Központ
2019. október 21. hétfő, Orsolya

NAPI VISSZANÉZŐ – SZEPTEMBER 17.

Központ szeptember 17, 2019 Kávé mellé

Az év 260. napja, hátra van még 105

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1787 – Az Egyesült Államok alkotmányának elfogadása

1835 – Charles Darwin megérkezik a Galápagos-szigetekre

1849 – Bem apó áttér muzulmán hitre, és felveszi a Murád pasa nevet. (Mivel Bem úgy vélte, hogy az Oszmán Birodalom és az Orosz Birodalom hamarosan háborúba keveredik egymással, áttért és belépett a szultáni hadseregbe.)

1939 – A szovjet hadsereg betör Lengyelországba és elfoglalja annak Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia területeit (a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében)

1983 – A 20 éves Vanessa L. Williams lesz az 53. Miss America szépségverseny győztese, az első színes bőrű szépségkirálynő (aktképek megjelenése miatt címét hamarosan visszaveszik)

2006 – Tiltakozások kezdődtek Magyarországon Gyurcsány Ferenc napvilágra került őszödi beszéde miatt

SZÜLETÉSEK

1737 – Aranka György magyar művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus, esztéta.

A marosvásárhelyi királyi táblánál dolgozott; hivatali tevékenységein túlmenően nyelvműveléssel, történelemmel, irodalommal, filozófiával foglalkozott. Egész működése a felvilágosodás jegyében zajlott; az ember fő feladatát az elme művelésében látta. Az ismeretlen nevű kolozsvári szabadkőműves páholy tagjaként központi szerepet játszott az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság és a hozzá kapcsolódó Kéziratkiadó Társaság megalapításában és működtetésében. Kazinczy Ferenchez hasonlóan levelezésben állt korának legtöbb irodalmárával és irodalomkedvelőjével, valamint számos történésszel. Drámafordításaival a kolozsvári színjátszás ügyét igyekezett előmozdítani; II. Richárd-fordítástöredéke az első ismert magyar Shakespeare-fordítás. Történészként egy nagyszabású kézirata maradt fenn a székelyek, illetve a három erdélyi nemzet történetéről, nyelvművelőként egy értelmező szótár összeállítását tervezte, amelyből egy elméleti alapvetés és próbaszócikkek készültek el. Költőként és filozófusként nem alkotott kiemelkedőt, de ilyen írásaival is előmozdította a művelődés ügyét

1844 – Puskás Tivadar a telefonközpont feltalálója.
Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a Műegyetemen tanult. A családja elszegényedése miatt tanulmányait nem tudta befejezni, ezért 1866-ban Londonba ment, majd Bécsben vállalt állást. 1873-tól az Amerikai Egyesült Államokban próbált szerencsét, majd visszatért Európába, ahol távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba, ahol meggyőzte Thomas Alva Edisont, hogy egy a távíróközpontokhoz hasonló központ segítségével tetszőleges számú személy egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Itt lett munkatársa Fodor István. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Öccse 1884-ben bekövetkezett halála után átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1886-ban Baross Gábor miniszter államosította a telefonhálózatot, és azt Puskásnak adta bérbe. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai milliszekundumos robbantási eljárás előfutára. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít

1882 – Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó válogatott kapusa.
Vékony, magas, fürge kapus jól öklözött és ügyesen védett lábbal. Akkoriban ugyanis nem, vagy ritkán vetődtek a kapusok. Azt az elvet vallották: “Csak a részeg ember fekszik a földre!” Csatárt is játszott, fejjátéka kitűnő volt. Pályafutását 1898-ban a BTC (Budapesti Torna Club) labdarúgócsapatában kezdte. 1899-ben közreműködött a Postás Sport Egyesület alapításában és a Postás SE labdarúgója lett. 1901-ben visszatért eredeti egyesületéhez. Ugyanebben az évben tagja volt a magyar bajnokcsapatnak. 1906-ban visszavonult. 1900-ban kereskedelmi érettségit tett, visszavonulása után haláláig a Magyar Királyi Posta főtisztje volt.
1902. október 12-én, magyar válogatott első mérkőzésén ő védte a magyar csapat kapuját. A mérkőzés után többször nem szerepelt a válogatottban

1931 – Anne Bancroft Oscar-díjas amerikai színésznő.
Elvégezte az American Academy of Dramatic Arts tanfolyamát. Hollywoodban 1952-ben mutatkozott be. A 20th Century Fox gyár hívta meg, majd 1958-ban a Booth Theatre-ben William Gibson nálunk is játszott Libikóka című kétszereplős darabjában Gittel Mosca-t alakította. Ezt követően két évig a Playhouse Theatre-ben William Gibson egy másik művében, A csodatevőben remekelt. 1960-ban csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en. 1963-ban újabb parádés feladat várta: Bertolt Brecht Kurázsi mamájának címszerepe. Az 1970-es, 1980-as években is folyamatosan dolgozott. Az 1990-es években is folytatta filmes munkáit

1935 – Ken Kesey amerikai amerikai író, a „Száll a kakukk fészkére” szerzője.

