Az év 249. napja, hátra van még 116
POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK
1522 – A Victoria, Magellan expedíciójának egyik hajója visszatér Spanyolországba
(San Lucar de Barrameda). Ez az első hajó, amely körbehajózza a Földet
1658 – A szárhegyi-csata, melyben a háromszáz fős székely sereg legyőzte a tízszeres túlerőben lévő tatár és moldvai betolakodókat
1859 – Ünnepélyesen felavatják Budapesten a Dohány utcai zsinagóga épületét
1899 – Megjelenik a piacon a sűrített tej
1939 – Dél-Afrika hadat üzen Németországnak
1941 – A németek által megszállt területeken elrendelik, hogy a zsidóknak sárga csillagot kell viselniük „zsidó” felirattal. A rendelet csak a 6 évnél idősebbekre vonatkozik
1959 – A Mattel Játékgyártó cég kiadja az első Barbie-babát
1975 – Martina Navratilova politikai menedékjogért folyamodik egy New York-i tenisztorna során
SZÜLETÉSEK
1729 – Moses Mendelssohn német író, filozófus.
A zsidó felvilágosodás, a hászkhálá központi alakja. Célja a zsidóknak a megszülető nemzetállamba való integrációja volt, ennek érdekében igyekezett a zsidó és nem zsidó közösséget közelíteni egymáshoz. Népszerűsítette a zsidóság körében a német kultúrát, illetve törekedett a zsidó hagyományoknak a modern kor követelményeivel való összehangolására, a zsidó identitásnak a felvilágosodás korának megfelelő újradefiniálására. Felix Mendelssohn-Bartholdy zeneszerző nagyapja
1766 – John Dalton brit kémikus, fizikus, a színvakság leírója, az atomelmélet kidolgozója.
Hatéves korában derült ki róla hogy dikromata (színtévesztő). Tudományos érdeklődése igen sokrétű volt. Jelentős kutatásokat végzett a színvakság és színtévesztés területén. A vörös és zöld színek összetévesztését ma is daltonizmus néven ismeri az orvosi szaknyelv.
Démokritosz után 2200 évvel ismét felismerte az atom jelentőségét. Róla nevezték el az atomi tömegegységet daltonnak és a tökéletes gázok elegyeiben a parciális nyomásra vonatkozó Dalton-törvényt
1869 – Felix Salten magyar származású osztrák író, a „Bambi” szerzője
1901 – Bilicsi Tivadar magyar színész, kiváló művész.
Szinte minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként, sőt, drámai szerepekben egyaránt
1943 – Roger Waters angol énekes, basszusgitáros és zeneszerző. Leginkább a Pink Floyd tagjaként ismert; 1965-től a zenekar basszusgitárosa, 1968-tól pedig fő dalszerzője és egyik énekese volt. A Pink Floyd frontembereként hatalmas nemzetközi sikereket értek el olyan koncepcióalbumokkal, mint a The Dark Side of the Moon, Wish You Were Here, Animals és a The Wall. Az 1980-as évekre a zene történelmének egyik legsikeresebb zenekara lettek, mind kereskedelmi, mind kritikai téren. 2013-ig több mint 250 millió albumot adtak el világszerte.
1985-ös kiválását követően meglehetősen sikeres szólókarriert kezdett, melynek eredménye négy stúdióalbum és az egyik legnagyobb koncert a rock történetében, a The Wall berlini előadása 1990-ben, több mint 200.000 nézővel. 2005-ben beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be. 2005. július 2-án, a Live 8 londoni koncertjén újra együtt zenélt a Pink Floyddal, 1981 óta első alkalommal. November 17-én, Rómában pedig bemutatták első, Ça Ira című operáját (az album már szeptember 26-án megjelent). 2006-ra egy nyári európai és egy őszi amerikai turnét szervezett; utóbbi a The Dark Side of the Moon Live Turné. Ezeken az előadásokon a teljes The Dark Side of the Moon mellett más dalok is elhangzottak, a Pink Floydtól és saját albumairól egyaránt. A turné kirobbanó siker lett, így 2007-ben Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában, Dél-Amerikában, valamint Európában és az Egyesült Államokban folytatódott. 2010-ben a The Wall Live turnét indította el, ami a legsikeresebb turné volt amit szóló zenész valaha előadott
1966 – Emil Boc román politikus
1971 – Dolores O’Riordan ír zenész, a The Cranberries együttes frontembere.
Az 1990-es évektől a The Cranberries együttes sajátos stílusban éneklő, mezzoszoprán hangú énekesnőjeként vált világhírűvé, majd szólókarrierbe kezdett. Első albuma 2007-ben jelent meg Are You Listening? címmel, ezt követte a 2009-es No Baggage. 2014-től csatlakozott a D.A.R.K. (korábban Jetlag) nevű zenekarhoz.
1990-ben jelentkezett és nyerte meg az akkor még The Cranberry Saw Us néven futó The Cranberries együttes énekesnői pozícióját. Az együttes öt lemezt jelentetett meg: Everybody Else Is Doing It, So Why Can’t We? (1993), No Need to Argue (1994), To the Faithful Departed (1996), Bury the Hatchet (1999) és Wake Up and Smell the Coffee (2001). 2002-ben még megjelent egy válogatásalbum a legsikeresebb számaikból, Stars: The Best of 1992–2002 címmel, majd a zenekar tagjai 2003-tól szünetet tartottak.
Az énekesnőt halála előtt pár évvel bipoláris zavarral diagnosztizálták. 2018. január 15-én jelentették be a halálhírét. Egy londoni hotelszobában, pizsamában, fürdőkádjában vízbe fulladva találtak rá, sérülések nem voltak rajta. Halála előtt sok szeszes italt fogyasztott, ezért a hatóságok az esetet balesetként kezelték
1976 – Bagi Iván magyar humorista.
