Központ
2019. november 18. hétfő, Jenő

NAPI VISSZANÉZŐ – SZEPTEMBER 24.

Központ szeptember 24, 2019 Kávé mellé

Az év 267. napja, hátra van még 98

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

1493 – Kolumbusz Kristóf elindul második útjára az “Új Világ” felé

1869 – A Wall Streeten kitört tőzsdepánik miatt több ezer üzletember megy csődbe

1895 – Először biciklizte körbe egy nő a Földet, útja 15 hónapig tartott

1952 – Romániában kihirdetik az új alkotmányt, amely az 1936-os szovjet alkotmány számos bekezdését szó szerint tartalmazza

1957 – Az FC Barcelona otthonául szolgáló Camp Nou stadion megnyitása

1973 – Összeül a Watergate-bizottság, melyen kiderül, hogy a betörők kapcsolatban állnak Richard Nixon elnök újraválasztási stábjának tagjaival

1996 – A világ nagy atomhatalmai aláírják a nukleáris fegyverek tesztelésének és fejlesztésének tilalmáról szóló egyezményt

SZÜLETÉSEK

1804 – Schöpf-Merei Ágost magyar orvos.

A gimnáziumot és bölcseletet a soproni evangélikus líceumban és Bécsben végezte. Orvosegyetemi tanulmányait Bécsben kezdte, de egy tanárral történt vitája eltávozásra indította, ezért Prágában kezdte az orvosi első évet, majd Padovában folytatta egy évig, végül Paviában fejezte be, orvos- és sebészdoktori oklevelet nyert 1832-ben. Utolsó évében rendkívüli szorgalmat fordított bonctani készítményekre, az arzénnal (mirennyel) való foglalkozás azonban pár hétig tartó súlyos beteggé tette. Az orvosi gyakorlatot Bécsben kezdte meg.

Egy ortopédiai intézet felállításának céljából azonban 1834-ben Pestre költözött, majd 1836-ban meg is nyitotta, ami az első ilyen intézmény volt Pesten. Az épület az 1838-as pesti árvíz idején elpusztult. A Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 14-én levelező tagjai sorába választotta; a bécsi és berlini Hufeland-orvosegylet is megválasztotta tagjának. 1836-tól az orvostörténet címzetes rendkívüli tanára volt, 1844-től gyermekgyógyászati előadásokat tartott a pesti egyetemen. 1839 elején gyermekkórházat alapított, melyet augusztus 16-án nyitottak meg, s mely intézet 13 évi fennállása ideje alatt 44 ezer beteg gyermeknek nyújtott segítséget.
A vizsgálati módszereket tökéletesítette: ő vezette be a hallgatózással és kopogtatással végzett diagnosztikai vizsgálatokat; előírta a kórtörténetek módszeres feljegyzését és vezetését, ő honosította meg a bőr alatti (szubkután) ín- és izommetszéssel végzett műtéteket és a kancsal szem műtétét.
Schoepf családi nevét 1849-ben Mereire változtatta.

A szabadságharc mozgalmaiban tevékeny részt vett, az olasz légióban katonaorvosként szolgált. A szabadságharc bukása után Kossuth Lajossal emigrált; előbb az Oszmán Birodalomba, majd Párizsba, végül Angliába került. Manchesterben telepedett le mint gyermekorvos, ahol gyermekkórházat alapított és felolvasásokat is tartott angolul; ezeknek egynémelyike (Lecture on temperaments and the proper diet, Lectures on the diseases of children, Disorders of infantile development sat.) nyomtatásban is megjelent.
Ő írta az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet és ő indította el az első magyar gyermekgyógyászati folyóiratot

1896 – F. Scott Fitzgerald az irodalomtörténet szerint a 20. század egyik legjelesebb modernista regény- és novellaírója volt. Az első világháború utáni évek generációjához, az ún. elveszett nemzedékhez tartozott (az elnevezés Gertrude Stein, Franciaországba emigrált amerikai írónőtől származik). Fitzgerald az 1920-30-as éveket a dzsessz korszakának nevezte.
Regényei közül leghíresebb A nagy Gatsby (1925), melynek 1926 óta hat filmfeldolgozása is készült, a legújabb 2013-ban kerül a mozikba, Leonardo DiCaprio főszereplésével

1936 – Jim Henson, a „Muppet”-ek atyja („Sesame Street”, „Muppet Show”)

1936 – Pásztor Erzsi Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes művész

1949 – Pedro Almodóvar spanyol filmrendező.
1972–1978 között rövidfilmeket forgatott. Délelőttönként a Telefónica telefontársaság irodai alkalmazottja volt, esténként forgatókönyveket írt, színdarabokban lépett fel a Los Goliardos független társulatnál. Transzvesztita punk bandát alapított, novellákat írt, képregényeket rajzolt. Ismertté vált underground berkekben. Pár évvel később az El Vibora képregénylap állandó munkatársa lett és megduplázta az olvasottságot az Általános erekció című fotósorozatával. Az első filmjét 1980-ban forgatta 16 mm-es filmre 18 hónapon keresztül. A főszerepet régi barátja, Carmen Maura alakította, a botrányos film óriási sikert aratott. Komolyabb nemzetközi sikert az 1984-es Áldott mélységek című munkája jelentette. Fő témája filmjeiben a végletes érzelmek, a homoszexualitás, a magány. Antonio Banderasra egy színházi előadás során figyel fel a rendező, majd 1986-ban rá osztotta a Matador egyik férfi főszerepét. Az 1988-as Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című filmje megindító női monológ a boldogságról és a magányról. A film vázlatosan Jean Cocteau 1930-as drámájára, az Emberi hangra épül.

