Központ
2017. november 23. csütörtök, Kelemen, Klementina
Köd
Csütörtök
Köd
Köd
Holnap
Köd
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős

Összeesküvés-elméletek – Valóság vagy csak képzelet?

Központ november 29, 2016 Kávé mellé

Miért gondolja több száz amerikai, hogy a pápa valójában álruhás gyíkember? Tényleg szavazógépet csinálnak belőlünk a politikusok, ha beoltatjuk magunkat influenza ellen? Hogyan válhat életveszélyessé a kételkedés?  

osszeesk

Néhány évvel ezelőtt a BBC egykori riportere kitalálta, hogy a világot Marsról jövő gyíkemberek irányítják, a legnagyobb vezetők Bush, Obama, Merkel és a pápa mind emberruhába öltözött gyíkemberek. A Facebookon hétszázezren követik, sőt, egy 2013-as kutatás szerint az amerikaiak négy százaléka hisz a gyíkemberek létezésében. Egy másik különös teória a Holdra szállást kérdőjelezi meg, hogy meg se történt, csak megrendezték. Míg a feketék egyes csoportjai szerint a HIV-vírust a fehérek terjesztették ki, és terjesztették el az afrikaiak között, hogy megtizedeljék őket. De van olyan elmélet is, amely szerint a védőoltásokkal belénk ültetnek egy mikrocsipet, amelyen keresztül a politikusok távirányítóval irányítanak minket, és szavazógépek leszünk.

Van rá magyarázat?

Az összeesküvés-elméleteket úgy szoktuk megfogalmazni: teóriák arról, hogy bizonyos szervezetek vagy szereplők a közösség számára káros és rosszindulatú célok érdekében titokban együttműködnek, amik akár igazak is lehetnek. Az összeesküvés-elméletek hívői viszont általában azt feltételezik, hogy a többnyire rejtve maradó „háttérhatalom” a saját befolyásának korlátlan kiterjesztésén munkálkodik, és mindenki a háttérhatalom zsoldjában dolgozik. Az újságíró szerintük nem azért ír valamiről, mert fontosnak vagy érdekesnek tartja, hanem mert biztosan valamelyik üzletember vagy politikus zsebében van, akárcsak a tudós és a szakértő. Az viszont, hogy a gyógyszercégek a profitjuk növeléséhez felhasználják a nyilvánosságot is, még nem összeesküvés-elmélet, mert a nagyvállalatoknak nyilvánvalóan az a céljuk, hogy profitot termeljenek. De az már igen, hogy a betegségeket ők fejlesztik ki és terjesztik, hogy utána eladhassák a gyógyszerüket, kicsit olyan ez mintha a baleseteket a mentősök idéznék elő, hogy legyen munkájuk.

Ami mögötte van…

Az összeesküvés-elméletek mögött van egy téves elképzelés: mindig az idéz elő valamit, akinek érdeke származik belőle. Ráadásul minél több pénzről van szó, annál vadabb elméletek születnek. Ezekben a teóriákban benne van az elitről alkotott negatív kép is: a vállalatvezetők karikatúraszerűen gonosz emberek, akiknek semmi sem drága ahhoz, hogy elérjék céljaikat. A hívői a vezetőket ellenőrző intézményekben sem bíznak, pedig elvileg nagy aljasságot nem lehet sokáig csinálni, mert hamar leleplezik és lesújt az igazságszolgáltatás. Nyilván sok összeesküvésről nem tudunk, de ott van például a hírhedt Watergate-botrány. Nixon politikai professzionalizmusát kevesen szokták megkérdőjelezni, mégis belebukott a Watergate lehallgatási ügybe, míg az újságíró, aki leleplezte, máig ebből él.

Miért jó hinni bennük?

Elsősorban magyarázatot adnak a világ működésére. A technológiai fejlődés annyira előreszaladt, hogy az emberi megértés nem tud vele lépést tartani. És az „érthetetlen” jelenségeket a régi sémáinkkal, sztereotípiánkkal próbáljuk megérteni. Viszont ez nem egyéni kérdés, tehát nem azért hisz valaki az összes új elméletben, mert paranoid vagy szkizofrén. Az összeesküvés-elméletekre szélesebb embertömegek fogékonyak. A modern folklór, a társadalmi gondolkodás és kommunikáció részei, melyek a világ megértésnek illúziójával és további pszichológiai előnyökkel kecsegtetnek. Például a rossz döntések után át lehet hárítani a felelősséget másokra. Fontos ugyanakkor, hogy minden közösség más elméletre fogékony. Erdélyben például az ufós teóriák nem terjedtek el, míg az USA-ban „köztudott”, hogy a kormányok földönkívülieket rejtegetnek. Az angol lakosság harmada pedig abban biztos, hogy Diana hercegnő halálát nem véletlen baleset okozta. Nálunk főleg a nacionalista „szabadságharcos” összeesküvés elméletek népszerűek, de erősödnek a beoltás és tudományellenes irányzatok is. Vezető politikusok is szívesen nyúlnak az összeesküvés elméletekhez, mert azokkal meg lehet szilárdítani a hatalmat.

A mindenben való folytonos kételkedés ugyanolyan káros, mint a kritika nélküli naivitás, így a józan ész határán belül kell maradni. Egyszóval, aki nem hisz a tudományban, az ne üljön fel a repülőgépre sem, hátha csak a háttérhatalom hazudja, hogy repül.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 669

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.