Központ
2019. szeptember 19. csütörtök, Vilhelmina

NAPI VISSZANÉZŐ – SZEPTEMBER 11.

Központ szeptember 11, 2019 Kávé mellé

Az év 254. napja, hátra van még 111

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1760 – Mária Terézia császárné Bécsben megalapítja a magyar nemesi testőrséget

1825 – Pozsonyban összeül az első magyar reform-országgyűlés

1848 – Megkezdődik Jellasics császári tábornagy, horvát bán őszi hadjárata a magyar forradalom ellen

1896 – Megindul a vezetékes ivóvíz-szolgáltatás Kolozsváron

1940 – Bevonul Kolozsvárra a magyar honvédség

2001 – Terrortámadás éri New Yorkot: két eltérített utasszállító repülőgép csapódik a World Trade Center ikertornyaiba, melyek később összeomlanak. Egy harmadik gép az arlingtoni Pentagon épületébe csapódik. Hivatalos adatok szerint 2819-en halnak meg

SZÜLETÉSEK

1763 – Gyulay Ignác magyar gróf, császári-királyi tábornok, a napóleoni háborúk hadvezére

1875 – Gillemot Ferenc labdarúgó, edző, sportújságíró, a magyar labdarúgó-válogatott első szövetségi kapitánya.


Az első világháború kezdetén bevonult Pólába a tengerészethez, majd áthelyezték a népfelkelő gyalogsághoz, ahol a gépfegyvertanfolyamot elvégezve oktató tiszt lett. A román betöréskor önként jelentkezett a petrozsényi harctérre, ahol életét vesztette.

1897-től segítette a labdarúgó játék fejlődését. Az első hazai, önként vállalt bírók egyike. Az egymás után alakuló labdarúgó-egyesületek felkészülési, illetve barátságos mérkőzéseinek volt a Műegyetemi AFC csapat-játékvezetője – ha saját csapatában nem játszott, akkor elfogadta a másik csapat meghívását. Korabeli irodalom szerint 1901–1904 között, vizsga nélkül az egyik legjobb bíró. 1898-ban Horváth Ferenc, Bartos Károly, Füzeséry Árpád társaságában részese volt a Magyar Atlétikai Szövetség bizottságának, akik Bély Mihály által írt első szabálykönyvet összhangba hozták az angol “Referees Chart” szövegével. 1900-ban a Tornaszövetség is kiadott egy szabálykönyvet, amely alapján egy hattagú bizottság (Harsády József, Horváth Ferenc, Kárpáti Béla, Pobuda Tivadar és Speidl Zoltán társaságával az első országos vizsgabizottságot alkották. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1903-tól az NB I bírója. 1905-ben az MLSZ meghatározta a professzionizmus fogalmát – ha valaki bármely sportágban professzionista, a futballban is annak tekintendő. Így az első profi futballista lett. A nemzeti játékvezetéstől 1905-ben visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 7

1885 – D. H. Lawrence 20. századi angol író, aki sokféle műfajban mutatta meg ragyogó tehetségét, köztük regényekben, kisregényekben, novellákban, versekben, színpadi művekben, drámákban, esszékben, útikönyvekben, festészetben, fordításokban, irodalmi kritikákban és személyes levelezéseiben. Könyvei a modern kor és iparosodás embertelenítő hatásainak alapos vizsgálatáról tanúskodnak.
Lawrence-t kemény kritikái miatt hivatalosan körözték, cenzúrázták, kreatív munkáit félreértették élete második felében, emiatt önként száműzetésbe vonult. Halálakor egy tehetségét elpazarolt őrültnek tartották. E. M. Forster azonban egyik írásában megvédte Lawrence-t, mintegy kinevezve őt a koruk legnagyszerűbb újító regényírójának. Ma már általánosan is elfogadják Lawrence zsenialitását, és a modern angol irodalom egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon

1933 – Szűrös Mátyás közgazdász, kommunista politikus, ideiglenes köztársasági elnök (1989–1990)

1940 – Brian De Palma amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Az Új-Hollywoodként ismert amerikai rendezőnemzedék tagja, akárcsak Steven Spielberg, Martin Scorsese, Francis Ford Coppola és George Lucas. Az 1960-as évek elejétől forgat. Eleinte rövidfilmeket készített, 1968-tól azonban játékfilmeket rendez. Korai munkáin Jean-Luc Godard hatása érződik, leghíresebb alkotásai viszont Alfred Hitchcock stílusát tükrözik. Az 1990-es évektől kezdve pályája különösen kiegyensúlyozatlannak tűnik: ebben az időszakban készült filmjei egyenetlen színvonalúak, fogadtatásuk is szélsőséges

