Központ
2019. szeptember 22. vasárnap, Móric

NAPI VISSZANÉZŐ – SZEPTEMBER 2.

Központ szeptember 2, 2019 Kávé mellé

Az év 245. napja, hátra van még 120

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1666 – A Nagy londoni tűzvész kezdete.
Nagy londoni tűzvész néven ismert az a tűzvész, amely 1666. szeptember 2. és 5. között pusztította az angol fővárost. A lángok a középkori városmagban, a City of Londonban csaptak föl, és, bár nem érték el, de komolyan veszélyeztették az arisztokraták lakta Westminstert, II. Károly angol király Whitehall-palotáját és a legtöbb külvárosi nyomornegyedet. A tűz 13200 házat, 87 plébániatemplomot, a régi Szent Pál-székesegyházat és a City legtöbb hatósági épületét felemésztette. Becslések szerint a belváros 80 000 lakosa közül 70 000 otthona lett semmivé. A halálos áldozatok száma ismeretlen és kevésnek becsült, mivel csupán hat halálesetet jegyeztek fel. Manapság azonban vitatják ezt, mivel a szegény és középosztálybeli áldozatokat nem rögzítették a források, és a hő sok áldozat testét elhamvaszthatta, elpusztítva minden felismerhető nyomot

1686 – Buda felszabadul 145 évnyi török uralom alól

1843 – Kiadják a The Economist angol nyelvű heti hírmagazin első számát

1944 – Anne Frank családjával elindul az utolsó „szállítmánnyal” Auschwitz-ba, ahová három nappal később érkeznek meg

SZÜLETÉSEK

1838 – Liliuokalani hawaii királynő a hawaii királyság egyetlen női, és egyben utolsó uralkodója.
Elkeseredetten küzdött az annexió ellen, vezetője volt az Oni pa’a (Állj szilárdan) mozgalomnak. 1895-ben felkelést indított Sanford B. Dole úgynevezett ideiglenes köztársasága ellen. Tehetséges muzsikus volt, Aloha Oe, The Queen’s Jubilee, és a Ku’u Pua I Paoakalani című dalai mind a mai napig közismertek

1858 – Fadrusz János magyar szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója.

Fadrusz első nagy megbízását szülővárosától kapta. A pozsonyi koronázási domb helyére kellett egy monumentális emlékművet elkészíteni. A művész Mária Terézia magyar királynő alakját választotta, azt a pillanatot, amikor a pozsonyi országgyűlésen a magyar főnemesség védelmezőn állt Mária Terézia trónja mellé. A főalak egy kétszeres életnagyságú lovasszobor, melyen a királynő méltóságteljesen ül a lován, két oldalán egy-egy magyar főúr alakja, amint védelmezőn állnak mellette. A szobrot 1897. május 16-án avatták fel Pozsonyban és szépségének csakhamar híre ment, a korabeli sajtó is hosszasan méltatta. Sajnálatos, hogy Fadrusznak ez az első nagy mesterműve 1921 október 26-án a Csehszlovák Légió katonái vandalizmusának esett áldozatul, akik a felismerhetetlenségig összetörték.

A szobor átütő sikere végleg meghozta a hírnevet Fadrusznak és végre jelentős anyagiakhoz is juttatta. Budapestre költözött és csakhamar megépítette korszerű műtermét és villáját a Naphegy déli lejtőjén. A mester időközben újabb nagy megbízáshoz jutott. Kolozsvár városa ugyanis már régóta tervezte egy Mátyás-emlékmű felállítását. A mű elkészítésére kiírt pályázat első díját Fadrusznak ítélték. A szobor a nagy királyt abban a pillanatban ábrázolja, amikor egy vár bástyájáról harci ménjén ülve győztes hadaira tekint. Arcáról erő és fenség sugárzik. A szobor talapzata mellett állnak a fekete sereg vezérei: Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Szapolyai István, Báthory István. A mű gipszmodelljét 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon, ahol a több száz szobor között, a kiváló kortársainak és vetélytársainak, a nemzeti szobrászat megteremtőinek, Zala György és Strobl Alajos szobrásznűvésznek a műveivel együtt, a kiállítás Grand Prix elismerésével jutalmazták. A bronzszobrot 1902 októberében avatták fel fényes ünnepségek közepette Kolozsvárott. A művészt József főherceg Vaskorona-renddel tüntette ki, a várostól pedig díszpolgárságot és egyetemi doktori címet kapott. Az alkotás Fadrusz művészetének leghíresebb alkotása, egyben munkásságának csúcspontja

1948 – Oszter Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész.

