Központ
2017. május 27. szombat, Hella
Eső valószínű
Szombat
Eső valószínű
Helyenként felhős
Holnap
Helyenként felhős
Derült
Hétfő
Derült

Pygmalion-jelenség, avagy a párom a szobrászom

Központ március 20, 2017 Kávé mellé

Minden hosszú távú párkapcsolat velejárója, hogy az idő múlásával, kis lépésekben haladva, ám annál biztosabb módon változik mindkét fél személyisége, hozzáállása, véleménye. Akarva vagy akaratlanul, jelentős hatással vagyunk párunkra, miközben ő rajtunk alakít. A pszichológia világa erre a „jelenségre” két, szobrászok által inspirált kifejezést is ismer, amely a párkapcsolatban egymásra gyakorolt és alakító hatásra vonatkozik: a Pygmalion-, illetve a Michelangelo-effektus.

A görög mitológia egyik legismertebb mítosza a Pygmalion-Galatea, amely még a mai napig is nagy hatást gyakorol a világra, nem hiába köszön vissza számos művészi alkotásban, mint a My Fair lady, amely a mai napig nagy sikerrel fut a világ zenés színpadán, vagy a Pretty Woman hollywoodi kasszasiker, ami a moziközönséget varázsolta el a Pygmalion sztorival.

Pygmalon egy tehetséges szobrász volt Ciprus szigetén, aki annyira megundorodott a helyi prostituáltaktól, hogy minden vonzalmát és érdeklődését elveszítette a valódi nők iránt. Gyarló, elveszett teremtménynek látta őket, és megfogadta, hogy többé egy percet sem pazarol rájuk az életéből. Mindeközben olyan beleéléssel dolgozott a tökéletes nő szobrán, hogy a végeredmény szebb lett, mint bármely hús-vér nő, aki valaha is élt. A művész beleszeretett Galateának elnevezett alkotásába, ajándékokkal és bókokkal halmozta el, csókolta, ölelte, simogatta. Olyan ajándékokat adott neki, amelyre a nők vágynak: kagylókat, gyöngyöket, virágokat. A szobrot gyönyörű kelmékkel öltöztette, az ujjaira gyűrűket húzott, a nyakába nyakláncot tett.

Életre kelt alkotás

Aphrodite, a szerelem istennője megszánta a férfit, ezért életre keltette az imádott Galateát, a kettőjük közötti nem mindennapi szerelem pedig évezredek óta lenyűgözi az emberiséget.

A kiábrándult férfi, aki szerelembe esik saját teremtményével, majd feleségül veszi: párok tömegeinek képzeletét mozgatja meg ez a fajta kivételes kapcsolat. Ezzel szemben a pszichológiai szakirodalom a Pygmalion-mítoszt olyan párkapcsolatok leírására használja, ahol a partnerek úgy próbálják megváltoztatni egymást, hogy a másik jobban hasonlítson az általuk kitalált, képzeletében élő ideális társhoz. Ezeknek a kapcsolatoknak szinte mindig kudarc a vége, mert egy ponton az „alkotásnak” elege lesz abból, hogy tárgyként kezelik, és nem önmagáért érdekes, hanem csak annyira, amennyire meg tud felelni párja ideáljának.

A Michelangelo-hatás ezzel szemben akkor lép működésbe, amikor a pár tagjai kölcsönösen a legjobbat hozzák ki egymásból oda-vissza működő, kölcsönös támogatás révén. Michelangelonak ugyanis az volt a véleménye a szobrász feladatáról, hogy nem ez előre megálmodott szobrot kell kifaragni, hanem csak le kell csipegetni belőle darabokat annak érdekében, hogy feltárja a márványtömb ideális formáját. A Michelangelo jellegű párkapcsolatokban tehát a felek kölcsönösen segítik egymást abban, hogy ráleljenek ideális énjükre.

A tökéletes hajszolása

Napjainkban a párkapcsolatok fénysebességgel kezdődnek el és érnek véget, aminek okát sokan és sokféleképpen próbálták már megfejteni. Az egyik lehetséges ok szerint a fogyasztói társadalom nevel arra, hogy mindenben a tökéletest keressük, és mindent készen akarunk kapni. Míg szüleink, nagyszüleink generációja még nem a tökéletes társat kereste, hanem beérte az elég jóval, akivel azután, idővel szépen egymáshoz csiszolódtak, ma már jóval nagyobb elvárásokat támasztunk. „Rendes lánynak, fiúnak tűnt”, „ígéretes jövő előtt állt” – néhány évtizeddel ezelőtt mindez elég indok volt egy életre szóló szövetség megkötéséhez. Ma viszont úgy beszélünk az általunk keresett párról, hogy „ő a másik felem”. „nem tudok nélküle élni”, „vele igazán önmagam lehetek”.

Az internet által kitágult világban olyan mértékben megnőtt a pártalálási lehetőségek száma, hogy paradox módon éppen emiatt élnek egyre többen szingliként. Ma egy átlagos, unalmas, nem túl vonzó férfi, minden szembrebbenés nélkül továbblapozhatja egy szép, vicces, önálló nő oldalát, mondván, hogy a nő nem a megfelelő politikai közegbe, vagy nem a megfelelő csapatnak drukkol, és persze fordítva.

Az internet a lehetőségek olyan mocsarát kínálja, amiben nem csoda, ha a többség csak fulladozik. A párjukat megtalálók a megmondhatói annak, hogy ha keresőszavak mentén kellene meghatározniuk, mit szeretnek a társukban a legjobban, nehéz helyzetben lennének. Nem lehet kategóriákba sorolni, de azt biztos, hogy nem azért szeretünk bele valakibe, mert szereti ő is a kedvenc sorozatunkat.

Timár Tímea

Share Button
Ennyien olvasták: 163

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.