Központ
2019. november 13. szerda, Szilvia

NAPI VISSZANÉZŐ – OKTÓBER 29.

Központ október 29, 2019 Kávé mellé

Az év 302. napja, hátra van még 63

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

439 – A vandálok elfoglalták Karthágót

1787 – Prágában bemutatják a Don Giovanni című operát. A zenekart Mozart vezényelte, valamint a zongorán is ő játszott

1863 – Megalakult a Nemzetközi Vöröskereszt

1923 – Felbomlik az Oszmán Birodalom. A Nagy Nemzetgyűlés kikiáltja a Török Köztársaságot

1942 – A nácik 16 000 zsidót ölnek meg az fehéroroszországi Pinszknél

1989 – Nyilvános gyászmegemlékezés Berlinben. 20 000 keletnémet polgár egyperces csönddel adózik a Falnál megölt emberek emlékének

SZÜLETÉSEK

1839 – Steindl Imre magyar építész.


A 19. század második felének, de különösen a századvégnek Ybl Miklós és Schulek Frigyes mellett legjelentősebb építésze Steindl Imre. Követője kora stílusának, a romantikus életszemléletben gyökerező historizmusnak. Legismertebb művét, az Országházat sokan a főváros szimbólumának tekintik, bár a tervek miatt sok bírálat is érte az építészt. Kétségtelen, hogy Steindl Imre a dualista Magyarország legjellemzőbb művét teremtette meg két évtizedig tartó munkájával. A Parlament épülete méreteivel az ezeréves, erejének teljében levő hazát akarta szimbolizálni

1863 – Körösfői-Kriesch Aladár magyar festőművész, szobrász, iparművész.
1897–1902 között Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.
1901-ben Gödöllőn vett házat, ezzel megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt, bár utóbbi csak 1907-ben költözött ide. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, utóbbiak ihlették Körösfőit számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. 1904-ben létrehozta a szövőiskolát. Az igényesebb képes kárpitok kivitelezését Párizsban megismert svéd származású barátja, a Gödöllőn letelepedő, műtermet is építtető Leo Belmonte vállalta.
1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1913-ban Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.
Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a Gödöllői Városi Múzeum

1897 – Joseph Goebbels a náci Németország népnevelési- kulturális- és propagandaminisztere.
A náci rezsim kevés diplomás értelmiségi vezetője közé tartozott. Gátlástalan propagandatevékenysége a második világháború után világszerte fogalommá vált. Szónoki tehetségéről és szélsőséges antiszemitizmusáról is nevezetes volt.

1922-ben szerezte meg diplomáját a Heidelbergi Egyetemen. 1924-ben lépett be a náci pártba, ahol Gregor Strasser munkatársa lett. 1926-ban a párt körzeti vezetője lett Berlinben. Ekkor kezdett közelebbről foglalkozni a propaganda kérdéseivel. 1930-tól a pártpropaganda országos vezetője lett (Reichspropagandaleiter der NSDAP). 1933-ban a náci hatalomátvétel után népfelvilágosítási és propagandaminiszter (Reichsminister für Volksaufklärung und Propaganda) lett. Minisztériuma élén gyorsan ellenőrzést szerzett a hírközlés, a művészetek, és gyakorlatilag minden tájékoztató tevékenység felett Németországban. Nagy tehetséggel alkalmazta a rádió és a film új technikai eszközeit propagandacélokra. A nemzetiszocialista pártpropaganda fő témái között ott volt az antiszemitizmus, a keresztény egyházak elleni támadások, és – különösen már a háború idején – a harci morál erősítése.
A háború végén, Hitler 1945. április 30-i öngyilkossága után, Hitler végrendeletének megfelelően ő követte vezérét Németország kancellárjának posztján. Egy nappal később maga is öngyilkos lett feleségével együtt, miután megmérgezték hat gyermeküket

