Központ
2020. április 01. szerda, Hugó

2019-ben hetvenkedő egykori marosvásárhelyi labdarúgók

Czimbalmos Ferenc-Attila január 11, 2020 Sport

AS Armata 1971-1972. Felső sorban a második Szöllősi, ötödik Ispir. Alsó sorban második Fazakas, hetedik Varodi / Fotó: Multihobby

A 2019-es esztendő is rohamosan eltelt, a tavaly több hajdani vásárhelyi futballista – akik jeleset alkottak a helyi futballéletben – ünnepelt kerek évfordulót. A legismertebbek sportpályafutásait elevenítjük fel dióhéjban: a Szászrégeni Avântul, majd az AS Armata volt középpályása, Petru Varodi 2019. február 18-án, a jobboldali bekként vagy emberfogóként használt Szöllősi László március 10-én, a cselsorozatairól is elhíresült Fazakas Árpád július 20-án, míg a 485 A-osztályos szerepléssel büszkélkedő Florea Ispir november 25-én ünnepelte a 70. életévét, így ők is beléptek a ,,hetvenkedők” klubjába.  Mellettük még 2019-ben kerek évfordulót ünnepelt többek közt Szabó István, az ASA egykori jobbhátvédje – ő július 13-án lett 60 éves és Lucian Popa február 13-án volt szintén ,,hatvanas”, míg a Sinka-ikrek (Mónika és Zsuzsanna – utóbbi jelenleg Csomós) október 12-én ünnepelték életük 30. évfordulóját.

Azt sem kellene figyelmen kívül hagyni, hogy néhány valamikori zsukás – akik szintén jelentős szerepet vállaltak a marosvásárhelyi élvonalbeli labdarúgásban, de már egy ideje csak az égi pályákon bizonyítanak –, kerek évfordulót ünnepeltek volna 2019-ben: Dobay Isván a tavaly 110 éves (1909. szeptember 26-án született), Brassai István hajdani edző 100 éves (1919. október 27-én született), míg Boné Tibor, a Mágus 90 esztendős lett volna 2019-ben (1929. április 17-én látott napvilágot).
A ,,hetvenkedő” egykori négyesfogat tagjai – Varodi, Szöllősi, Fazakas és Ispir – , szinte egyidőben, vagyis a hatvanas és hetvenes években voltak meghatározó játékosai városunk labdarúgásának, ők az ASA-Mureșulból lett AS Armata színeiben bizonyítottak, nem is akárhogyan.
A következőkben a négy korábbi kiváló labdarúgó pályafutását foglaljuk össze röviden.

Szöllősi László – Pressing

Tică az Aranycsapat motorja volt

A szászrégeni Petru Varodi (Tică) a helyi Avântulnál vált ismertté, ahonnan 1969-ben került az AS Armatához, mely alakulatnál a csapat tüdejének számított: a két 16-os között valósággal felszántotta a pálya jobb oldalát, ugyanakkor, ha szükség volt rá, a mérkőzés végére kifulladt Gligorénak (Paloma) segédkezett, viszont ha éppen a helyzet úgy követelte, Fazakast egészítette ki az ellenfél térfelén. Pályafutása alatt kevés gólt lőtt, de olyankor talált a hálóba, amikor együttesének a legnagyobb szüksége volt rá. Varodi időközben pedagógiai főiskolát végzett – sőt az akkor nagynevű Sportul Studențesc ajánlatát is visszautasította, mi több, az ő neve is felmerült a ’79-es Universiade kapcsán –, majd az ASA-tól 1980-ban szülővárosa csapatához, az Avântulhoz igazolt vissza, ahol szögre akasztotta a csukát. Edzőként több ízben készítette fel az Avântult és az ASA-t is. Varodi jelenleg a marosvásárhelyi Tudor-negyedben lakik, ahol egy kocsmát működtet. Fia, Remus is tehetséges futballista volt, de nem alkotott jelest.