1945 – Franz Beckenbauer német válogatott labdarúgó. Beceneve: „Der Kaiser” (a császár), a németek adták neki ezt a nevet, mert minden idők legjobb német játékosának tartják

1945 – Cs. Gyimesi Éva magyar nyelvész, irodalomtörténész professzor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Tanszékének volt tanszékvezetője, Pulitzer-díjas publicista

1974 – Gallusz Nikolett magyar színésznő. Középiskoláit Japánban és Ausztráliában végezte. 2001-ben végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán. 2003-ban alakult meg a Club 54 együttes, amelynek tagja lett. A Madách Színház tagja. Szerepelt a Media Markt reklámsorozatában, melynek híres szlogene: Mert hülye azért nem vagyok, amely azóta szállóigévé vált a magyar köztudatban. Egy ideig Kapusi András menyasszonya volt, 2011-től azonban már a lemezlovasként dolgozó Laurával él párkapcsolatban

HALÁLOZÁSOK

1063 – I. Béla Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között. Apja az I. István király által megvakíttatott Vazul herceg, anyja egy Tátony nemzetségbeli nő, felesége a lengyel származású Piast Richeza volt. Gyermekei közül később Géza és László is trónra került. I. Béla király halála igen ismert monda: ráomló trónja sújtotta agyon 1063-ban

1823 – David Ricardo brit üzletember, politikus, az angol klasszikus közgazdaságtan egyik legnagyobb alakja

1971 – Nyikita Szergejevics Hruscsov orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöke.
Nevéhez fűződik az 1953-ban megkezdett desztalinizáció, a szembenézés a sztálinizmussal az SZKP XX. kongresszusán, a magyarországi 1956-os forradalom leverése, a szovjet űrprogram elindítása, valamint a kubai rakétaválság kiprovokálása és megoldása is

1994 – Jessica Tandy Oscar-díjas, Golden Globe-díjas és Emmy-díjas brit színésznő. Egyike azon keveseknek, akiket a színpadon, a televízióban és a filmekben is elismertek. Nyolcvanévesen nyerte el az Oscar-díjat 1989-ben, ezzel a legidősebb Oscar-díjat nyert színésznőnek számít a filmtörténetben

1996 – Fehér Klára író, újságíró.


Riportokkal, színdarabokkal, ifjúsági regényekkel kezdte pályáját. Az ötvenes évek elején írta első szépirodalmi műveit, színdarabokat és ifjúsági regényeket, melyek az ötvenes évek politikailag elkötelezett sematizmusának jegyében íródtak, a napi politika szolgálatában.
Mai szemmel érdekes 1957-ben írt, A Földrengések Szigete című utópisztikus regénye, mely 2057-ben, egy elképzelt ultramodern világban játszódik, ami természetesen – bár kimondatlanul – a kommunista utópiát testesítette meg.

A hatvanas években is egyszerre újságíróként és íróként is alkotott. Leginkább a fővárosi értelmiség és a középrétegek világában érzi otthon magát. Kritika alá veszi az ügyeskedőket és hatalommal visszaélőket, a fel-felbukkanó moralizálás mellett nemegyszer lényeges problémákat ragadt meg, és a kisemberek kiszolgáltatottságának különböző formáit mutatta be. Figurái hétköznapi emberek, értelmiségiek, hivatalnokok, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek kádári konszolidációjának jellegzetes alakjai. Emberi sorsokat és magatartásokat gyöngeségeket mutat be. A szórakoztató irodalomban is sikeres volt (humoreszk, vígjáték). Humora és mély emberismerete tették népszerűvé.
Regényeit több szocialista országban is megjelentették

2001 – Mohamed Atta egyiptomi kutb-hívő terrorista, egyike azoknak, akik a 2001. szeptember 11-i merényletet végrehajtották. Ő volt a merénylet vezetője, ugyanakkor közvetlenül is részt vett az American Arlines 11-es járatának eltérítésben, és abban, hogy becsapódjon a World Trade Center északi tornyába egy megtervezett akció részeként. 33 évesen ő volt a legidősebb terrorista azok közül a terroristák közül, akik részt vettek a támadásban

Share Button
Ennyien olvasták: 284

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.