Az év 256. napja, hátra van még 109
POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK
1540 – János Zsigmondot magyar királlyá választják
1898 – Hannibal Williston Goodwin feltalálja a celluloid alapú fotófilmet
1931 – Matuska Szilveszter felrobbantja a Bécsbe tartó 10. számú gyorsvonat alatt a síneket a biatorbágyi vasúti hídnál
1944 – A IV. magyar hadtest (később 3. magyar hadsereg), Heszlényi Géza altábornagy parancsnoksága alatt Szeged–Nagyvárad térségéből támadást indít a románok ellen, és visszafoglalja Aradot
1961 – Az Elnöki Tanács ismét Kádár Jánost, az MSZMP KB főtitkárát nevezi ki miniszterelnökké. E tisztséget felmentéséig, 1965. június 25-éig tölti be
1969 – Először lép színpadra John Lennon és Yoko Ono, a Plastic Ono nevű együttessel, a Toronto Rock and Roll Revival rendezvényen
1989 – Desmond Tutu püspök vezetésével apartheid-ellenes tüntetés Dél-Afrikában
SZÜLETÉSEK
1739 – Grigorij Alekszandrovics Patyomkin (Potemkin) herceg, orosz diplomata, II. (Nagy) Katalin cárnő kegyence. A parasztság jólétének bizonyítására a cárnő látogatásakor díszletfalvakat építtetett
1899 – Corneliu Zelea Codreanu a román ultrajobboldali és antiszemita Vasgárda karizmatikus vezetője volt a két világháború közti időszakban. Gyakran említik a Corneliu Codreanu néven, a családjára utaló Zelea szót azonban sohasem használják családneveként, legfeljebb középső névként. A sovén román vezér édesapja bukovinai lengyel volt, míg édesanyja német.
A Vasgárda, vagy a mozgalom másik gyakran használt nevén „Légió” követői hagyományosan úgy nevezték: Căpitanul (a Kapitány). Haláláig abszolút hatalma volt a szervezet felett. 1938-ban letartoztatták és életfogytiglani kényszermunkára ítélték, de még abban az évben agyonlőtték Bukarest közelében.
A Codreanu által kialakított és képviselt ideológiának hetven évvel később is vannak követői. A Noua Dreaptă, amely a Vasgárda örökösének tartja magát, úgy festi le Codreanut, mint a román ortodox egyház szentjét
1916 – Roald Dahl norvég származású, Walesben született angol nyelvű novellista, regény- és forgatókönyvíró. Az 1940-es években gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt való könyveivel szerzett hírnevet és lett a világ egyik legsikeresebb írójává.
Számos műve jelent meg magyarul, köztük a Karcsi és a csokoládégyár, a Matilda (mindkettő fordítója Borbás Mária), a Szofi és a HABÓ (ford. Nagy Sándor) című meseregény, valamint a felnőtteknek szánt Meghökkentő mesék. Több művéből filmsorozat, játékfilm, illetve rajzfilm is készült
1921 – Biszku Béla magyar kommunista politikus, „a puha diktatúra legkeményebb ökle”, az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, belügyminiszterként (1957–1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, miniszterelnök-helyettes (1961–1962), az MSZMP KB titkára (1962–1978). 1989 után haláláig a politikától visszavonultan élt
1922 – Yma Sumac legendás perui származású amerikai szoprán énekesnő, aki hatalmas hangterjedelmével szerzett világhírt.
Egyes források szerint hangterjedelme fénykorában „jóval meghaladta a három oktávot”, más források szerint elérhette az öt oktávot is.
Először azután lett híres, hogy az 1940-es években az Egyesült Államokba költözött, népszerűségének azonban nagyon sokat ártott az az igaztalan híresztelés, hogy valójában nem is perui, hanem egy amerikai egyetemista, Amy Camus (művészneve megfordítva). Népszerűsége újra felívelt az 1980-as években. 1992-ben Gunther Czernetsky Hollywood inka hercegnője címmel készített róla zenés dokumentumfilmet.