Szöllősi László, ASA

Ő futballozott a leghosszabb ideig a Szöllősiek közül…

A sportkedvelő és sportolói hagyományokkal rendelkező Szöllősi családból származó Szöllősi László, az AS Armata egykori jobboldali hátvédje 1967-ben került az AS Armatába beolvadt Mureșultól. Onnan 1977-ben a B-osztályos Dicsőszentmártoni Chimicához került, majd a Metalotehnica C-osztályos csapatában fejezte be a pályafutását, ahol 1986-ig futballozott. A Metalónál edzőként maradt az együttes mellett egészen az 1996-os kiesésig, amikor az alakulat megszűnt.
Laci bácsit 1959-től 1985-ig tartó pályafutása során (186 A-, mintegy 100 B-, és 175 C-osztályos mérkőzésen lépett pályára) egyszer állították ki, akkor is tévedésből, ez is bizonyítja, mennyire komolyan vette a labdarúgást mint sportágat.
Évekig edzőként is tevékenykedett, sok ügyes játékos került ki a kezei közül az évek során: Victoraș Astafei (Oțelul, Botoșani, Sepsi), Szilágyi Loránd (ASA, Gaz Metan, Honvéd), Rareș Vârtic (ASA, FCM, CS Turnu Severin), Sepsi László (Rennes, Benfica, FC Nürnberg), Lucian Chețan (Concordia Chiajna, Sportul Studențesc, Săgeata Năvodari stb.

Hosszú és sikeres sportpályafutásával kapcsolatosan így vélekedett a minap:

– Kiegyensúlyozott, harmonikus családi életem van, mindig sportszerű életet éltem, most is nagyon vigyázok a rendszeres, egészséges étkezésre. Sok sérülésem volt a pályafutásom során, de mindig nagy odaadással és elszántsággal edzetem, készültem fel a mérkőzésekre. Ezeknek köszönhetően tudtam még alkalomadtán 70 évesen is kispályás mérkőzéseken fellépni a helyi újságírók Pressing együttesében. Köszönöm nekik, hogy befogadtak és lehetőségem adódott velük is játszani

– mondta el az egykoron villamossági szakiskolát végzett Szöllősi László.

AS Armata Old Boys 2014. Felső sorban balról a második Ispir,harmadik Fazakas

Fazi a hátvédek réme volt

A bonyhai illetőségű, pedagógus végzettséggel rendelkező Fazakas Árpád (Fazi) 1969-ben a dicsőszentmártoni Chimicától – ahol 16 évesen igazolták le –, került az ASA-hoz Brassai Istvánnak, Boné Tibor másodedzőjének köszönhetően.
Róla mondták, hogy a végletek embere volt: olykor teljesen elszédítette közvetlen védőjét, de néhanapján a saját lábába is belebotlott, ez attól függött, hogy az első negyedórában milyen passzban volt: ha az első akciók jól sikerültek, akkor Fazi cseleitől ámult a közönség. De ha nem…
Az évek során három alkalommal volt Románia felnőtt válogatottjának tagja, egyszer pedig az ifi válogatottnak. Pályafutása során 291 élvonalbeli találkozón lépett pályára, 50 alkalommal játszott a B-osztályban is a Chimica színeiben 1967–1969 között.

Fazakas Árpad Andrea lányával balról és unokájával Krisztinával / Fotó: www.zi-de-zi.ro

Az ASA-tól a nyolcvanas évek elején az Elektromaroshoz szerződött, ahol sérülés miatt az edzői padra került: előbb technikai vezető, majd vezetőedző lett az együttes fennállásának legsikeresebb időszakában, de idővel több megyei alakulat edzőjeként is tevékenykedett (Szász Albert Sportlíceum, Radnót, Buzásbesenyő stb.), ugyanakkor évekig testnevelő tanárként és igazgatóként is bizonyított a Szász Albert Sportlíceumnál.

