Központ
2019. október 21. hétfő, Orsolya

NAPI VISSZANÉZŐ – SZEPTEMBER 19.

Központ szeptember 19, 2019 Kávé mellé

Az év 262. napja, hátra van még 103

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1849 – Az amerikai Oaklandben megnyílik az első nyilvános mosoda

1857 – Bevezetik Magyarországon az új ezüst forintot

1893 – Új-Zéland elsőként a világon szavazati joggal ruházza fel a nőket

1928 – Bemutatják Amerikában az első Mickey egér rajzfilmet

1931 – Statáriális bíráskodást vezetnek be Magyarországon, miután Matuska Szilveszter felrobbantotta a síneket a 10. számú bécsi gyorsvonat alatt a biatorbágyi viadukton. A robbantással először a kommunistákat vádolták

1938 – A müncheni konferencia napja. Csehszlovákia bevonása és megkérdezése nélkül Chamberlain, Daladier, Hitler és Mussolini eldöntik, hogy Csehszlovákia adja át a Német Birodalomnak a Szudétavidéket. Magyarország és Csehszlovákia kormányát felszólítják, kezdjenek tárgyalásokat a magyar területi igényekről

1955 – Argentínában puccsal megdöntik Perón elnök diktatúráját

1957 – Az első földalatti nukleáris robbantás (Las Vegas, Nevada állam)

1981 – A Central Parkban rendezett ingyenes koncerten 400 ezren hallgatják Simon and Garfunkelt

1991 – Megtalálták “Ötzi”-t, egy több ezer éves mumifikálódott similauni férfit, az Alpok Ötz-völgyi gleccserében, Ausztria és Dél-Tirol határvonalán (jelenleg a Bolzano-i Városi Múzeumban őrzik)

SZÜLETÉSEK

1802 – Kossuth Lajos magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt

1897 – Tamási Áron Kossuth-díjas magyar író.

Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol volt alkalmi munkás, majd banktisztviselő is, noha írói karrierje épp ekkoriban kezdett beindulni, Szász Tamás, a pogány című novellájával ekkor nyerte meg a Keleti Újság novellapályázatát. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent. A műre a romániai magyar és a magyarországi irodalom is azonnal felfigyelt. 1923-1925 között New Yorkban élt, majd rövid ideig a Chicago melletti Garyben és végül a nyugat-virginiai Welchben. Innét települt haza Kolozsvárra 1926 májusában, hogy azt követően rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle.
A két háború között gyors egymásutánban jelentek meg novelláskötetei, regényei is, közülük is az elsők között A szűzmáriás királyfi, amit javarészt még Amerikában írt, de csak hazatelepülése után fejezett be. Ezután jött a Címeresek, amelyekben az erdélyi világ feszültségeit rajzolta meg, majd fő műve, az Ábel-trilógia. Előbb az Ábel a rengetegben, majd folytatásai: Ábel az országban és Ábel Amerikában, melyek tartalmát javarészt saját életéből merítette.

1926-tól 1944-ig Kolozsvárott élt, ahol az Az Ujság és az Ellenzék munkatársa volt. 1926-ban feleségül vette Haliker Erzsébetet, gyermekük nem született. Az Erdélyi Helikon alapító tagja lett, 1933 májusától külön rovata volt a Brassói Lapokban „Tiszta beszéd” címmel. 1935-ben részt vett az Új Szellemi Front kísérletében. 1936-ban cikksorozatában (Cselekvő ifjúság) az „erdélyi gondolatot” igyekezett megújítani. 1937 októberében a népfrontos vásárhelyi találkozó elnöke volt. Ezen időszaka alatt többször is kitüntették a Baumgarten-díjjal, valamint 1940-ben átvehette a Corvin-koszorút is.
1940-ben a második bécsi döntéssel Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz, amitől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett. 1942 novemberében felszólalt a lillafüredi írótalálkozón. 1943-tól 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1944 augusztusában az Erdélyi Magyar Tanács tagjaként a háborúból való kilépést szorgalmazta. 1944-ben feleségével Budapestre költöztek, ahol Bajor Gizi házában vészelték át Budapest ostromát.

1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kívánságára szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben; sírkövén ez a felirat olvasható:
„Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.”

1922 – Emil Zátopek olimpiai aranyérmes csehszlovák sportoló.

