Központ
2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam
Helyenként felhős
Ma
Helyenként felhős
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

PletyKalap

Központ február 6, 2014 Kávé mellé

pletykaPletyKalap: Olimpiai különkiadás

Holnap, február 7-én kezdődik a XXII. téli olimpia az oroszországi Szocsiban, és február 23-ig tart, hacsak néhány nagyszakállú csecsen rosszaság – a példátlan biztonsági intézkedések dacára – nem írja át időközben a programot. A nyitógálán Tófalvi Éva csíkszeredai sílövő fogja vinni a román zászlót, de nagyon reméljük, hogy az utolsó pillanatban kicseréli majd egy székelyre.

Oroszország ez idáig sose rendezett téli olimpiát, még Szovjetunió korában sem. Nyárit is csak egyszer, 1980-ban, amelyen a románok egy lavór érmet szereztek, mert a moszkvai olimpiát a Szovjetunió afganisztáni bevonulása miatt (1979. december 26.) a nyugati államok és sportolóik bojkottálták: az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága és más országok olimpiai bizottságai is a részvétel ellen döntöttek. Csupán 81 nemzet sportolói vettek részt, és 65 ország maradt távol a csonka olimpiától. Úgy könnyű.

A téli olimpiák rövid története

A téli olimpiák története nem nyúlik vissza olyan messzire, mint a nyáriaké, ami érthető is, hiszen az ókorban a síléc és a korcsolya még fel sem volt találva, a jégkorongról és a tripla Lutz ugrásról már nem is beszélve. Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban, amelyen a norvégok nyerték az összes síszámot, mivel ők jöttek rá először, hogy a síléc orrát célszerű felkunkorítani. A téli olimpiák sikeres lebonyolítása mindig nagyban függött az időjárási és földrajzi tényezőktől, például az 1928-as svájci játékokon a hirtelen jött felmelegedés okozott gondot: több korcsolyázó is a Genfi-tóba nyuvadt (a műjégpályát még nem ismerték), és a szuperóriás-műlesiklást a lavina nyerte.

Az 1936-os téli olimpiát maga Hitler nyitotta meg Garmisch-Partenkirchenben. A játékok a náci propaganda részét képezték, ennek is köszönhető, hogy az eseményeket mintegy félmillióan tekintették meg; reggelente kinyújtott karral mutogatták egymásnak, hogy mekkora hó esett az éjjel. A második világháború kitörése miatt az 1940-es olimpia elmaradt, de rá két évre ismét Németország rendezte meg, Sztálingrádban.

Az 1946-os, a Hargitára tervezett olimpia szintén elmaradt: a farkas – rácáfolva a közmondásra – megette a telet.

Az 1952-es oslói olimpián a japán kamikázé-síugrók aratták a legnagyobb sikert, akik síléc és bukósisak nélkül ugrottak.

Az 1964-es innsbrucki játékokon a szovjet Lídia Szkoblikova gyorskorcsolyában 4 aranyérmet nyert, ezzel (a téli játékokat tekintve) minden idők legeredményesebb női sportolója lett… volna, ha utólag nem zárják ki rottyinszkaja (grúz gránátpaszulyleves)-dopping miatt.

1998 – Nagano: ez a legdélibb helyszín, ahol valaha téli olimpiát rendeztek, pedig Antarktisz is már több ízben pályázott, de a sportolók nem hajlandóak jégből épített olimpiai faluban lakni. Naganóban olyan új sportágak is megjelentek, mint a snowboard vagy a curling (jégteke). Utóbbi abból áll, hogy nagy színes kőbiliket toszogatnak a jégen, de senki sem érti, mi benne a pláné.

A 2010-es téli olimpiát a kanadai Vancouverben rendezték, március 12. és 21. között; Magyarország nem vett részt, a közbeeső nemzeti ünnep miatt.


A helyszín

Szocsi (cirill betűkkel: Сочи) üdülőváros Oroszországban, a Fekete-tenger partján, a Kaukázus mentén. Hosszúsága mintegy 147 km(!), ezzel a világ második leghosszabb városa Honolulu után, de ott a büdös életben nem fognak téli olimpiát rendezni, mivel az odaszállított hó is két nap alatt megnyüvesedne: a téli átlaghőmérséklet 23 fok körüli.

A Szovjetunió egykori legnagyobb tengerparti gyógyüdülővárosának kénhidrogénes forrásait vérszegénység, ideg- és bőrbetegségek, valamint ízületi bántalmak kezelésére javallották. A kommunista érában igen felkapott üdülőhely volt, Romániából is Szocsiba jártak nyaralni a vérszegény katonatisztek, a neurotikus párttitkárok, a szifiliszes milicisták és a nyugdíjas szekusok. A kényelmes hotelszobákban színes tévé, hűtőszekrény, légkondi, minibár és szovjet tornászlányok fokozták az elvtársak komfortérzetét.


Újdonságok, újítások

A nézettség növelése érdekében Szocsiban az alábbi újításokkal és új sportágakkal készülnek:


► Hegylakó-biatlon: a sportolók nem céltáblára, hanem egymásra lőnek, így a szervezők egyúttal az ezüst- és bronzérmet is megspórolják

► A sízők nem zászlókat fognak kerülgetni, hanem óvódásokat

►  Ötvözik a gátfutást a sífutással: gátfutás síszerkóval (ez látványos lesz)

►  Százméteres kurvagyorsúszás jeges vízben, valamint 4×100 méteres jeges váltó

► Mókás téli triatlon: szánkózás, hóemberépítés, hógolyózás

► Síugrás háttal

► Jégnyalás: a versenyzők kapnak egy-egy két köbméteres jégtömböt, és az nyer, aki a leghamarabb kinyalja belőle a közepébe helyezett ötvenkopejkás érmét

► A sífutók kötelesek kimenni a verseny alatt legalább kétszer lécet cserélni, és ütközés esetén beküldik a safety jegesmedvét


Érdekességek

► Az 1948-as St. Moritz-i olimpián olyan csontrepesztő hideg volt, hogy a síugrók szilánkokra törtek leérkezéskor, és a stadionban megfagyott az olimpiai láng

► Az 1994-es lillehammeri olimpia jégkorong-döntőjét a befagyott Atlanti-óceán szélén játszották. A második harmad felénél kitört a jég alól egy hatalmas pörölycápa, és kettéharapta Baszajevet, a fehérorosz válogatott kapusát

► Ugyancsak Lillehammerben történt: a norvég önkéntes segítők állandóan úgy meg voltak mecseredve, hogy az eligazítást kérő olimpia-turisták zöme még ma is Lappföldön kóvályog

►  2002 – Salt Lake City (magyarul Szováta): ugyanaz az őrült, aki az 1993-as hamburgi tenisztorna negyeddöntőjében lapockán bökte Szeles Mónikát, beszaladt a pályára, és leszúrta Jennifer Knife amerikai műkorcsolyázót, pont a Rittberger-ugrás végrehajtása közben; innen ered a „leszúrt Rittberger” kifejezés


Share Button
Ennyien olvasták: 117

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.