 

Fazakas Árpad és Dumitru Unchias, 2015 – ASA 50. évforduló

Fazakas felesége, Alice kosárlabdázott a Mureșul Sportklubnál, kisebbik lányuk, Éva ritmikus sportgimnasztikázott, nagylányuk, Andrea viszont évekig úszott, jelenleg is úszóedzőként tevékenykedik városunkban. Utóbbi férje, Szeghalmi László amatőr középtávfutó, míg lányuk, Krisztina, Románia legjobb női vízilabdázója, aki korábban a Torpi SK-nál formálódott, jelenleg pedig a Steaua együttesét erősíti:

,,Az, hogy a Steaua vízilabdázója lettem, tulajdonképpen nagyapám egyik vágya volt, ugyanis ő egykoron, amikor az ASA játékosa volt, kétszer is visszautasította a fővárosi alakulat ajánlatát”

– mondta el egykoron Szeghalmi Krisztina a helyi marosvásárhelyi sajtóban.

Minden idők egyik legkiválóbb hátvédje volt

Florea Ispir 1970. március 8-án került a bukaresti TUG együttesétől a hajdani AS Armatához, ahol a klub fennállásának leghuzamosabb ideig játszó futballistájává vált az évek során 1970–1987 között: mintegy 700 A és B-osztálybeli, Románia-, Balkán- és UEFA-Kupabeli-találkozón lépett pályára sikeres sportpályafutása során csak az ASA színeiben, mindamellett, hogy soha nem volt beválogatva Románia korosztályos válogatottjaiba. Évekig az A-osztály legtöbbet szerepelt játékosa volt a 485 mérkőzésével – amelyeken 2 gólt szerzett – , jelenleg Ispirnél több élvonalbeli találkozóval csak Dănciulescu (515) és Ștefănescu (490) rendelkezik, viszont a negyedik helyen Bölöni áll 484 A-osztályos mérkőzéssel.

Ispir és Bölöni a marosvásárhelyi mérkőzés rekorderek

A volt középhátvéd – aki évekig kiváló belső hátvédpárost alkotott Kiss Madocsával, Unchiașsal és Jenei Ferenccel is – , az ASA játékosaként két idényben szerepelt a B osztályban, az A osztályban pedig 1970. szeptember 29-én az Universitatea Craiova – ASA 2–1-re végződött találkozón szerepelt először.

ASA – Dynamo Drezda mérkőzés német nyelvű műsorfüzete

Ispir jelenleg a Maros megyei Szőkefalván lakik, fia, Cristian is a sport mellé szegődött, ugyanis vízilabdaedzőként is tevékenykedik.

Varodi, Fazakas és Ispir az UEFA-kupában is játszottak

Mint ismeretes, az egykori katonaklub, az AS Armata 1975-1978 között három ízben szerepelt az UEFA-kupasorozatban (a jelenlegi Európa Liga elődjében), amely egyben az alakulat nemzetközi szinten legsikeresebb időszakát is jelentette, miután 1974-ban a Balkán-kupadöntőben maradt alul a bulgár Lokomotiv Sofia ellenében (0–2 és 1–1).
A négy fent említett egykori labdarúgó közül hárman – Varodi, Fazakas és Ispir – játszott szinte az összes UEFA-kupatalálkozón is mindamellett, hogy az együttes mindhárom alkalommal az első selejtezőkör után búcsúzott.
Az 1975–1976-os idényben a keletnémet drezdai SG Dynamo elleni, 2–2-re sikeredett hazai találkozón (az ASA góljait Mureșan és Fazakas szerezte) Ispir, Varodi és Fazakas is kezdő volt, majd a 4–1-re végződött visszavágon szintén mindhárman kezdőként szerepeltek, majd utóbbit Pâslaru váltotta a 67. percben. Érdekességként említhető meg, hogy a Dynamo színeiben mindkét találkozón pályára lépett a keletnémet labdarúgás egyik ikonja, a 96-szoros válogatott Hans-Jürgen Dörner, aki háromszor (1977, 1983 és 1985) volt az év játékosa.
Az 1976–1977-es szezonban a horvát Dinamo Zágreb búcsúztatta az ASA-t. Az 0–1-re végződött marosvásárhelyi mérkőzésen szintén mindhárman kezdők voltak (Fazit Márton Levente cserélte le a 81. percben), majd a visszavágón Ispir és Fazakas volt kezdő, míg Hajnal helyébe Varodi állt be a 60. percben.

