Központ
2019. november 12. kedd, Jónás, Renátó

NAPI VISSZANÉZŐ – SZEPTEMBER 9.

Központ szeptember 9, 2019 Kávé mellé

Az év 252. napja, hátra van még 113

POLITIKAI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

I. e. 490 – A marathóni csata kezdete a megszálló perzsa haderő és a görög városállamok hadseregei között. A maratoni futás mint sportág, innen származik

1911 – A légiposta szolgáltatás kezdete (British Post Office)

1928 – Asbóth Oszkár találmányának, a helikopternek első felszállása

1941 – Szlovákiában kiadják a zsidóellenes intézkedéseket összefoglaló törvényt, az ún. Zsidó Kódexet

1971 – Piacra kerül John Lennon Imagine című nagylemeze, és azonnal a slágerlista élére kerül

SZÜLETÉSEK

1831 – Izsó Miklós szobrászművész.
A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848-1849-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol kőfaragóként dolgozott és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre már Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a müncheni Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot.
További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni.
A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi

1931 – Latinovits Zoltán Jászai Mari-, Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a színészkirály”

1957 – Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas magyar színművész.


Gyermekként még futballistának készült. A szakmunkás képzőben géplakatos végzettséget szerzett, majd később leérettségizett. Színészként való elhelyezkedése előtt mint géplakatos dolgozott a Hajógyárban, illetve a Magyar Államvasutaknál is, de a Magyar Posta alkalmazásában dolgozott hírlap-kézbesítőként is. Színészi pályája egy Kőtövis nevű irodalmi színpad keretein belül kezdődött, ahová barátja révén került be, itt figyeltek fel a tehetségére. 1979-1995 között a szolnoki Szigligeti Színháznál segédszínészként kezdte. A Színművészeti Főiskolára többször is jelentkezett, de nem vették fel. 1995-1997 között szabadúszó volt. 1997-ben az akkor alakuló Bárka Színházhoz szerződött, 2002-ben pedig a Krétakör Színház tagja lett.
2003- ban a Kontroll című filmben is hatalmasat nőtt a népszerűsége. Az egyik ellenőrt alakította.
Országos ismertséget Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjével szerzett. Több filmben és színdarabban játszik együtt Scherer Péter (Pepe) színésszel

1960 – Hugh Grant amerikai színész.
1982-ben debütált a Privileged című filmben.
Első emlékezetes szerepét a Maurice című E.M. Forster-regény James Ivory rendezte filmváltozatában játszotta. A homoszexuális Clive Durham megformálásáért elnyerte a legjobb színész díjat a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon.
Eleinte a nyársat nyelt mintaangol szerepkörében érvényesült (Keserű méz, Napok romjai, Szirének). Sokáig úgy tűnt, hogy életfogytiglani mellékszereplésre ítélt színész marad.
A világhírt a Négy esküvő és egy temetés című filmnek köszönheti, melyben Andie MacDowell partnere volt. Azóta, ha lökött figura szükséges egy vígjátékba (Áldatlan állapotban, Sztárom a párom), vagy egy arisztokratikusabb karakter egy drámába (Értelem és érzelem), a hollywoodi szereposztók mindig őt keresik meg

1966 – Adam Sandler amerikai színész.
Miután a Saturday Night Live című műsor szereplője lett, Sandler több hollywoodi játékfilmben feltűnt, melyek a mozikban összesen kétmilliárd dollár feletti bevételt termeltek. Ismertebb filmjei közé tartozik a Billy Madison – A dilidiák (1995), a Happy, a flúgos golfos (1996), A vizesnyolcas (1998), a Nászok ásza (1998) és A kismenő (2002). Szinkronszínészként hangját kölcsönözte a Hotel Transylvania – Ahol a szörnyek lazulnak (2012), a Hotel Transylvania 2. – Ahol még mindig szörnyen jó (2015) és a Hotel Transylvania 3. – Szörnyen rémes vakáció (2018) című animációs filmekben.
Számos filmje, különösen a 2011-ben bemutatott Jack és Jill lesújtó kritikákat kapott. Sylvester Stallone után Sandler a második legtöbb Arany Málna díjjal, illetve jelöléssel bíró színész.

A könnyed vígjátékok mellett Sandler a drámai műfajban is kipróbálta magát – a Spangol – Magamat se értem (2004), az Üres város (2007), a Kótyagos szerelem (2008), a Ki nevet a végén? (2009) és a The Meyerowitz Stories (2017) című filmekben nyújtott alakításait méltatták a kritikusok

1982 – Péter Szabó Szilvia, a NOX énekesnője.


Tizenhat évesen kezdett el énekelni az Equinox amatőr együttesben. Egyik fellépésükön az akkori zeneszerzőjük fivére figyelt fel az énekesnőre. Autodidakta módon tanult énekelni, majd 2001-ben egy újonnan alakult formáció, a NOX énekesnője lett. 2001. március 15-én Budapestre költözött, és középiskolai tanulmányait magántanulóként fejezte be.

