Az év 247. napja, hátra van még 118
POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK
1781 – 44 spanyol telepes El Pueblo de la Reina de los Ángeles néven telepet létesített Kaliforniában, amely napjainkra Los Angeles néven az Amerikai Egyesült Államok második legnépesebb városává fejlődött
1837 – Samuel Morse bemutatja távíróját a New York-i egyetemen
1886 – Befejeződik az amerikai indián háború, Geronimo elestével
1888 – George Eastman feltaláló bemutatja az első roll-film kamerát és bejelenti saját nevére a Kodak védjegyet
1972 – Mark Spitz az első sportoló, aki egyazon olimpián a 7. olimpiai aranyérmét is megnyeri
SZÜLETÉSEK
1805 – Mikó Imre erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. A 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja, két ízben (1848, 1860–1861) Erdély főkormányzója, 1867 és 1870 között Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere volt. A közművelődés és közélet terén fáradhatatlanul munkálkodott hazája gazdasági, kulturális és tudományos felemelkedésén, kiérdemelve ezzel az „Erdély Széchenyije” megtisztelő jelzőt
1905 – Ráday Imre magyar színész, rendező, Érdemes és Kiváló Művész
1917 – Maléter Pál magyar katona, az 1956-os forradalom egyik vértanúja, az 1956. novemberi harmadik Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere. Ugyanazon a napon végezték ki, amikor Nagy Imre miniszterelnököt és Gimes Miklós újságírót
1927 – Sánta Ferenc Kossuth-díjas magyar író.
Pályakezdését az irodalomtörténészek Móricz Zsigmondéhoz hasonlítják hasonló szemléletük miatt. Egy családi mitológia körvonalait kibontakoztató első elbeszélései az emberi értékeket, a helytállást, a munka becsületét továbbörökítő szegénység világába vezetnek. Mesei hangulatok, lírai pátoszok Tamási Áronra emlékeztetnek (Kicsi madár). Második kötetében (Farkasok a küszöbön, 1961) az érzelmes közvetlenséget drámaiság, diszharmonikus világérzés váltja fel. Tudatosan értelmezi a kisember és a hatalom viszonyát, az egyéni és társadalmi felelősség-vállalást (Nácik, Olasz történet, A veder). Az élet újrateremtését világnézetek fölött állónak fogta fel (A Müller család halála). A kegyetlen világban, a megalázottságban őrzött tisztesség példázata is egyetemes igazságok kimondását célozza (Szegény leány, szegény legény; Kicsik és nagyok). A jelképelemeknek a konkrét életanyagba való emelésével kísérletezik (Isten a szekéren). Az ötödik pecsét (1963) című regénye az etikus és történelmi cselekvés ellentétét fogalmazza meg. Társadalmi problémákkal foglalkozik Húsz óra (1964) című regénye, melyben egy újságíró előtt egy 1956-os gyilkosság után érdeklődve feltárul egy falu élete. Az áruló (1966) című vitaregénye egy író éjszakai meditációja négy lehetséges emberi magatartásról a huszita háború korának fiktív alakjait állítva középpontba
1933 – Mécs Imre magyar villamosmérnök, politikus. Az 1956-os forradalomban előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult, ezt követően villamosmérnökként dolgozott. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az ebből kialakuló Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja. 1990 és 2010 között (két kisebb megszakítással) országgyűlési képviselő (1990–2006 SZDSZ, 2006–2010 MSZP)
1950 – Karda Beáta magyar táncdalénekesnő.
Zenei tanulmányait a Magyar Rádió Könnyűzenei Stúdiójában végezte. A zongora és a hangképzés mellett a dzsesszbalettet és a modern akrobatikát is kitanulta, ezzel fejlesztve színpadi mozgáskultúráját. 1967-ben kezdte el énekesi pályáját, amikor indult a Táncdalfesztiválon, ahol mint gimnazista elénekelte a Csuda jó fej című dalt.
Az 1970-es évek elején Szigeti Edit, a General együttes gitáros-zeneszerzője, valamint Papp Imre, a Gemini együttes frontembere és énekes-zeneszerzője segítették pályafutásában. A népszerű Piramis zeneszerzői, Gallai Péter, Révész Sándor, Som Lajos is sokban támogatták, a szövegírók közül pedig Bradányi Iván és Nagy István. Méhes Györgynek köszönheti magyar és külföldi fesztiváldíjait. Som Lajossal 1977 óta házasságban élt, 1987. november 25-én váltak el.
1973–74-ben külföldön Beata and the Piramis néven Németországban és Svájcban vendégszerepelt. 1978-tól 1988-ig volt visszatérő meghívott előadó a berlini Friedrich-Stadt-Palace-ban, ahol nagy sikerrel adta elő a legismertebb német szövegírók és zeneszerzők számait, illetve készítette el világslágerek német változatát is.
Pályája alatt számos kislemezt jelentetett meg, ezek közül szívéhez legközelebb a Szigeti Ferenc által jegyzett Hogyha bekopog egy délután a Könyörgés a kedvesemért című, Méhes György által írt dallal megjelent kislemeze, 1994-ben. Ugyanabban az évben mutattak be róla egy 30 perces pályamunkát. 1995-ben jelent meg Boldog karácsonyt a világnak című lemeze, amely jelentős példányszámban külföldre is eljutott.
Az igazi meglepetést 2002-ben okozta; stílust váltott és a ma divatos zenében próbálta ki magát. Új fazonnal, új stílussal jelent meg, a NOX és a Romantic együttes fiatal zeneszerzőpárosa komponálta B52: Újjászületés című lemezét
1981 – Beyoncé amerikai énekesnő, színésznő a Destiny’s Child egykori tagja.