Ketten a marosvásárhelyi labdarúgás ikonjai közül: Gierling György és Florea Ispir

Az 1977–1978-as idény volt a legsikeresebb az AS Armata történetében, hiszen a Ligeti stadionban 14000 néző előtt a csapat megszerezte története egyetlen UEFA-kupagyőzelmét, miután Fanici a 81. percben szerzett góljával 1–0 arányban legyőzte az AEK Athént. A visszavágón a görögök diadalmaskodtak 3–0 arányban, így véget is ért az alakulat számára az európai-kupaszereplés.

Egykori csapattársak jelenlegi jóbarátok: Hajnal Gyuszi és Tică Varodi

Azon a mérkőzésen Varodi, Fazakas és Ispir is kezdő volt (Varodi helyébe Both, míg Fazakas helyébe Kanyaró állt be a második játékrészben), de a visszavágón Varodi nem játszott, Fazakast Marton Levente cserélte le a 67. percen. Ispir pedig ezúttal is kezdőként végigjátszotta a találkozót.
Íme az 1977–1978-as idényben az UEFA-kupában az AEK Athén elleni győztes csapat felállítása:
Sólyom–Onuțan, Ispir, Unchiaș, Gál–Varodi (60. Both), Pâslaru, Bölöni, Fazakas (74. Kanyaró)–Fanici és Hajnal. Edző: Boné Tibor


Both Gyuri sem felejti el volt edzőjét, Boné Tibort…

Mint köztudott, a vásárhelyi labdarúgás legkiválóbb futballedzője, az 1983. február 22-én elhunyt Boné Tibor Marosvásárhelyen, a marosszentgyörgyi új temetőben van eltemetve.
Mindszentek ünnepén, azaz halottak napjára a Mágus sírját a mai napig meglátogatják egykori játékosai, főleg az idősebb korosztályúak. A székelyudvarhelyi illetőségű, 67 éves Both II. György (Mobra), az egykori AS Armata hajdani kiváló középpályása minden évben valamikori családtagjai, ismerősei és barátai sírjai mellett néhai edzőjének sírjára is virágot helyez.

Both György minden évben virágot tesz egykori edzője, Boné Tibor sírjára

– Huszonkilenc éve telepedtem ki családostól Magyarországra, de évente legalább egy alkalommal, általában a halottak napjára hazautazom Marosvásárhelyre, ugyanakkor Brassóba meg Székelyudvarhelyre is, így őseim, volt családtagjaim és barátaim sírjára virágot helyezek, gyertyákat gyújtok meg. Az otthonomnak mindenképpen Marosvásárhelyt tekintem, hiszen itt éltem le életem legszebb éveit, a legtöbb barátom is itt él. De azért a Székelységben és a nagyvilágban szerteszét sok barátom él…1967-ben az egykori C-osztályos székelyudvarhelyi Lemnarul együttesénél kezdtem el futballozni, majd a gimnáziumi tanulmányaim során Székelykeresztúron folytattam a labdarúgást – onnan hívott el az ASA-hoz 1973-ban a néhai Boné Tibi bácsi – , amely alakulatnál 1983-ig játszottam. Sokan viszont azt állították rólam, hogy én Tibi bácsi egyik kedvence voltam, ezért kerültem be a csapatba, viszont azt is kell tudni, hogy 1978 után, amikor Boné elment az ASA-tól, én még tíz évet itt, Maros megyében futballoztam és minden csapatnál, az összes edzőnél kezdő voltam – mondta el a minap Both II. , aki 1986–1988 között a dicsőszentmártoni Chimica labdarúgója, aztán a helyi Transportul edző-játékosa volt, majd 1990 nyarán telepedett ki családostól Magyarországra, ahol három évig az akkor NB III-ban szereplő Pápa edzője volt, ott is hagyta abba a labdarúgást.
A hajdani közönségkedvenc, Both Gyuri jó baráti kapcsolatot ápol az ASA egykori tagjai közül a Marosvásárhelyen élő Fodor Jánossal, Szabó Istvánnal és Biró Imrével is – akikkel gyakran találkozik –, de ugyanakkor a Pakson gyermekcsoportot edző Jenei Ferenc is jó barátja. Sőt egyik legjobb cimborája az idén 68 éves korában, Nyírbátorban elhunyt Unchiaș Demeter volt…


