Központ
2019. szeptember 19. csütörtök, Vilhelmina

NAPI VISSZANÉZŐ – SZEPTEMBER 12.

Központ szeptember 12, 2019 Kávé mellé

Az év 255. napja, hátra van még 110

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1683 – Bécs városa felszabadul a törökök július 14. óta tartó ostroma alól. Károly lotaringiai herceg és Sobieski János lengyel király vezette felmentő sereg a védőkkel együtt döntő győzelmet arat Kara Musztafa nagyvezír seregén

1920 – Paavo Nurmi finn maratoni futó harmadik aranyérmét nyeri az antwerpeni olimpián

1922 – Magyarországon kihagyják a menyasszony házassági esküjéből azt a kifejezést, hogy „mindenben engedelmeskedik férjének”

1940 – Felfedezik Franciaországban a lascaux-i festményeket. A barlangfestmények 17 000 évesek, a paleolitikumból valók

1962 – John Fitzgerald Kennedy kijelenti, hogy az USA öt éven belül embert küld a Holdra

1990 – Az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, a Szovjetunió valamint Kelet- és Nyugat-Németország vezetői aláírják azt az egyezményt, mely szerint a két Németország egybeolvadhat

SZÜLETÉSEK

1888 – Maurice Chevalier francia színész, énekes, dalszerző.
12 éves korától (1900) kezdve fellépett kabarékban. 1908-ban a Folies-Bergères-ben, 1909-1913 között Mistinguett partnerként a Casino de Parisban szerepelt, attól fogva nemzetközileg is ismert lett. 1914-ben, az első világháború kitörése után vonult be katonának. A fronton megsebesült és hadifogságba esett. A fogolytáborban tanult meg angolul. Hazatérése után folytatta a munkát, ahol abbahagyta. 1925-ben énekelte el a Valentine című dalt, amely élete végéig védjegye maradt. Vendégszerepelt a világ sok országában. 1927-től kezdve játszott filmekben. 1928-ba költözött Amerikába, ahol a nézők a csinos és bájos Jeanette MacDonald oldalán kedvelték meg, az Örök szerelem és The Big Pond című közös filmjükért Oscar-díjra is jelölték. A munkakapcsolatuk azonban bizonyos okok miatt hamar véget ért.

1935-ben végleg hazaköltözött, állítólag azért, mert azon bőszült fel, hogy a stúdiók csak mellékszerepet ajánlottak neki. Párizsban ismét a kabarék királya lett. Franciaország német megszállása után sem vonult vissza, sőt a francia hadifoglyok szabadon bocsátásáért cserébe Németországban is fellépett. Ezért később azzal vádolták, hogy kollaboráns volt, s bár felmentették, az angolszász országokba még évekig nem kapott beutazási vízumot. Chevalier sokáig egyszemélyes show-műsorral járta a világot, majd 1957-ben visszatért Hollywoodba. Billy Wilder Délutáni szerelem című vígjátékában remekelt, a Kánkán, a Fanny és a Gigi című filmekben, az utóbbiakban két betétdalt külön az ő számára írtak. 1959-ben a fél évszázados pályafutásáért tiszteletbeli Oscar-díjat kapott. 1967-ben játszott utoljára a Majmok, menjetek haza című komédiában, ezután 1970-ben az Macskarisztokraták című Disney-rajzfilm főcímdalának eléneklésével búcsúzott el Hollywoodtól.
80 évesen, a párizsi Lidóban adott önálló estjén állt utolsó alkalommal a színpadon

1913 – Jesse Owens afro-amerikai atléta, olimpiai futóbajnok.


Szegény fekete család második gyermekeként született. Rajta kívül még tíz testvérét kellett szüleinek eltartania. Hamar felfigyeltek páratlan tehetségére. 1932-ben még kiszorult az amerikai válogatottból. 1935 májusában már egyetlen napon 5 világcsúcsot ért el. Távolugrásban 813 cm-t ugrott, amit évtizedekig nem döntöttek meg.
Az 1936-os berlini olimpián hátszéllel világcsúcsnál jobb eredményt futott 100 méteren (10,3 mp). Olimpiai rekorddal nyerte a döntőt, a 200 méteres síkfutást és a távolugrást. A 4 × 100 méteres váltót – Metcalfe, Drager és Wyhoff társaságában – 39,8 mp-cel nyerték meg.