Nehéz gyermekkora volt, tizenhat éves koráig nevelőintézetben nevelkedett, majd féltestvéréhez költözött. Hétéves kora óta pánikbeteg. A Budapesti Média Intézetben tanult.
1998-ban a Magyar Rádió Humorfesztiválját megnyerte Nacsa Olivérrel. 2003-tól Banánhéj címmel indult műsora parodistatársával a TV2-n. 2007-ben átigazolt az ATV-hez. 2009 őszén új műsorral jelentkezett az egyik kereskedelmi csatornán a Bagi–Nacsa duó. 2011 szeptemberétől az m1 Poén Péntek című műsorában havonta jelentkeztek a Szálka, avagy Bagi és Nacsa megakad a torkán-ban. 2011–2015 között ugyanebben a műsorban – minden második csütörtökön – volt látható a humorista páros. 2016-2018 között a A Bagi-Nacsa show műsorvezetője. 2019-től a Bagi-Nacsa orfeuma című nagysikerű műsor egyik házigazdája, amelyet a közönség kéthetente csütörtökönként láthat a közszolgálati televízió Duna csatornáján
HALÁLOZÁSOK
1566 – I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom tizedik szultánja
1868 – Szendrey Júlia magyar költőnő, Petőfi Sándor felesége
1922 – Mihalik Kálmán magyar zeneszerző, a Székely Himnusz komponistája.
Édesanyja csíki székely asszony, édesapja kassai polgár volt. Középiskolai és orvosegyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte.
A gimnázium első hat osztályát 1906 és 1912 között kolozsvári piarista gimnáziumban végezte, majd az 1912/1913. tanévben a VII. osztályból évközben kimaradt. Ezután, az 1913/1914-es tanévtől a helyi unitárius főgimnáziumban folytatta tanulmányait, és ott érettségizett 1915-ben. (Római katolikus hittanra azonban az akkori gyakorlatnak megfelelően továbbra is a piaristákhoz járt át.)Ezt követően a kolozsvári egyetem orvosi karának hallgatója lett, de tanulmányai megszakadtak, mivel az első világháborúban két (egyes források szerint négy) évig frontszolgálaton volt.
1918-ban a kolozsvári egyetemmel együtt előbb Budapestre, majd 1920-ban Szegedre került. Kutatóorvos lett az egyetemen, és tanársegédként dolgozott Reinbold professzor mellett.
Mindössze 26 éves volt, amikor tífuszban meghalt. Szegeden temették el. Faragott kopjafás sírja a szegedi Belvárosi temető régi bejárathoz közeli részében található meg
1998 – Kuroszava Akira japán filmrendező.
Japán legismertebb filmrendezője. Nagy hatással volt rendezők több generációjára világszerte. Legelső filmjét 1941-ben készítette, legutolsó műve halála után, 1999-ben jelent meg. Kevés olyan filmkészítőt ismerünk, akinek pályafutása ilyen hosszú és munkássága ilyen közkedvelt lett volna
2007 – Luciano Pavarotti olasz operaénekes (tenor), a Három Tenor egyike.
A szélesebb körű ismertséget, nemzetközi karrierjének beindulását egy 1963-as beugrás hozta meg: a londoni Covent Gardenben éppen egyik példaképét, Giuseppe Di Stefanót kellett helyettesítenie. Még ebben az évben a bécsi Staatsoperben, a londoni Covent Gardenben és az amszterdami operaházban lépett fel. 1965-ben lépett fel először a milánói Scalában, 1968-ban a New York-i Metropolitanben. Az 1972-es Metropolitan-beli előadás után lett világhírű, ahol Donizetti Az ezred lánya című operájában, Tonio áriájában („Ah! Mes amis”) egymás után kilenc magas „c”-t énekelt ki. Emiatt a nézők 17 alkalommal tapsolták vissza a színpadra. A világhír tévés szereplések és rangos koncertmeghívások sorával járt, és Pavarotti ekkor már egyike volt a legismertebb operaénekeseknek. Egymás után debütálhatott a világ leghíresebb operaházaiban: 1973-ban a párizsi operában és a chicagói Lyric operában. Amikor 1977-ben elindították a Közvetítések a Metropolitanből című televíziós szériát, ő volt az első művek főszereplője. Az első Grammy-díjait is ebben az időszakban kapta, és ezeket még számos másik elismerés követte később.
A nyolcvanas években 1981-ben Philadelphiában versenyt indított fiatal tehetségek számára, és a győztesekkel együtt lépett fel a gálaműsorban. Ő énekelte 1990-es olaszországi labdarúgó világbajnokság hivatalos dalát, Puccini Nessun Dormáját. Még ugyanebben az évben állt össze a Három Tenor Plácido Domingo, José Carreras és Pavarotti részvételével. Később a futball világbajnokságon is együtt énekeltek Los Angelesben, Párizsban és a japán Jokohama. Pavarotti nagyszabású szabadtéri koncerteket is tartott, mivel szándékában állt, hogy a legszebb áriákból és a legnépszerűbb dalokból összeállított műsorával azokhoz is szólhasson, akik amúgy nem tudnak, nem akarnak operaházakba járni. 1991-ben 150 ezres hallgatóság előtt lépett fel a londoni Hyde Parkban, két évvel később pedig félmilliónál is többen hallgatták New Yorkban, a Central Parkban, de énekelt az Eiffel-torony lábánál is, 300 ezer néző előtt. Luciano Pavarotti 2006. február 10-én lépett utoljára közönség elé, Puccinitől a Nessun Dormát adta elő a 2006-os torinói téli olimpiai játékok megnyitó ünnepségen