Coloradóban született, majd Oregon államban nőtt fel, ahol szüleinek jól menő tejgazdasága volt. Az Oregoni Egyetemen újságírást hallgatott. Egy ösztöndíjat elnyerve a Stanford Egyetemen kreatív írást tanult, de a tanárai ekkor még nem tartották kiemelkedőnek a teljesítményét, inkább csak saját szórakozására írogatott.

Az anyagi problémák miatt 1959-ben a CIA által támogatott gyógyszerkísérletekben vett részt. Többek között az LSD, a kokain, és a meszkalin hallucinogén hatását vizsgálták az önkénteseken, később az intézet elmeosztályán is dolgozott betegfelvigyázóként. Ez a két esemény meghatározónak bizonyult az életében, mert hatására még abban az évben elkezdett írni egy regényt, ami egy elmegyógyintézetben játszódik. Az 1962-ben megjelent Száll a kakukk fészkére összefoglalja mindazt, amit a kiszolgáltatottságról, emberségről és embertelenségről megtanult ezekben az időkben.
Írt még néhány könyvet, de ezek színvonala meg sem közelítette első regényét. 1990-ben meghívták az Oregoni Egyetemre írást tanítani, de ekkor már sokat betegeskedett: cukorbetegség kínozta, s májproblémái is voltak. 2001-ben, hatvanhat évesen májrákban hunyt el

1968 − Anastacia amerikai énekesnő, dalszerző és zenei producer. Az 1980-as évek elején kezdett el táncolni: 1985-től 1992-ig az MTV The Club nevű műsorában volt az állandó tánckar tagja. Később számos zenész és énekes stúdióalbumán vokálozott, illetve háttértáncosként tűnt fel videoklipekben.
1999-ben vált ismertté az I’m Outta Love című szerzeményével. A 2000. június 10-én megjelent Not That Kind elnevezésű stúdióalbumából ötmillió kelt el szerte a világon, és nemzetközi sikereket aratott, majd négyszeres platinalemezzé vált. Karrierje kezdetén olyan legendás zenészek és előadóművészek figyeltek fel az énekesnőre, mint Michael Jackson, Elton John, Luciano Pavarotti vagy Mariah Carey. Pályafutásának kezdete óta hét nagylemezt, két válogatás- és három koncertalbumot adott ki. Több mint 52 millió lemezt adott el világszerte. Leginkább Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Ázsiában, Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, illetve Óceániában ismerik el a munkásságát. Művészetére hamarabb felfigyelt az európai és a brit zeneipar, mint az amerikai. Az Egyesült Királyságban és Európában előbb ismerték el művészként, mint hazájában, ami már pályafutása legelején is észlelhető volt.

Erőteljes hangja és alacsony termete (157 cm) miatt kapta becenevét: A kis hölgy a nagy hanggal. 2003-ban és 2013-ban egy daganatos megbetegedéssel, a mellrákkal szállt szembe, és mindkétszer győzelmet aratott a betegség felett. 2003 óta működtet egy mellrák elleni alapítványt, a The Anastacia Fundot, emellett több hasonló szervezetet támogat, valamint számos jótékonysági rendezvényen jelent meg az évek során. Időnként jótékonysági árveréseket indít: a fellépéseken és díjátadókon viselt ruháit eladja személyes tárgyai mellett, a bevételeket pedig különböző egyesületeknek adományozza

HALÁLOZÁSOK

1949 – Abet Ádám magyar költő, műfordító.
Szabómesternek tanult, és amikor letöltötte katonaidejét, 1890-ben kivándorolt Amerikába. Öt évig New Yorkban élt, majd 1895-ben Clevelandbe költözött. 1893-ban kéziratban adta ki és terjesztette a Népjog című lapot, majd 1893 és 1894 között a magyarországi Népszava amerikai tudósítója volt. 1895-ben alapította Clevelandben az Amerikai Magyar Népszava című lapot, később pedig a Cooperative Publishing Company nevű kiadó céget. 1926-tól Phoenixben élt, biztosítással foglalkozott, de az irodalom iránt sem szűnt meg az érdeklődése. Baloldali, szocialista eszmeiségű versei itthon is népszerűek voltak. Petőfi Sándor stílusában is írt verseket, ezeket a magyar hatóságok betiltották. Lefordította magyarra Omar Hajjám verseit, amit Tudós Omar bölcs dalai címmel New Yorkban adtak ki, 1941-ben. A perzsa költő munkássága már korábban is foglalkoztatta, másfél évtizeddel korábban, 1916-ban tanulmányt is írt róla. Kedves Imre zenéjére dalszövegeket is szerzett

2011 – Böröczky József, magyar humorista, motorsport-szakkommentátor.
1976-tól a Kamara Varieté tagja volt. 1985-ben a Vidám Színpad társulatához csatlakozott, majd 1992-ben átment a Mikroszkóp Színpadra.


A Paródiák Kádártól Clintonig című albumán 15 változatban – magyar, francia, német, vietnami, olasz, szlovák, arab, görög, finn, spanyol, román, kínai, szerb, japán, orosz – adott elő nyelvparódiákat.
Szerepelt az HBO „Mennyi? 30!” című műsorában is.
Másik szakmája a motorverseny-közvetítés volt. Farkasházy Tivadar nevezte el Böröczkyt a hazai motorsport mozgó lexikonának. Több mint 10 évig volt az Eurosport kommentátora

Share Button
Ennyien olvasták: 345

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.