Központ
2018. október 16. kedd, Gál

Titkok, tabuk, hazugságok…Te miért (nem) szoktál hazudni?

Központ október 8, 2018 Kávé mellé

Akár egy film címe is lehetne az alábbi felsorolás, pedig nem az. A könnyű kis vétkektől a nagy bűnökig sok mindent megélünk az évek során, és bármennyire próbáljuk távol tartani őket, gyermekkorunktól végigkísérik és behálózzák életünket.

Füllent, blöfföl, nagyot mond, megtéveszt, ferdít, elhallgat, szépít, lódít, megvezet, kamuzik…Nem véletlen, hogy ennyi szó van a hazugságra, hiszen az igazság elferdítésének ezer arca van. Emlékszel még a csúnyácska karácsonyi ajándékra és a mosolygós reakcióra? Vagy egy ismerősöd borzasztó nyakkendőjére és a dicsérő szavaidra? Végül is megérte, nem? Igen, a hazugság lehet kényelmes, és a titkolózás is lehet örömteli – gondoljunk például egy meglepetésszerű lánykérésre. Ám ez ritkább, sokkal inkább társul szégyenérzet vagy szomorúság az elhallgatott dolgokhoz. Bár a kegyes hazugsággal, a segítő szándékú füllentéssel senkinek sem ártunk, az igazán fontos ügyekben elengedhetetlen az őszinteség.

Ha valaki azt állítja, hogy mindig igazat mond, az gyorsan szégyellje el magát, mert biztosan hazudik. Hiszen a szentek, próféták és egyéb csodalények kivételével nemigen létezik olyan ember, aki soha nem esett volna a füllentés bűnébe. De vajon hogyan működne a világ, ha tökéletesen őszinték lennénk egymáshoz?

Százezernyi formában, alattomosan

Ha szeretnénk lemérni a hazugsággal foglalkozó, könyvek, tanulmányok, cikkek súlyát, a világ legerősebb mérlegére lenne szükségünk, mert a hazugság nagyjából egyidős az emberiséggel. Nem véletlen, hogy Szent Ágoston már az első században nyolcféle hazugságtípust határozott meg, amelyek mindegyike „használatos” ma, és a Szent Tamás hármas tipológiája is megállja a helyét a huszonegyedik században. Eszerint vannak jó szándékú, segítő hazugságok, vannak tréfás, viccelődő, gyakran önfényezést, önvédelmet szolgálók és a „klasszikusak”, a rosszindulatúak, ártó szándékúak.

Ady Endrét is foglalkoztatták az emberi és politikai hazugságok, aminek zseniális bizonyítéka A hazugok országa című remek cikke 1908-ból. Ebben Démokritosznak tulajdonítja azt a legendát, miszerint „valaha együtt éltek a hazugok, s gyönyörűeket hazudtak egymásnak, és végül – mindenki hitt egymásnak. S mikor az igazság csak egy kicsit közeledett hozzájuk, jajgattak, jajgattak és biztatták egymást, hogy az igazság – nem igaz…” Ahogy Andersen A császár új ruhája című meséjében egy hatalmas felnőtt tömeg viselkedik, úgy mintha az igazság nem lenne igaz, s csak egy pici gyerek meri világgá kiabálni, amit mindenki lát, de senki nem mer kimondani: a császár meztelen!

„Nem kell mindent elmondani, ami igaz, de minden, amit mondunk, igaz legyen.”

Bár a hazugságot bűnnek tartja valamennyi vallás, és a társadalom is elítéli, az igazság manipulálása életünk része. Egyes kutatások szerint minden nap hazudunk, többször is. Bár arról is olvashatunk már tudományos cikkben, hogy egy hétköznapi beszélgetés során háromszor hazudik egy átlagember tíz perc alatt! A helyzet ma különösen súlyos, hiszen a közösségi oldalakon igen könnyű „csúsztatni”. Míg szemtől szemben a másik számára árulkodó lehet egy-egy gesztus vagy a mimika, addig a chatablakban a lebukás esélye egyenlő a nullával.

A hazugság persze nemcsak a felnőttek kiváltsága, köztudott, hogy minden gyermek műveli. A kisgyermekkori füllentés legfőbb funkciója a vágyteljesítés, a „bárcsak igaz lenne” gondolat áll mögötte. A kicsik ebben az életszakaszban tanulják meg elkülöníteni a fantáziát és a mesét a valóságtól. A kisgyermek sokszor figyelemfelkeltés céljából lódít, de irányulhat a hazugság arra is, hogy szeressék, elfogadják, elismerjék, törődjenek vele. Az is előfordulhat, hogy szeretne megkapni valamit, amire rettenetesen vágyik, és még nem tart ott az erkölcsi fejlődésben, hogy bármi problémája legyen azzal, ha ezt hazugsággal érti el.

Bárcsak elmondhatná…

A gyermeki szárnypróbálgatásokat követően a kamaszok már többször, sőt olykor nagy előszeretettel hazudnak. A tinik közel hatvan százaléka naponta legalább ötször hazudik, további tizenöt százalékuk ennél is többször. „Anyám, apán mindenből ügyet csinál, semmit sem lehet elmondani nekik” – vallják a kamaszok. Ezért is sokkal célravezetőbb értékelni az őszinteséget, mint kiakadni azon, hogy nem mondott teljesen igazat.

Kapcsolati kamuk

Nem léteznek száz százalékig őszinte kapcsolatok, ahogy nincsenek tökéletes emberek és helyzetek sem. Miért éppen a gyengéd érzelmeknél vagy a házasságban ne fordulnának elő kisebb-nagyobb hazugságok vagy titkok? Egy brit tanulmány szerint minden tízedik párkapcsolatban élő rendszeresen hazudik a partnerének, ami erősen kikezdi a bizalmat. Kérdés ugyanakkor a valótlanság súlya, hiszen a „nem vagy kövér ebben a ruhában” vagy „nem bámultam azt a nőt” típusú hazugságok ártatlannak tekinthetők.

Fontos különbséget tenni a párkapcsolati tabu (például milyen volt a szex az ex-szel), a titok (eltitkolt bankszámla), a hazugság (nincs szeretőm), illetve a tapintat között. Utóbbi azt jelenti ugyanis, hogy nem akarjuk feleslegesen megbántani a másikat. Kerüljük a nyers őszinteséget! Sokan hajlamosok a szókimondás álcája mögé rejtőzve tudatos bántást, kritikát, haragot és irigységet epésen és maró gúnnyal tálalni, megfogalmazni. Az őszinteség, tehát nem önmagában jó vagy rossz, hanem attól függ, hogy mire használjuk.

A tagadás betegség

„Minél több titkod van, annál betegebb vagy” – így hangzik a felépülő szenvedélybetegek egyik nagy igazsága. A függés és a titkok, a hazugság kéz a kézben járnak. Ma, amikor sok az átverés, becsapás, félrevezetés a magán- és közéletben, csodás lenne, ha a hazudósak Pinokkióra hasonlítanának, és megnőne az orruk, ha eltérnek a valóságtól. Ha vesszük a fáradtságot, hogy végiggondoljuk és elfogadjuk a zseniális G. B. Shaw megállapítását, valamivel szebb lehet az életünk még a hazudós világban is. „A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni senkinek.”

Tímár Timea

Share Button
Ennyien olvasták: 442

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.