Az 1990-es évekre Almodóvar korábbi vehemenciája csillapodott, nyers stílusát egy visszafogottabb és finomabb ábrázolásmód váltotta fel munkáiban. Homoszexuális beállítottságát nyíltan vállalja, azonban filmjei központi témája majdnem minden esetben a nő. Az 1999-es Mindent anyámról a spanyol filmtörténelem legtöbbet díjazott alkotása (többek között Oscar, Golden Globe és cannes-i elismerésben részesült). A 2002-es Beszélj hozzá! című alkotását César-díj és Oscar-díjra jelöléssel jutalmazták. A film ellenpontja az élvezetesen katartikus Mindent anyámról emberi melegségének. A Beszélj hozzá a férfi szereplőkre koncentrál. Filmjei rendezési feladata mellett gyakran a produceri, forgatókönyvírói, zeneszerzői és látványtervezői feladatait is ellátja

1958 – Kevin Sorbo amerikai színész („Hercules”)


Számos televíziós sorozat egy-egy epizódjában feltűnt, mire 1994-ben megkapta a Herkules címszerepét. A népszerű sorozat befejezése után Dylan Hunt kapitány szerepét játszotta Gene Roddenberry Androméda című sorozatában 2000 és 2005 között. Több más szerepre is esélyes volt, amiket végül nem kapott meg, köztük a Lois és Clark: Superman legújabb kalandjai és az X-akták vezető szerepei. 1997-ben a főszerepben volt látható a Kull, a hódító című mozifilmben. A nagyvászonra 2008-ban tért vissza a Meet the Spartans című vígjátékban

1974 – Wolf Kati magyar énekesnő. 2011-ben az év női előadója, 2012-ben A Dal zsűritagja volt. Sok slágerdal köthető nevéhez mint például a Szerelem, miért múlsz?, a Vár a holnap vagy a Hívjuk elő!. Bár gyakorlott előadó, egy nagylemezzel a háta mögött (Wolf-áramlat, 2009), valójában a magyarországi X-Faktor tehetségkutató műsorban tűnt fel 2010-ben. Ő képviselte Magyarországot a 2011-es Eurovíziós Dalfesztiválon, Düsseldorfban, a What About My Dreams? című dallal

HALÁLOZÁSOK

768 – Kis Pippin (Pépin le Bref), a Frank Birodalom királya.
715-ben Jupille-ben született, a mai Belgium területén található Liège város közelében. Apja Martell Károly, a Frank Birodalom teljhatalmú majordomusa, anyja Chrothrudis (690-724). Apja 741-ben bekövetkezett halálakor felosztotta a frank birodalmat két fia között: az idősebb, mélyen vallásos Karlmann lett Austrasia majordomusa. Öccse, Pipin Neustria majordomusa címet kapta, illetve Burgundia, Provence, Metz és Trier ura lett. Károly második, Swanhildével kötött házasságából származó fiát, Grifo-t két féltestvére egy kolostorba záratta és kisemmizte.
A két testvérnek számos felkeléssel kellett szembenézni: Frízia, Bajorország, Alemannia és Aquitania is fellázadt ellenük. 743-ban hatalmuk szimbolikus kifejezéseként a trónra ültették az utolsó Meroving-királyt, III. Childerich-et, miután a trón az előző Meroving uralkodó, IV. Theuderich halála után üresen maradt

1046 – Szent Gellért itáliai származású szerzetes, Magyarország első püspöke, Szent Imre herceg nevelője, mártír

1916 – Stobbe Ferenc magyar nemzeti játékvezető, építész, labdarúgó, sportvezető, a Sportvilág főszerkesztője (1897– 1898), a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. Beceneve: a Mister

1986 – Kellér Dezső író, humorista.


1945 májusától 1948 elejéig a háború után újonnan alakult Pódium Kabaré szerzője és konferansziéja, 1950-1951-ben ismét a Kamara Varieté tagja volt. Ez időszakban többször is nézeteltérése támadt a korabeli, hivatalos művészetpolitikával szabad hangú, nyílt jelenetei, konferanszai miatt. 1951 szeptemberétől tizenkét éven át a Vidám Színpadon konferált. 1955-ben Érdemes művész kitüntetést kapott. 1964-ben átszerződött a Thália Színházhoz, szintén kabaréírói és konferansziéi minőségben. 1965-ben Kiváló művész díjjal tüntették ki. 1979-től a Kis Színpadon konferált.

Védjegyévé vált jellegzetes tartása, a jobb kézzel a színházi függönybe kapaszkodó konferálás. Stílusa enyhén csipkelődő, finoman gúnyolódó volt. Konferanszaiban nem egyszer komoly társadalmi, kényes politikai problémákat érintett. A mondatai mögött mindig meghúzódott az irónia, és a sorok között gyakran többet rejtett el, mint amennyit kimondott. Ez adta konferanszainak, jeleneteinek a pikantériáját. Ez a „sorok közötti olvasás” volt jellemző a kádári szocialista Magyarország időszakában, amikor gondokról, bajokról nyíltan nem lehet beszélni.
Az ő alkotása a „maszek” (magán szektor) mozaikszó. Szerzője a „Ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni…” szállóigévé vált mondásnak

A Szív Világnapja: A Kardiológiai Világszövetség szeptember 24-ét nyilvánította a Szív Világnapjává, első alkalommal 2000. szeptember 24-én ünnepeltek meg

Share Button
Ennyien olvasták: 444

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.