A NOX-szal sok sikert ért el, több zenei díjat, arany- és platinalemezeket tudhat a magáénak. 2005-ben ő képviselte Magyarországot együttesével az Eurovíziós Dalfesztiválon. Számtalan önálló turnét vittek végig Magyarországon hatalmas sikerrel és telt házas koncertekkel. 2009 végén azonban egy magánéleti válság miatt elköltözött Ausztráliába, és a tervezettnél tovább maradt. 2011-ben áttette a székhelyét Angliába, ahol később, amikor úgy döntött, hogy visszatér a zenei életbe, a Crossfire Managementtel kötött új menedzseri szerződést, és így elkezdett dolgozni az első szólólemezén, amely a Revolution címet viseli, és 2013-ban jelent meg.
2013-ban hazaköltözött, és abban az évben, valamint 2014-ben volt több klubkoncertje is.
2016. augusztus 27-én volt az első önálló nagy koncertje szóló énekesnőként

HALÁLOZÁSOK

1087 – Hódító Vilmos angol király, franciaországi hadjárata során

1866 – Czuczor Gergely költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja.
Költőként a népdal formakészletének egyike legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként fő műve a hatkötetes mű, A magyar nyelv szótára (1862–1874, amelyet „a Czuczor–Fogarasi” néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be). Életében négy kötet jelent meg. Százhetvenezer szócikkével majd száz évig nem volt párja.
Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.)
Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett, mint három és fél évtizeddel korábban Kazinczy Ferenc

1901 – Henri de Toulouse-Lautrec francia festőművész, grafikus, illusztrátor, a posztimpresszionizmus mestere.

Mivel szülei elsőfokú unokatestvérek voltak, így a beteg gyermekek születésének kockázata nagyobb volt az átlagosnál. Ma már tudjuk, hogy betegsége valóban genetikai rendellenességgel magyarázható, és neve püknodüszosztózis, tömöttcsontúság. Lappangva, recesszíven öröklődik olyan, látszólag egészséges szülőktől, akik mindketten hordozzák a hibás gént, ezért a házasságukból született gyermekek 25%-a várhatóan beteg lesz. Toulouse-Lautrec viselte a betegség összes jellemző tünetét. A csontok kóros felépítése miatt hajlamos volt a csonttörésre. Testmagassága mindössze 152 cm volt, és teste erősen aránytalan: a törzs méretei megfeleltek egy egészséges felnőtt törzsméreteinek, de végtagjai feltűnően rövidek, kezei, lábai kicsik, ujjai tömpék. Koponyáján a kutacsok nem záródtak tökéletesen, ezért abnormális nagyságúra nőtt. Toulouse-Lautrec orvosi tanácsra mindig kalapot viselt, a szakállával pedig az álla fejletlenségét próbálta takarni, ami szintén a betegség jele.

Állapotát egész életében sajátságos öniróniával kezelte. Önmagát sokkal jobban el tudta fogadni, mint környezete, elsősorban rokonsága őt. Ez a kirekesztettség-érzet vezetett alkoholizmusához, amelyet elvonókúrákkal sem tudott leküzdeni. Az utolsó éveiben jelentkező idegbántalmak részben erre, részben valószínűleg szifiliszes megbetegedésére vezethetők vissza.
Rövidre szabott élete ellenére törpe alakjával, figyelő, iróniát sugárzó tekintetével Henri de Toulouse-Lautrec művei által megteremtette a századvég Párizsának mítoszát

1976 – Mao Ce-tung tanító, kommunista forradalmár, a Kínai Népköztársaság első kormányfője.
Kínában jelentős forradalmárként, politikusként, katonai vezetőként és a nemzet megmentőjeként tisztelik. A legtöbb kínai a gondosan felépített személyi kultusznak köszönhetően ma is pozitív véleménnyel van Mao elnökről. Szociális-politikai programjai, mint a nagy ugrás és a kulturális forradalom, azonban emberéletek millióit követelték, hatalmas éhínségeket okoztak, és ártottak a kultúrának, a gazdaságnak és a társadalmi életnek. Számos nyugati forrás, mint a kommunizmus fekete könyve aggregált becslései szerint Mao politikája, politikai alapú üldöztetései és bosszúhadjáratai összesen 44–72 millió ember halálát okozták. Más források – Mao történelmi bűneinek és hibáinak elismerése mellett – relativizálják ezeket az adatokat és arra mutatnak rá, hogy Mao vezetése alatt Kínában a várható élettartam az 1949-es 35 évről a hetvenes évekre 65 évre nőtt

1984 – Máté Péter magyar énekes, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója. Dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek.

Változatos pályája során Szocsiban és Athénban ért el fesztiválhelyezést, előadói díjat nyert a párizsi sanzonversenyen, szerepelt többek között Kubában és Kanadában is. Az 1970-es évek elején rendszeresen fellépett a Műegyetem Ezres klubjában volt feleségével, Dékány Saroltával, akivel a házassága két évig sem tartott. 1973-ban a „Hull az elsárgult levél” című dala első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. Ugyanebben az évben készül a Ki van a tojásban? című Szalkai Sándor rendezte film, amelynek a zeneszerzője volt. 1973–74-ben az Express együttessel lépett fel (többek között a Drezdai Dalfesztiválon). 1976-ban harmadik helyezést ért el az írországi Castlebarban, 1977-ben másodikat az „Együttlét” című dallal a Metronóm 77 televíziós fesztiválon. 1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. „Elmegyek” című dala „Nicolas” címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Hangszerelt musicalt (Jesus Christ Superstar), írt színházi kísérőzenét (A királynő katonái, Kaméleon). Az S. Nagy István – Máté Péter szerzőpáros írta a Krízis című rockmusicalt is, amit a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adtak elő, az egyik főszereplő balesete miatt csupán néhány alkalommal. (E műnek különlegessége, hogy a rockzenészeket és a színművészeket itthon talán először állították egy színpadra; a szereplők többek között: Csongrádi Kata, Vikidál Gyula). Számtalan duettet is énekelt, többek között Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Házy Erzsébettel, Dékány Saroltával és Zalatnay Saroltával

2003 – Teller Ede magyar–amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.
Bár zsidó vallású családban nőtt fel, később agnosztikussá vált

Share Button
Ennyien olvasták: 332

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.