Központ
2017. szeptember 22. péntek, Móric
Eső valószínű
Ma
Eső valószínű
Eső
Holnap
Eső
Jórészt felhős
Vasárnap
Jórészt felhős

Ősi falak, latin imák, középkori rituálék

Központ október 24, 2016 Kávé mellé

– Híres egyetemi városok a nagyvilágban –

Pár hete a város ismét megtelt élettel, hiszen az egyetemek újra megnyitották kapuikat a szorgos diákok előtt. De „utazzunk” csak egy kicsit néhány mérföldre innen, lássuk, mi zajlik a nevezetes egyetemi városokban, milyen szokások hódítanak még mindig a több évtizedes, elit egyetemek színfalai mögött. Köztudott, hogy a világ legnívósabb intézményei legalább akkora hangsúlyt fektetnek a régi szokások és hagyományok ápolására, mint a magas szintű oktatásra és modern tudományokra.

oxford

Rengeteg izgalom, félelem, vizsgadrukk, közös sörözések, bulik, örök barátságok és szerelmek…meg persze tanulás. Az egyetemi évek nagyban meghatározzák az életút alakulását, hiszen legtöbben ekkor szakadnak el szülőföldjüktől és családjuktól, kilépnek a nagybetűs életbe, önállóak lesznek, mindezt az egyetemi város inspiráló, izgalmas községében.

Az egyetemek „szülőanyja”

Aki Bolognában tanul büszkén kijelentheti magáról, hogy Európa első egyetemének a hallgatója, ami nem meglepő módon a világon is elsőnek számít. Szinte hihetetlen, de a ma hetedik legnépesebb itáliai város felsőoktatási intézményét 1088-ban alapították, jelenleg pedig 80 ezer hallgatója van, akik büszkén mutogatják a turistáknak az öreg épületeket. Egyik kihagyhatatlan látványossága a híres Anatómiai Színház, ahol látni lehet, hogy sok-sok évvel ezelőtt hol és hogyan képezték ki az ifjonc orvospalántákat. Ha Shakespeare és kortársai drámáiban felbukkan egy orvos, az teljesen biztos, hogy Bolognában tanult, és mivel a drámaíró hősei közül senki sem orvosi műhiba következménye által halt meg, hanem megfojtották, megmérgezték vagy leszúrták, ez önmagában is igazolja az orvosképzés magas színvonalát.

Tudományos időutazás

Bolognában tanult Vitéz János, de szép számmal jártak magyarok Heidelbergbe is, hogy csak Eötvös Lorándot említsük. A német város egyetemét 1385-ben alapították, és bár a háború sok kárt tett benne, a város és az egyetem vezetősége igyekszik tudományos időutazásra hívni a turistákat. Végig lehet járni például a Filozófusok sétaútját, ezt a háromszáz éves ösvényt, ahol egykoron Friedrich Hegel is bolyongott gondolataiba merülve. Ezen kívül bárok, kávézók, olcsó éttermek várják a diákokat, akik állandó jelenlétükkel fenntartják a vendéglátóhelyeket. Nem messze innen, Leuvenben is van egy olyan utca, ahol a diákok nagy számban töltik az időt, ami azonban a Stella Artois sörnek is köszönhető, hiszen itt készül.

Alice csodaországban

Oxford ma a tanulás bölcsője, de valamikor egész más miatt volt stratégiai fontosságú hely: remek átkelőhely kínálkozott itt a Temzén az ökrök számára. Innen ered a város neve is: a ford for oxen, azaz ökörgázló. Mivel a középkorban az oktatás az egyház markában volt, az ő mintájukra alakultak ki az egyetemek, így a kollégiumok nagyon hasonlítanak a kolostorokra. Mivel Anglia számára még mindig fontosak ezek a tradíciók, a diplomaosztó latin nyelven zajlik, akárcsak az ima a vacsora előtt. A hosszú faasztaloknál az étkezések akkor is történelmi hangulatúak, ha farmeres fiatalok veszik körül. A város pubokkal és ajándékboltokkal van tele, be lehet ülni például abba a kocsmába, ahol annak idején a Narnia könyvek írója, C.S. Lewis iszogatott barátaival, és véget nem érő mennyiségű ajándékot lehet vásárolni Alice-szal kapcsolatban, akinek írója szintén ezen az egyetemen tanult.

Amerika Athénja

Cambridge diákja volt az 1600-as években egy bizonyos John Harvard, aki fiatalon hajózott át az újvilágba, és első adományozója lett az ott alapított új egyetemnek, a New College-nak, amely hálából felvette a nevét. A Harvard udvarán ma is ott áll a szobra, a cipőjét lelkesen simogatják a babonás diákok, a bukás elkerülése érdekében. A babona annak ellenére is él, hogy kiderült: a szobor nem ábrázolhatja a fiatalon elhunyt Johnt, akiről semmiféle ábrázolás nem maradt fenn. A Harvard vörös téglás épületét több filmben is láthattuk már, például a Love Story-ban vagy a Mark Zuckberberg történetét elmesélő Social Networkben, de még a Szívek Szállodája című tévésorozat egyik epizódjában is. Az amerikai egyetemek felvételi rendszerre egy meglehetősen komplex eljárás, és nem csupán a tanulmányi eredmény számít. Interjúk, esszék és ajánlások sora után alkotnak képet a jelentkezőkről, és sokat nyom a latba, milyen közösségi szolgálatot végez valaki. Nagy vihart kavar, hogy sok diák, különösen a kínaiak olyan önkéntes programokat valósítanak meg, amelyeknek inkább az egyetemre bekerülés a célja, nem pedig az önzetlen segítségnyújtás. Egy fiú például Tibetben osztott segélycsomagokat, csakhogy az apja magángépe repítette oda-vissza.

Míg Angliában college-okban, a Harvardon házrendszerben élnek a diákok, de itt is, ott is célszerű kerékpárral közlekedni. Boston városa olyasmit lépett, amire sok marosvásárhelyi is vágyna: szinte a teljes közlekedést levitte a földfelszín alá, így a dugók arrafelé ismeretlenek.

Lovagi vizsga

A diákok szeretik és tiszteletben tartják a hagyományokat, bár néha vissza is élnek vele. Néhány évvel ezelőtt egy cambridge-i hallgató teljes páncélzatban jelent meg egy vizsgán, mert azt olvasta az egyetem több száz évre érvényben lévő szabályzatában, hogy aki ilyen öltözetben áll a vizsgáztatók elé, azt kötelesek a tanerők kenyérrel és sörrel kínálni. Az oktatók vették a lapot, kólát és sült krumplit vettek a diáknak, mert úgy ítélték meg, hogy ez a modern kor megfelelője. Azt nem tudni, hogy átengedték-e a kreatív hallgatót, de azt igen, hogy ezek árát később kiszámlázták neki, mivel hosszas böngészés után kiderült, hogy csak az a vizsgázó jogosult az ellátmányra, aki kardot is visel… Hát így is múlatják az időt a világ egyik legjobb egyetemén.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 468

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.