A Rózsa Sándor című filmben nyújtott alakítása tette országosan ismertté. 1971-ben a Vígszínházba szerződött 1976-ig. 1976–1978 között szabadfoglalkozású volt. 1978–1989 között a Nemzeti Színházban játszott. 1989–1992 között ismét szabadfoglalkozású színművész volt. 1992-től ismét a Nemzeti Színház művésze. 2008-ban a Békéscsabai Jókai Színház színésze

1964 – Keanu Reeves libanoni születésű angol-kanadai színész. Legismertebb filmjei a Féktelenül Sandra Bullock-kal, az Az ördög ügyvédje Al Pacino-val, a Mátrix és a John Wick. Pályafutása során többször is megválasztották a világ egyik legszexibb férfijának.

A Mátrix után olyan filmekben szerepelt, mint a romantikus Édes november, a misztikus Constantine, a démonvadász vagy a Ház a tónál, ami szintén romantikus és misztikus film volt. 2008-ban egy újabb sci-fi filmet forgatott, Amikor megállt a Föld címmel. A 2010-es években a John Wick-trilógia újabb sikereket hozott a színésznek

1966 – Salma Hayek mexikói születésű amerikai színésznő. A Frida Kahloról szóló Frida című 2002-es film címszerepéért Oscar-díjra jelölték.

Kiskorától kezdve az egyesült államokbeli Louisianában tanult és Texasban élt. Mexikóba visszatérve nemzetközi kapcsolatokat tanult az Universidad Iberoamercianán. Egyetemi tanulmányait – szülei akarata ellenére – félbeszakította, mivel inkább a színészkedés után vágyódott. Első szerepét az Aladdin és a csodalámpa című színházi komédiában játszotta. Egy televíziórendező fedezte fel a filmek számára, amikor felajánlott a fiatal Salmának egy szerepet az Egy új hajnal c. teleregényben. Lenyűgöző szépségének köszönhetően a második szerepét a Teresa c. teleregény főszerepében kapta meg. A Teresa egész Mexikóban nagy nézettségre tett szert

HALÁLOZÁSOK

1031 – Szent Imre herceg, I. (Szent István) király fia.
Vadászat közben halt meg. A legenda szerint apja Imre halála miatt ajánlotta föl koronáját és országát Szűz Máriának 1038. augusztus 14-én

1832 – Zách János Ferenc magyarországi születésű osztrák csillagász, geodéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kisbolygót és holdkrátert is neveztek el róla

1937 – Pierre de Coubertin francia történész, sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok egyik kezdeményezője.
Versailles mellett született, szülei: Charles Louis de Frédy és Agathe-Gabrielle de Mirville. Ősi nemes családjának eredete a római de Fredis-családig (Felice de Fredis, a Laokoón-csoport megtalálója) vezethető vissza.

A Sorbonne-on művészetet, filológiát és jogtudományt tanult. Tanulmányúton járt Kanadában, az USA-ban és Angliában is. Itt hallott először Thomas Arnold gondolatáról. Ezután meggyőződésévé vált, hogy a nevelésben az új út a követendő, és az egész emberiséget át akarta formálni a test, a lélek, és a szellem egységében. 1880-ban meg is alakította a Nemzeti Ligát a testnevelésért, 1888-ban sportpropaganda-bizottságot hozott létre.
1880-ban – az archeológusok az antik görög olimpiával kapcsolatos legújabb kutatásainak hatására – az olimpiai játékok újjáélesztését szorgalmazta, ami a nemzetek önösségén átívelve hozzájárulna a békéhez és ahhoz, hogy a nemzetek könnyebben megérthessék egymást. Coubertin elképzelése szerint csak felnőtt férfi sportolók vehetnének majd részt a tornán, az antik példának megfelelően. A nőket azonban nem lehetett hosszú ideig kizárni a versenyekből az egyre inkább emancipálódó világ miatt. Coubertin kezdeményezte az antik olimpiák öttusa versenyeinek analógiájára az – (akkori) modern kornak megfelelő – modern pentatlon vagyis öttusa versenyeket. A próbák egy hírvivő által leküzdendő feladatokat jelképezik: lovaglás, párbajlövés, párbajvívás, úszás és futás.