Soós Zsigmond, Onuțan Károly és Pop Mircea


Onuțan Károly újra labdába rúgott, habár…

Az ASA Aranycsapatának egykori hátvédje, Onuțan Károly – aki megfordult a nagybányai FC, a petrozsényi Jiul, a scornicești-i FC Olt A-osztályos, valamint a cugir-i Metalurgistul B-osztályos együtteseinél is –, hosszú évek után újra labdába rúgott, miután egykori csapattársai, Soós Zsigmond és Pop Mircea öregfiúk kispályás találkozóján elvégezte a kezdőrúgást.


– A Comerţulnál kezdtem el futballozni 13 évesen Lukács Ede keze alatt, aztán az ASA-nál megalakult Ifjúsági Központ tagja lettem, ahol Zsigával és Mirceával együtt játszottam az 1971–1972-es idényben; ott csapattársam volt többek közt Surányi Béla, Ruszi József, Vasile Suciu, Hamar Ferenc, Katona László és a néhai Nae Emil, meg Unchiaş Dumitru is, az edzőnk pedig Kiss Árpád és Ördögh Attila voltak – mondta el a sepsiszentgyörgyi illetőségű, kőfaragó családból származó Onuțan, aki egy ideje egészségügyi gondokkal küzd:
– Sajnos a jobb lábam térdében műforgót kell beépíteni, így az idén, 2020-ban tervezem, hogy kés alá kerüljek. A jobb térdemet már 20 évvel korábban meg kellett volna műteni, de sajnos egy éve szenvedek vele, hiszen, amikor sokat járok, megdagad, viszont ajánlatos gyalogolni ebben a korban a vérkeringés miatt is. Aktív játékos koromban nem voltam sérülékeny típus, de úgy látszik, hogy az évek múlásával az egészségügyi problémák is gyarapodnak – említette meg a volt hátvéd, aki 36 évesen hagyta abba az élvonalbeli futballt, és január 3-án ünnepelte a 66. születésnapját.
Egykoron az ASA ifjúsági együttesében mutatott jó játéka után behívták az U18-as válogatottba, ahol az idővel A-osztályossá vált M. Răducanu, Aelenei, Anghelini, Troi, Purima, Ion Ion és Ciurea is csapattársa volt, de idővel Nagybányán Koller, Szépi, Tătăran, Terheş, L. Bălan, Rozsnyai, Hotico-, Petrozsényben Kotormáni, Libárdi, Mulţescu, Stocker-, míg a FC Oltnál Ariciu, Bumbescu, Bărbulescu, Piţurcă, Iovănescu, Iamandi, State, Eftimie is együtt futballozott vele.
Onuțan a rendszerváltás után Magyarországon telepedett le családostól – akkor az NB 3-ban szereplő Jászárokszálláson edző-játékosként tevékenykedett 38 éves koráig –, ott vállalkozását is vezette, de idővel csődeljárást indítottak ellene, mivel rendellenességet találtak a cég papírjai között. Idővel elvált, majd újranősült, aztán belső építészként Hollandiában, majd Németországban is dolgozott.


Share Button
Ennyien olvasták: 744

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.