Zenei pályafutása során eddig összesen 16 Grammy-díjat nyert. A Billboard magazin őt tartja 2000-es évek legsikeresebb női előadójának. Az RIAA adatbankja szerint a kétezres évek legtöbb lemezét és kislemezét eladó zenésze Amerikában.
Stúdióalbumaiból 11,2 millió példány, míg kislemezeiből 30,4 millió darab kelt el csak az Egyesült Államokban. Világszerte 75 millió albuma és maxija került eladásra
HALÁLOZÁSOK
1902 – Heller Ágost magyar tudománytörténész, az MTA tagja.
1866-ban a budai József Műegyetemen elvégezte a vasútmérnöki tanfolyamot s ugyanott a fizikai tanszék mellett két évig mint tanársegéd működött. 1869-ben tanulmányainak folytatására a Heidelbergi Egyetemre ment, ahol Gustav Robert Kirchhoff és Hermann Ludwig von Helmholtz tanítványa volt. 1870 és 1898 között a budapesti II. kerületi Állami Főreáliskolán a fizika tanára volt. 1875-től a Természettudományi Társulat könyvtárnoka. A Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben levelező tagnak, 1893-ben rendes tagnak, majd 1894-ben főkönyvtárosának választotta meg. Számos tankönyvet és részint tudományos, részint ismeretterjesztő értekezést készített.
Főleg a fizika történetéről írt, a forráskutatás módszerét alkalmazó, nagyszabású művei jelentősek. A Pallas nagy lexikona matematikai, csillagászati és fizikai részének egyik szakszerkesztője és írója volt
1963 – Robert Schuman francia politikus, külügyminiszter, az Európai Parlament első elnöke, „Európa atyja”
1965 – Albert Schweitzer elzászi orvos, lelkész, Nobel-díjas
1979 – Öveges József Kossuth-díjas magyar fizikus, tanár, televíziós személyiség.
A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakjaként nagyon sokat tett a tudományos igényű ismeretterjesztés területén, többek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaton (TIT) keresztül, amelyben több mint harminc éven át az országos elnökség tagja volt. Szerkesztőbizottsági tagként 1953-tól részt vett az Élet és Tudomány című hetilap munkájában is. Ő vezette főszerkesztőként 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát, ez a népszerű adás 135 alkalommal volt műsoron. Legkedvesebb kísérleteim című műsorában egyszerűen elvégezhető, mégis látványos kísérleteket mutatott be, miközben élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel és könnyen érthetően el is magyarázta azokat. A Magyar Rádióban 256 előadást tartott
1989 – Georges Simenon belga író.
Simenon a XX. század egyik legtermékenyebb írója volt, naponta akár 60-80 oldalt is írt. Irodalomjegyzéke majd 200 regényt, több mint 150 novellát, néhány önéletrajzi művet, számos cikket és rengeteg ponyvaregényt tartalmaz, amiket több mint két tucat név alatt írt. Összesen körülbelül 1,4 milliárd példányt nyomtattak műveiből. Simenon legnagyobb szívfájdalma az volt egész életében, hogy nem ismerték el szépirodalmi munkásságát kellőképpen, az egész világ leginkább csak Maigret-t ismerte.
Leginkább amiatt a 75 regény és 28 novella miatt ismerik, amelyekben Maigret nyomoz. A sorozatban az első regény, a Pietr-Le-Letton (Pietr, a lett) 1931-ben, az utolsó, a Maigret et M. Charles (Maigret és Monsieur Charles) pedig 1972-ben jelent meg. A Maigret regényeket minden nagyobb nyelvre lefordítottak, néhányat megfilmesítettek.
Az amerikai évek alatt Simenon elérte kreativitása csúcsát. Jó pár akkori regényét inspirálta a környezete, mint például: Trois chambres à Manhattan (Három szoba Manhattanben, 1946), Maigret à New York (Maigret New Yorkban, 1947), Maigret megharagszik (Maigret se fâche, 1947).
Simenon jó néhány „pszichológiai regényt” is írt, úgymint La neige était sale (A hó piszkos volt, 1948) vagy Le fils (A fiú, 1957), emellett pedig néhány önéletrajzi művet is: Je me souviens (Emlékszem, 1945), Pedigree (Családfa, 1948) és Mémoires intimes (Intim emlékek, 1981)
2006 – Steve Irwin, ismertebb nevén a Krokodilvadász, ausztrál természettudós és televíziós személyiség. Legismertebb műsora a Krokodilvadász című természetfilm-sorozat, amit világszerte, köztük Magyarországon is vetítettek.
Irwin Essendonban született, Melbourne külvárosában. Apai ágról ír származású. A család 1970-ben Queenslandbe költözött, Irwin itt tanult a Landsborough State Schoolban és a Caloundra State High Schoolban. Szülei, Bob és Lyn Irwin létrehozta a Queensland Reptile and Fauna Parkot, itt nőtt fel Irwin krokodilok között és más hüllőktől körülvéve.
1991-ben ismerkedett meg az oregoni származású amerikai természettudóssal, Terri Raines-szal, akivel 1992. június 4-én házasodtak össze. A queenslandi Australia Zoo tulajdonosai és fenntartói voltak. Két gyermekük született, Bindi Sue Irwin (1998) és Robert Clarence „Bob” Irwin (2003). 2003-ban sok kritika érte amiatt, hogy miközben egy krokodilt etetett, néhány hónapos fiát tartotta másik kezében.
2002-ben segédkezett, illetve szerepet vállalt a szintén ausztrál The Wiggles együttes „Wiggly Safari” című zenés filmjében.
2006. szeptember 4-én Low Isles partjainál egy tüskés rája támadta meg. Mellkasa bal oldalán érte a sérülés, ami a halálát okozta