1946 – Ihász Gábor magyar énekes.
Gitározni autodidakta módon tanult meg. Első sikeres dalát, a Kék csillag fenn az égen címűt 1968-ban írta. Szécsi Pál zeneszerzője volt. Hazánk minden jelentősebb városában megfordult a Fonográf, a Kék Csillag, az Express és más együttesekkel, Koncz Zsuzsával, Kovács Katival, Korda Györggyel, a Heilig–Eszményi-párossal, de Szűcs Judith és Máté Péter lemezein is olvashatjuk a nevét szerzőként. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió rendszeres szereplője volt. Két önálló nagylemeze jelent meg életében – az első 1980-ban, a második 1983-ban – s egy halála után, de azt is ő készítette elő. A ‘Metronóm 77’ fesztiválon a Múlnak a gyermekévek című, S. Nagy Istvánnal közösen írt szerzeménye közönségdíjat nyert.
Mindössze 40 éves volt, mikor unokája megszületett, így ő lett Magyarország első „popnagypapája”

1971 – Winona Ryder amerikai színésznő.


Kétszer jelölték Oscar-díjra: a Kisasszonyok (1994) és Az ártatlanság kora (1993) című filmekben nyújtott teljesítményéért. Az utóbbi filmért Golden Globe-díjat kapott. Golden Globe-díjra jelölték még két alkalommal, a Sellők (1990) című filmért és a Stranger Things első évadában nyújtott alakításáért (2017).

2001-ben egy közel hatezer dollár értékben elkövetett bolti lopás miatt irányult rá a közfigyelem. Az ügynek évekig tartó sajtóvisszhangja volt a bulvármédiában, miután ennyi ideig húzódott a jogi procedúra. A színésznő tettét kleptomániájával magyarázták, ugyanakkor az őt feltartóztató őr tanúvallomása szerint neki „szerepgyakorlatként” indokolta a lopást, később viszont a színésznő azt mondta, hogy gyógyszerek hatása miatt lopott. 2002-ben végül próbára bocsátás mellett kártérítésre és közmunkára ítélték. Az ügy miatt senki nem mert biztosítást kötni vele, így karrierjében véget értek a nagy szerepek, és csak kisebb mellékszerepekben tűnt fel ezután, de ezekben is csak az ügy végleges jogi lezárása után 2006-tól. Az első szerepe az ügy után a Kamera által homályosanban volt, de ismert filmek közül szerepelt a Pippa Lee négy élete, a Fekete hattyú és a Star Trek című filmekben is. Később újra hírnévre tett szert a 2016-ban induló Stranger Things c. Netflix-sorozatban nyújtott alakítása miatt

HALÁLOZÁSOK

1783 – Jean le Rond d’Alembert francia matematikus, filozófus, mérnök, enciklopédista.
Az általa kidolgozott hullámegyenlet-módszert róla nevezték el. Egyike volt a korai francia enciklopédia, az Encyclopédie szerkesztőinek. Az enciklopédia matematikával foglalkozó részéért volt felelős

1911 – Joseph Pulitzer (er. Pulitzer József) magyar szárm. amerikai újságíró, sajtómágnás. A Pulitzer-díj, az amerikai újságírás legrangosabb díjának alapítója, ugyanakkor arról is híres, hogy a William Randolph Hearst sajtómágnással vívott konkurenciaharca vezetett a “sárga sajtó”, a klasszikusan szenzációhajhász zsurnalisztika modelljének kialakulásához.


Ez a fajta újságírás ugyanakkor továbbfejlődve az amerikai demokrácia és média fejlődése számára ösztönzőnek bizonyult: jelentős korrupciós ügyek, politikai botrányok és gazdasági visszaélések tényeit tárta fel az amerikaiak tömegei előtt és ez új törvények elfogadásához vezetett

1971 – Macskássy Gyula magyar rajzfilmrendező.
Testvére Macskássy János grafikus, festőművész. Bortnyik Sándornál tanult. Kezdetben reklámgrafikusként dolgozott. 1930-tól Kassowitz Félixszel, Szénásy Györggyel és Halász Jánossal (John Halas) animációs reklámfilmeket is forgatott. 1945 és 1949 között a Magyar Filmgyártó Rt.-nál (MAFIRT), ill. a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott. Miután 1950-ben megindult a rajzfilmgyártás, az elsők között készített nagy sikerű filmeket a Pannónia Stúdió rendezőjeként alkotótársával, Várnai Györggyel. Az 1960-as években a népszerű Gusztáv-sorozat egyik megalkotója volt. Rajzfilmjeinek nagy részét maga írta és tervezte

Share Button
Ennyien olvasták: 130

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.