Zátopek stílusa egyéni volt és teljesen eltért attól, amit abban az időben hatékonynak tartottak. Gyakran forgatta a fejét, az arca eltorzult az erőfeszítéstől, a törzsét ide-oda hajlítgatta. Gyakran zihált és fújtatott, innen kapta a “cseh mozdony” nevet.
Hazájában nemzeti hősnek számított. A sikerei után ezredesnek nevezték ki és a honvédelmi minisztériumban dolgozott. Mivel azonban a kommunista párt demokratikus szárnyán állt, a prágai tavasz után büntetésből egy uránbányába küldték dolgozni

1922 –Majtényi Erik romániai magyar író, költő, műfordító és újságíró, a romániai magyar irodalmi élet jeles személyisége.
Temesváron végzett négy gimnáziumi osztályt, már diákéveiben munkatársa lett a Gaudeamus című diáklapnak. Fiatal korában kétkezi munkás volt. A második világháború vége felé antifasiszta tevékenysége miatt Zsilvásárhelyre internálták. 1944 végén német neve (Mann) miatt zárták börtönbe, majd a Donyec-medencei szénbányákba hurcolták.
1945 után újságíró, 1948-1951 között az Ifjúmunkás, 1952-ben az Előre szerkesztője lett. 1955-1956-ban a román írószövetség titkára, 1961-ben megjelentek versei a Bánáti Tükör című temesvári antológiában. 1963-tól ismét az Előre belső munkatársa. A marosvásárhelyi Igaz Szó című lap szerkesztőségének tagja, s a Bánsági Írás című lap állandó munkatársa volt

1931 – Mészáros Márta Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező és forgatókönyvíró. Jancsó Miklós Kossuth-díjas filmrendező volt felesége, Mészáros László szobrászművész lánya.
A pályája kezdetén filmhíradókat és dokumentumfilmeket rendezett Bukarestben és Budapesten. 1958-ban házasságot kötött Jancsó Miklós filmrendezővel, aki adoptálta Mészáros Márta előző házasságából született fiát, Zoltánt. 1958–1968 között a MAFILM rövidfilmrendezője volt. 1968-ban rendezte első nagyjátékfilmjét az Eltávozott a nap címmel, Kovács Katival a főszerepben. Filmjeiben legtöbbször női sorsokat vitt vászonra.
Magyarországon is nagy sikerű rendezőnő volt, az 1970-es években a feminista mozgalom Nyugaton nagy figyelemmel kísérte munkásságát. A Napló sorozat önéletrajzi ihletésű alkotásaiból áll. 1992-től a Nagy Imre Társaság ügyvezetője.
Hét nyelven beszél: magyarul, olaszul, németül, oroszul, franciául, angolul, lengyelül

1976 – Karafiáth Orsolya magyar költő.


1995-től 1999-ig az ELTE bölcsészkarán könyvtár és észt szakon, majd 1998–2002 között magyar–könyvtár tanárszakon tanult. A Ludwig Múzeumban könyvtáros és irodalmi rendezvények szervezője volt 2005 júniusáig. 2006 nyaráig a Kréta iskolai magazinnál dolgozott szerkesztőként. Újságíróként működött, kritikái, recenziói, tárcái és interjúi rendszeresen olvashatóak a Könyvhét, litera.hu, a Magyar Könyvgyűjtő és az Elle hasábjain.
Az Elektrik Bugi Kommandó együttesben énekelt

HALÁLOZÁSOK

1881 – James A. Garfield az Amerikai Egyesült Államok 20. elnöke, hivatalban 1881-ben. Abraham Lincoln után ő volt a második olyan elnök, akit meggyilkoltak. 6 hónapot és 15 napot töltött hivatalában

2010 – Polgár László magyar operaénekes.
Tanulmányait Eyssen Irénnél kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta Kutrucz Éva és Révhegyi Ferencné növendékeként 1967–1972 között. Az Operaházban 1971-ben debütált Ceprano gróf (Verdi: Rigoletto) szerepében. Abban az évben megnyerte a Dvorák-énekversenyt. 1972-ben az Operaház ösztöndíjasa, majd 1973-tól magánénekese lett. 1974-ben a Schumann-énekverseny győztese, 1975-ben az Erkel-énekverseny első helyezettje volt. 1980-ban a Wolf-énekversenyen, majd 1981-ben a Pavarotti-énekversenyen is első lett. 1991-től a Zürichi Opera tagja volt

2018 – Kulcsár Győző Nemzet Sportolója címmel kitüntetett négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok magyar vívó, mesteredző, sportvezető. Kulcsár Krisztián világbajnok, olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó nagybátyja

Share Button
Ennyien olvasták: 254

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.