Központ
2020. augusztus 14. péntek, Marcell

NAPI VISSZANÉZŐ – OKTÓBER 24.

Központ október 24, 2019 Kávé mellé

Az év 297. napja, hátra van még 68

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1648 – A vesztfáliai békével lezárul a harmincéves háború. Elismerik Svájc és Hollandia függetlenségét

1849 – Haynau kiadja Magyarország ideiglenes katonai közigazgatási szervezetéről szóló rendeletét: Erdélyt, Horvátországot és a Muraközt leválasztja a Magyar Királyságról, az országot 15 kerületre osztja, a megyék megszűnnek

1861 – Üzembe helyezik az első transzkontinentális telefonkábelt

1929 – „Fekete csütörtök” a New York-i tőzsdén, e napon robban ki az 1929-től 1933-ig tartó gazdasági világválság

1940 – Kolozsváron megnyitják a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Szegedről visszahelyezett jogi karát

1945 – Életbe lép az ENSZ alapokmánya, ezzel formálisan is megkezdi működését az Egyesült Nemzetek Szervezete

1956 – Nagy Imrét nevezik ki (az 1953-as után másodszor) miniszterelnöknek, aki október 28-án koalíciós kormányt alakít

1956 – A szovjet csapatok bevonulnak Budapestre

1990 – A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága alkotmány-ellenesnek nyilvánítja a halálbüntetést

SZÜLETÉSEK

1632 – Anton van Leeuwenhoek németalföldi kereskedő, az első mikroszkóp készítője, a baktériumok felfedezője.
Legelőször ő vizsgálta nagyítóval az állóvizet, fedezte fel benne az ázalékállatkákat. Nagyítólencséit ő maga csiszolta. A mikrobiológia megteremtője, akinek olyan felfedezéseket köszönhetünk, mint például a vörösvérsejtek, az infusoriák az egysejtű organizmusok, a baktériumok, a hímivarsejtek, vagy a harántizmok rostjai

1790 – Teleki József magyar történetíró, jogász, Erdély főkormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, az MTA társalapítója és első elnöke. Fő műve a Hunyadiak kora Magyarországon, amelyet haláláig csak részben tudott megjelentetni, de jegyzeteiből később mások részben kiadták a hiányzó köteteket

1882 – Kálmán Imre magyar zeneszerző, operett-szerző.


Zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban betegség miatt le kellett mondania, ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Amerikába menekült. Nagysikerű művei továbbá A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő

1932 – Parti János az első magyar olimpiai bajnok kenus, edző.
A sportolást jégkorongozóként kezdte, gyorskorcsolyázóként folytatta, majd tizenhét évesen lett a Városi Tanács SK, illetve a Budapesti Petőfi kenusa. 1952-től 1963-ig szerepelt a magyar válogatottban. Kiemelkedő eredményeit a kenu egyes különböző távjain érte el. Tízezer méteren három egymást követő Európa-bajnokságon nyert aranyérmet. Három olimpián vett részt és mindhármon érmes helyezést ért el. Az 1960-ban Rómában ezer méteres távon olimpiai bajnoki címet szerzett. Az aktív sportolástól 1965-ben vonult vissza

1936 – Bill Wyman a Rolling Stones basszusgitárosa.
1997-től kezdődően saját, Bill Wyman’s Rhythm Kings nevű zenekarával koncertezik és készít lemezeket. Tevékenykedett film- és zenei producerként, szerzett zenét mozifilmekhez és televíziós produkciókhoz. Első zenekara a The Cliftons volt, ahol még Lee Wyman művésznéven szerepelt. 1974-ben jelentette meg első szólóalbumát, még a Stones tagjaként, amit további lemezek követtek.
Wyman gyermekkora óta, a második világháborút követően folyamatosan naplót vezetett, ami nagyban segítette őt későbbi írói pályáján. Számos könyvet írt a Rolling Stonesról, de két szenvedélyének, a fotóművészetnek és a régészetnek is szentelt egy-egy könyvet. Feltalálóként saját fémdetektort fejlesztett ki régészeti kutatásaihoz az angliai terepviszonyokat figyelembe véve. Üzletemberként 1989 óta működteti a Sticky Fingers Café nevű rock and roll bisztrót London Kensington negyedében, amely két további egységgel is rendelkezik Manchesterben és Cambridge-ben

1974 – Puzsér Róbert magyar publicista, újságíró, műsorvezető, kritikus


HALÁLOZÁSOK

1941 – Reményik Sándor költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Írói álneve: Végvári.
Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból

1948 – Lehár Ferenc magyar zeneszerző, katonakarmester, operettszerző.
Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta további munkásságának fő irányvonalát. Az igazi elismerést azonban A víg özvegy (1905), a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem (1910) hozta meg számára. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban és rövid ideig Berlinben töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, műveiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett stílusát

1994 – Raúl Juliá portoricói születésű amerikai színész. Színpadon, televízióban és filmekben egyaránt sikerrel szerepelt, a legkülönbözőbb műfajú alkotásokban. Golden Globe-díjas

2008 – Bálint Ágnes magyar írónő.

1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket

Share Button
Ennyien olvasták: 401

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.