Coubertin a Union des Sociétés Françaises de Sports Athlétiques (Francia Atlétikai Egyesületek Uniója) nevű francia sportszervezet főtitkára is volt.
1894. június 23-án a görög Dimítriosz Vikélasszal együtt megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek főtitkára, később (1896–1925) elnöke lett.
Az 1912-es olimpia művészeti versenyében ő maga is indult, álnéven benyújtott Óda a sporthoz című versével sikerült is nyernie

1969 – Ho Si Minh politikus, Észak-Vietnám elnöke és miniszterelnöke.

Nguyen Tat Thanh néven született egy szegény tanító fiaként. Ifjúkorát szegénységben élte le, konfuciánus nevelést kapott, és elvégzett egy a franciák által fenntartott gimnáziumot. Amint tudott, elmenekült hazájából. Három évig tengerész volt egy francia gőzösön, 1915-től két évig Londonban, majd Franciaországban élt. Dolgozott kertészként, pincérként, fotósként és kazánfűtőként. Párizsban került kapcsolatba a kommunistákkal, rövid időt Moszkvában töltött. 1925-ben Kínában az ő vezetésével alakult meg a Vietnámi Forradalmi Ifjúsági Liga, majd 1930-ban a Vietnámi Kommunista Párt, amelynek nevét később Indokínai Kommunista Pártra változtatták. Vietnámban halálra ítélték, letartóztatták a britek és a kínaiak is, de megmenekült. 1941-től otthon harcolt a japánok ellen. 1945. szeptember 2-án Hanoiban hatalmas tömeg előtt jelentette be a független Vietnámi Demokratikus Köztársaság megalakulását. Ezt követően tört ki az Indokínai háború. A háborút végül megnyerték, Vietnám függetlenné vált

1973 – J. R. R. Tolkien angol nyelvész, író.
Az Oxfordi Egyetemen az angolszász nyelv professzora 1925 és 1945 között, és az angol nyelv és irodalom professzora 1945-től 1959-ig, de neve a nagyközönség körében inkább írói és költői munkái miatt ismert.
A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A Gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit szerzőjeként ismerik. Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve, A szilmarilok szintén igen ismert. E művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként. Kevéssé ismert művei közé tartoznak A sonkádi Egyed gazda, A woottoni kovácsmester, a Bombadil Toma kalandjai, valamint a Kóborló és a varázsló című, prózai vagy verses mesék, utóbbi történeteket főként gyermekeinek írta.

2001 – Christiaan Barnard dél-afrikai szívsebész, az első szívátültetést végző orvos.
1940-től a fokvárosi orvosi egyetemen tanult, 1945-ben szerzett diplomát. 1953-ban tett professzori vizsgát. A fokvárosi Groote Suur Kórházban dolgozott, 1956 és 1958 között az Egyesült Államokban kétéves ösztöndíjjal a Minnesotai Egyetemen fejezte be orvosi tanulmányait és vezető szívsebészként tért haza Afrikába. Amerikában ismerkedett meg Norman Shumway szívsebésszel, aki úttörő kutatásokat végzett a szívátültetések terén.

Symposium Sint Lucasziekenhuis te Amsterdam. Prinses Margriet (links) bracht bezoek, verder voorzitter professor A. G. M. van Melsin en Christiaan Barnard
*6 juni 1968

Barnard bevezette hazájában a nyitott szívműtéteket, több új típusú műszívbillentyűt dolgozott ki és szívátültetési kísérletsorozatot végzett kutyákon.

1967. december 3-án hajtotta végre az első emberi szívátültetést, húsz fős orvosi csoport segítségével, kilencórás műtéttel Louis Washkansky 54 éves dél-afrikai zöldségesen, akinek egy autóbalesetben elhunyt fiatal nő szívét ültette be. A műtét sikeres volt, de a páciens 18 nappal később tüdőgyulladásban meghalt. Későbbi műtétei egyre sikeresebbek voltak, sok betege hosszú évekig élt új szívvel. Az 1971-ben megműtött Dirk van Zyl huszonhárom évet élt az új szívvel. Barnard 1983-ig vezette a kórház kardiológiai részlegét

Share Button
Ennyien olvasták: 339

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.