Los Angelesben élt 2008. november 1-jén bekövetkezett haláláig
HALÁLOZÁSOK
1705 – Thököly Imre magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között a Felső-magyarországi Fejedelemség fejedelme, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Ifjúkora óta ellenséges érzelmeket táplált a Habsburg-házzal szemben, elsősorban a protestáns vallásgyakorlás és a rendi szabadságok megsértése miatt. Fiatalon, 23 évesen választották a kuruc hadak főgenerálisává. Törekedett a mozgalom Erdélytől való politikai függetlenítésére, ami 1682-ben sikerült török támogatással. Egészen 1685-ig, amikor Ahmed váradi pasa elfogatta. Kis idő múlva ugyan szabadon engedték, de helyzete megrendült, és híveivel együtt kiszorították az országból. A „megbüntetett hűtlenség példájáról”, a fogságban szenvedő Thökölyről számtalan német és olasz metszet készült. Nem szakított véglegesen Béccsel, számos alkalommal kezdeményezett béketárgyalásokat, felajánlotta a királynak biztosítandó fegyveres támogatást a török kiűzésére – egy birodalmi hercegi cím fejében –, ám feltételeit az udvar rendre elutasította. Ezt követően tevékenysége fokozatosan kiszorult a Kárpát-medence területéről. 1690-ben a zernyesti csatában aratott győzelmével átmenetileg sikerült megszereznie az erdélyi fejedelmi címet, de végül a királyi csapatok elől meghátrálni kényszerült. A karlócai békét követően élete végéig az Oszmán Birodalom területén élt száműzetésben. Az anatóliai İzmitben hunyt el 1705-ben
1960 – Weiner Leó Kossuth-díjas magyar zeneszerző.
1901 és ’06 között Koessler János növendéke volt a Zeneakadémián. 1906-tól tanított, előbb a Fodor Zeneiskolában, majd 1908-tól Zeneakadémián zeneelméletet, zeneszerzést, majd 1918-tól kamarazenét, egészen 1957-es nyugdíjazásáig, sőt otthonában még utána is. Munkásságának ez a legjelentősebb része, muzsikusok százait indította el biztos alappal a pályán.
1928-ban karmester nélküli kamarazenekart szervezett akadémiai növendékekből, amely az ő irányítása mellett működött
1983 – Palotai Boris József Attila-díjas magyar író, költő.
Nagyváradon született Palotai (Pollák) Armand és Friedmann Margit (1880-1969) gyermekeként zsidó családban. Nagyszülei vendéglősök és borkereskedők voltak. 1919-1940 között Kassán élt. Itt végezte el középiskolai tanulmányait. 1926-ban ott is adták ki első verseskötetét (Tavaszi áradás). 1928-ban megszületett fia Bacsó Péter. 1932-ben Kassán az Én Lapom című ifjúsági folyóirat szerkesztője volt. Megnyerte az Atheneum és a Nyugat pályázatát. 1946-ban – immár hatodik éve Budapesten – az Asszonyok című lap szerkesztője volt. 1947-1953 között a Népszava irodalmi rovatának vezetője volt.
Számos művéből készült film. A következő években elmélyült és megkeseredett regényeinek világa, jó érzékkel ábrázolta a kor és az egyén konfliktushelyzeteit. Termékeny, könnyed íráskészségű elbeszélő és ifjúsági regényíró volt. Legjobb írásaiban hitelesen mutatta be korát
1996 – Tupac Shakur amerikai rapper.
Albumai több mint 75 millió példányban keltek el világszerte, 2010-es adatok szerint. A Rolling Stone magazin 86. helyre rangsorolta a Minden idők legnagyszerűbb előadói listáján.
Legtöbb dalszövege az erőszakkal teli gyermekkoráról, a gettó nehézségeiről, a rasszizmusról, társadalmi problémákról vagy éppen más rapperekkel való nézeteltéréseiről szól. Karrierjét roadie-ként kezdte, de volt háttértáncos, valamint MC volt a Digital Underground nevű alternatív hiphopcsapatban.
Rokonai nagy része – köztük édesanyja és édesapja – tagja volt a Fekete Párducok nevezetű radikális csoportnak. Ő volt az egyik főszereplője a keleti- és nyugati-parti rapperek között kialakult konfliktusnak, miután összetűzésbe került Notorious B.I.G.-gel és kiadójával, a Bad Boy Records-szal.
1996. szeptember 7-én Las Vegasban meglőtték, majs a Southern Nevada University Medical Centerbe szállították, ahol hat nappal később, szeptember 13-án elhunyt
2010 – Szenes Iván EMeRTon-díjas magyar dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző, érdemes művész. Statisztikák és az Artisjus 2000-es kimutatása szerint Magyarország legtöbbet játszott szerzője; a Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: több mint 400. Az Imádok férjhez menni című darabjának 2010-ig harminchárom bemutatója volt.
1945–1948 között köztisztviselő, 1948–1949-ben a Világosság című lap munkatársa, 1949–1950-ben a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951–1956 között a Vidám Színpad dramaturgja. 1956–1961-ben az Országos Cirkusz Vállalat varietéosztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője. 1961–1979 között a győri Kisfaludy és a József Attila Színház dramaturgja. 1979-től a Vidám Színpad dramaturgja, kabarék szerkesztője, menedzsere.
2003-ban Nemcsak a húszéveseké a világ című, a közszolgálati televízióban fő műsoridőben sugárzott sorozatának nézettsége elérte a kereskedelmi televíziókét.
Halála előtt két hónappal, két részletben sugározta az MTV a Szenes Színház című műsort. Az internettől sem idegenkedő művész Klikkelj rám címmel írt egy 21. századi slágert
