, lexikológus, a Larousse Könyvkiadó alapítója.
Egy kis faluban született, Burgundiában. Apja kovács, anyja kocsmáros volt. A könyvek és a nyelv szeretetében nőtt fel. Tizenhat éves korában Versailles-ba ment tanulni. Négy év múlva hazatért és tanító lett a falusi népiskolában. A francia nyelv megszerettetése és a helyes nyelvhasználat volt a pedagógiai eszménye. A tanítástól a kor merev szokásai hamar elvették a kedvét. 1840-ben Párizsba költözött.

1848-1851 között felügyelőként dolgozott egy internátusban. Ingyenes előadásokat hallgatott, könyvtárakba járt. 1849-ben jelent meg első könyve, egy iskolai szószedet, majd nyelvtani segédkönyveket, tankönyveket és szótárakat írt.
1852-ben Augustin Boyer-val társulva megalapította a később világhírűvé vált Larousse Könyvkiadót. Az eredetileg szintén tanár társával korszerű iskolai tankönyveket és tanári kézikönyveket jelentettek meg, melyekben a hangsúly az önállóságon és a kreativitás fejlesztésén volt.

1856-ban jelent meg a Francia nyelv új szótára, ez tekinthető a Kis Larousse (Petit Larousse) legelső változatának.
A kiadó bevételei lehetővé tették a későbbi monumentális enciklopédia, a nagy világszótár létrehozását. A Larousse Nagyszótár első része 1863-ban jelent meg jelent meg, majd 1866-1876 között kéthetente kiadott füzetekben publikálták.
1869-ben a tulajdonosok szétváltak. Larousse nem érte meg a teljes sorozat kiadását, mert 1875-ben szívinfarktust kapott. Az utolsó két kötetet unokaöccse fejezte be, és adta ki.
A kiadó mind a mai napig működik. Könyvei több mint negyven nyelven jelentek már meg, így több magyarul is

1927 – Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, a nemzet sportolója.
1952-ben Helsinkiben az olimpiai bajnok csapat tagja volt. 1954-ben a torinói Európa-bajnokságon az első helyezett csapat tagja. 1956-ban Melbourne-ben az olimpiai bajnokságot nyert csapat tagja volt. 1956-ban Melbourne-ben a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke volt. A forradalom után az Amerikai Egyesült Államokban élt, majd Európában trénerkedett. 1958-ban hazatért, de az amnesztia ellenére két év eltiltást kapott. Ebben az időszakban segédmunkásként dolgozott. Ezután a Ferencvárosi Torna Club játékosaként 1960-ban a római olimpián bronzérmes, 1962-ben a lipcsei Európa-bajnokságon a győztes csapat tagja. 1964-ben Tokióban az olimpiai bajnok csapat tagja volt. 1964-ig 108-szoros válogatott

1940 – Pelé háromszoros világbajnok brazil labdarúgó, korának meghatározó játékosa. Pelé életében 1363 mérkőzésen lépett pályára és 1281 (más számítások szerint 1284) gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 0,94 volt.

A legenda szerint szülővárosa mellékutcáiban tanult meg focizni, itt rúgta labdaként a ronggyal kitömött zoknit. Szegény családban nőtt fel, amelyben a futballnak nagy hagyományai voltak. Apja, ragadványnevén Dondinho, ígéretes középcsatár volt, de pályáját derékba törte egy sérülés. Edson már kisgyerekként is élt-halt a fociért. Anyja, labdarúgó felesége lévén, azt tapasztalta, hogy ebből a sportból nem lehet megélni, ezért ellenezte, hogy a fia is ezt a pályát válassza, ám mindhiába: Edsonnak vérében volt a futball. Erről maga Pelé később így nyilatkozott: „Focistának születtem, ahogy Beethoven muzsikusnak. Olyan nekem a futball, mint valami vallás. Imádom és istenként tisztelem a labdát.”
A mindössze 172 cm magas, 68 kg-os játékost egész pályafutása alatt izmos, jó kötésű sportolónak ismerték, akiben a fizikai erő bámulatos labdaérzékkel és az ellenfelek gyengéinek ösztönös felismerésével párosult. Posztjai: összekötő és középcsatár. Ifjúként a játéktéren még gyakran elvesztette a fejét, de hamar megtanult uralkodni magán, s a sportszerűség és az önfegyelem mintaképe lett. A futball koronázatlan királyának tekintik, noha 16 éves korában elszenvedett súlyos térdsérüléseinek következményei egész pályafutását végigkísérték