A verseny után a fotósok kedvéért ugrott még egy ráadást. Ekkor 8 méter 20 centit ugrott, ami jobb volt, mint a fennálló világcsúcs. Fekete bőrű atlétaként a fajüldöző Németországban a sport és az egyenrangúság hősévé vált

1921 – Stanisław Lem lengyel science fiction-író. Könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el. Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író sci-fi-szerző a világon. Munkáiban gyakran bocsátkozik filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Témáit néha fikcióként mutatja be, elkerülve ezzel mind a tudományos élet buktatóit, mind a tudományos stílus korlátait, máskor azonban az esszé vagy filozófiai könyv műfaját választotta

1940 – Linda Gray amerikai színésznő („Dallas” sorozat).
Az 1960-as években modellként kezdett dolgozni. 1967-ben az ő lábai voltak a The Graduate plakátján. Színészi karrierjét az 1970-es években kezdte, amikor vendégszerepet kapott a Marcus Welby, M.D. és a McCloud című sorozatokban. 1976-ban feltűnt a Dogs című horrorfilmben. 1978-ban játszott a The Grass Is Always Greener Over the Septic Tank című vígjátékban. Ebben az évben kapta meg Sue Ellen Ewing (a magyar szinkronban: Samantha) szerepét a Dallas című sorozatban, ami óriási népszerűséget hozott számára. Kezdetben csak visszatérő vendégszerepet szántak neki, de 1989-ig a sorozat állandó szereplője volt. Szerepet kapott a The Bold and the Beautiful (Gazdagok és szépek) című sorozatban is (1987). 1991-ben visszatért a sorozat utolsó évadában. A sorozatból készült filmekben szintén szerepet kapott: 1996-ban játszott a Dallas: J.R. Returnsban (Dallas: Jockey visszatér), 1998-ban pedig szerepelt a Dallas: War of the Ewings (Dallas: A Ewingok háborúja) című filmben. 1980-ban feltűnt a The Wild and the Free című kalandfilmben. 1981-ben főszerepet kapott a The Body Human: The Loving Process – Women-ben és a The Body Human: The Loving Process – Menben is.

1994-ben megkapta Hillary Michaels szerepét a Melrose Place című sorozatban, a 2. évad utolsó 4 részében szerepelt. 2004-ben visszatért a szappanoperák világába. 2005-ben játszott a McBride: It’s Murder, Madam (McBridge: Gyilkosság volt, hölgyem) című krimiben. 2006-ban epizódszerepet kapott a Pepper Dennis című sorozatban. Jelentős szerepet kapott a Reflections of a Life című drámában is. 2008-ban epizódszerepet kapott a 90210 című sorozatban

1973 – Paul Walker amerikai színész.

Már kétéves korában, 1975-ben szerepelt egy Pampers pelenkareklámban. Egész gyermekkorát végigkísérték a reklámfilmek. Még javában iskolába járt, amikor két különböző szerepet is eljátszott a Highway to Heaven című sorozatban, amit egy évvel később már egy mozifilm, a Monster in the Closet, majd újabb esztendő múlva a Programmed to Kill követett. 1991-ben érettségizett a Sun Valley-i keresztény középiskolában. Ezután tengerbiológiát is tanult. Az 1990-es évek második felében olyan filmekben tűnt fel, mint az Ökörikrek, a Pleasantville, a Prérifarkas Blues, A csaj nem jár egyedül vagy a Koponyák. 2001-ben lett igazán ismert Vin Diesel mellett a Halálos iramban című filmben.

2013. november 30-án egy általa szervezett jótékonysági esten vett részt a kaliforniai Valenciában. A rendezvényt követően egy barátja új autójával, egy piros 2005-ös kiadású Porsche Carrera GT-vel próbakörre vitte a színészt. A sofőr elvesztette az uralmát a kocsi felett és a jármű először egy lámpaoszlopnak, majd egy fának csapódott és kigyulladt. Mindketten a helyszínen életüket vesztették. Walker teste a felismerhetetlenségig elégett

HALÁLOZÁSOK

1877 – Marschalkó János magyar szobrászművész.
1840 és 1844 között a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd Itáliában, Franciaországban és a német államokban tett tanulmányutat. 1847-ben Pesten telepedett le és hamarosan az egyik legkeresettebb épületszobrász lett. Legismertebb művét a Lánchíd oroszlánszobrait 1852-ben készítette. Számos ma is álló épület szobrászati díszítésében vett részt

1992 – Anthony Perkins amerikai színész („Psycho”).
Fiatalkorában homoszexuális életmódot folytatott olyan hírességekkel, mint Rudolf Nurejev balett-táncos, Tab Hunter és Nick Adams színészek vagy Stephen Sondheim zeneszerző-szövegíró. 1973-ban Victoria Principallel, első női szexpartnerével élt egy darabig, miután visszautasította Brigitte Bardot és Jane Fonda közeledését. 1992. szeptember 12-én hunyt el az 1986-ban diagnosztizált AIDS-betegsége következtében fellépő tüdőgyulladásban, 60 éves korában

2016 – Csoóri Sándor a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja

Share Button
Ennyien olvasták: 589

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.