1942 – Michael Crichton amerikai író, forgatókönyvíró, filmrendező. Első megjelent regényétől (Az Androméda-törzs 1969) kezdve az amerikai science-fiction egyik legelismertebb és legnépszerűbb szerzője (bár hasonló sikereket ért el nem sci-fi témájú könyveivel, így Zaklatás c. regényével és más krimikkel, filmjeivel is). Az Egyesült Államokban az ún. techno-thriller műfaját elsősorban az ő nevéhez kötik.
Egyéni témaválasztásának és -feldolgozásának lényege, hogy egy progresszív fázisban lévő tudományágat (mint az Átprogramozott emberben a magatartásmódosítást, a Jurassic Parkban a mesterséges DNS-technológiát, a Repülő koporsóban a tömeges polgári légiközlekedést, az Idővonalban a kvantumfizikát, a Prédában a nanotechnológiát, Félelemben c. könyvében pedig a globális felmelegedés témakörét) mutat be annak ellentmondásain és dilemmáin keresztül, egy reális és minden (tudományos és emberi) részletéig kidolgozott történetbe ágyazva. Crichton minden regényének cselekménye és karakterei kitaláltak, ám a történetek logikáját és kiindulópontjait kivétel nélkül tudományos eredményekre, elméletekre és adatokra alapozza, melyeket könyvei elő- vagy utószavában pontosan dokumentál

1976 – Ryan Reynolds amerikai színész.


Pályafutását a Hillside című kanadai szappanoperában kezdte 1991-ben, majd kisebb szerepeket követően a Két pasi meg egy csajszi című szituációs komédia főszerepét kapta meg, 1998 és 2001 között. Ezután feltűnt a Buliszerviz (2002), az Ezt jól kifőztük! (2005) és a Nász-ajánlat (2009) című filmvígjátékokban. Drámai szerepben is kipróbálta magát az Élve eltemetve (2010), a Hölgy aranyban (2015) és az Élet (2017) című művekben. Akciófilmes alakításai közé tartozik a Penge – Szentháromság (2004), a Zöld Lámpás (2011) és a Védhetetlen (2012).
2016-ban a címszereplőt játszotta a Deadpool című szuperhősfilmben. Az R-besorolású képregény-feldolgozás kritikai és pénzügyi téren is kiemelkedően teljesített, Reynolds színészi játékát egyéb díjak mellett Golden Globe-jelöléssel méltányolták. A Deadpool 2. (2018) című folytatásban ismét a szereplő bőrébe bújt

HALÁLOZÁSOK

1456 – Kapisztrán Szent János itáliai teológus, hitszónok, inkvizítor, a Nándorfehérvári diadal egyik hőse

1862 – Teleki Blanka grófnő, pedagógus, a magyar nőnevelés úttörője.
Az erdélyi arisztokrata gróf széki Teleki családban, Nagybánya közelében született. Édesapja Teleki Imre (1782-1848), édesanyja pedig korompai gróf Brunszvik Karolina (1782–1843), az első magyarországi óvodák megalapítójának, gróf Brunszvik Teréznek a húga volt.

Fiatalon Münchenben és Párizsban festészetet, Budán Ferenczy Istvánnál szobrászatot tanult. Későbbi pályájára a legnagyobb hatással mégis nagynénje, Brunszvik Teréz volt, aki magával vitte külföldi utazásaira. Blanka is a nőnevelést választotta hivatásául: 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren. Ez az iskola számít az első olyan magyarországi leányiskolának, ahol szakszerű oktatás folyt. A kiváló tanárok között volt Vasvári Pál (történelem), Hanák János (természetrajz) és Leövey Klára (nevelőnő). A szabadságharc alatt, 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni; Leövey Klárával előbb Debrecenbe, Nagyváradra, végül Szegedre menekült. A szabadságharc bukása után részt vett a forradalmárok rejtegetésében. Miután a bécsi rendőrség kezére jutott Teleki Blanka levelezése, 1851-ben Bécsben elfogták, és Pestre, az Újépületbe szállították. 1853-ban a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte; az ítéletet is az Újépületben hirdették ki. Teleki Blanka Brünnben, Olmützben és végül Kufsteinben raboskodott. Miután 1857. május 11-én amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből, többé nem tért haza. Ausztriában, majd Franciaországban élt, a húgánál. Ekkor a menekültek ügyét karolta fel. Párizsban érte a halál

Share Button
Ennyien olvasták: 193

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.