Interjú a mezőbergenyei illetőségű Málnási József Attilával, a bukaresti BikeXpert Racing Team Sportklub újonnan igazolt tehetséges kerékpározójával, aki eddig számos versenyen bizonyította képességeit a Mureșul Sportklub színeiben.
– Attila, mikor, hol kezdtél el sportolni?
– Tíz évvel korábban kezdtem el futballozni, aztán nyolc éven keresztül a Maros megyei 6., majd 5. ligában szereplő Mezőbergenye, aztán az időközben megszűnt Mezőbánd junior együtteseinél játszottam középhátvédként, végül a Marosvásárhelyi Szász Albert Sportlíceumnál folytattam, de voltak némi technikai hiányosságaim, amik visszahúztak a labdarúgói pályafutásom folytatásában.
– Hogy tértél át mégis a kerékpározásra?
– Vannak unokatestvéreim édesapám részéről, akik szerettek kerékpározni már gyerekkoruk óta, és jelenleg hasonló szaküzletekben dolgoznak. Ők motiváltak engem, hogy próbáljak versenyszerűen kerékpározni. Berekméri Csongor, a Mureșul Sportklub edzője, későbbi oktatóm véletlenszerűen lépett be a szaküzlet székhelyére, ahol megkérdezte, nem ismernek-e valaki fiatal, tehetséges kerékpárost, aki a jövő bajnoka lehet, mivel neki nincs ifisportolója a kategóriában? Így ajánlottak be engem…
– Berekméri Csongornak milyen véleménye volt rólad az első edzések után?
– Az edző nagyon meg volt elégedve velem, azt mondta, lát fantáziát és tehetséget bennem, ami motiválólag hatott rám. Nekem az volt a fontos, hogy valamilyen sportágban érvényesüljek.
– Milyen fontosabb versenyeken vettél részt az idén?
– 2015. május 10-én Bukarestben tartották meg a Prima evadare elnevezésű cross maraton kerékpárversenyt, amely Kelet-Európa legnagyobb számú versenyzőt felvonultató és legjobban megrendezett kerékpáros eseménye, ahol mintegy 4000 sportoló startolt. Én negyedik lettem 01:56:42-es idővel az összetettben és az eliteknél is, az elit ifi kategóriában (14-19 év) első lettem két marosvásárhelyivel, Csergedi Istvánnal (30-39 évesek korosztálya) és György Leventével (40 év feletti kategória) mindamellett, hogy nekem a legjobb 10 közé jutás volt a cél.A 9. Székelyföld Kerékpáros Körversenyén augusztus 10-én az U18-as Elite kategóriában is első lettem.
– Mint értesültem róla, november 14–15. között a magyarországi Veszprémben megtartott Cross versenyt is megnyerted a junior kategóriában. Az milyen volt?
– A Magyar Kupa- és egyben a Super Cross-sorozat terepkerékpár-verseny második állomása volt. Ez az egyetlen téli kerékpáros szakág, amelyben 1950 óta világbajnokságot is rendeznek. A versenyre a magyar kerékpározók mellett osztrák, szlovák és román résztvevők is érkeztek.Most, hogy lejárt a szezon, a cyclocrossnak hódolok, amik CX-versenyek, azaz mountain bike és országúti versenyek ötvözete.Romániában nem nagyon adnak helyet ezeknek a versenyeknek, hiszen az emberek kevésbé ismerik, viszont Magyarországon népszerű, ott több futamot szerveznek évente, majd a végső sorrend alapján döntik el az országos bajnokaikat.
– Milyen a cyclocross-verseny, mit kell tudni róla?
– Tulajdonképpen a cyclocross-versenyek kettő-négy kilométer hosszú körpályán, földes, füves réteken haladnak, amit természetes és épített akadályok – lépcső, palánk, homokágy – tesznek technikássá és a nézők számára is látványossá. A rövid és intenzív versenyeket országúti kerékpárhoz hasonló, de terepgumival ellátott sporteszközzel űzik. A verseny érdekessége, hogy az első befejezett kör ideje határozza meg, hogy hány kört kell majd teljesíteni.
– Melyik volt az eddig legnehezebb verseny, amelyen részt vettél?
– A Dâmbovița megyei Pucioasan tartott országos maratonbajnokság szédületes volt, hiszen a 80 km szakaszon 3000 méteres szintkülönbség volt, mi mountain bike-kal versenyeztünk, felmásztunk a Leoata csúcsra is. Az utolsó 3 kilométeren már nem is tudtunk közlekedni biciklivel, vittük a hátunkon, ott óriási volt a lelki nyomás, hiszen jött a holtpont is, amelyen valahogy túl kell lendülni. Ezért is nagyon fontos a mentális felkészülés.
– Hogyan készülsz fel a versenyekre?
– Edzéseken mindig megnézzük, milyen fajta versenyekre készülünk, ezért attól függ, hogy országúti, vagy mountain bike versenyek azok, így annak függvényében szoktuk elemezni, milyen távokon vagyok érdekelt, ezért vannak témaedzéseink is.
– Már véget ért az idei szezon?
– Igen, most próbálok minél hosszabb szünetet tartani, mivel nagyon hosszú volt az idény, hiszen több mint 40 versenyen startoltam, ami nagyon fárasztó volt. Most kevesebb és könnyebb edzéseket tartok, ami nem az erőn és a nagy pulzuson, hanem főleg a pihenésen alapszik.
– Kik a példaképeid a kerékpározás terén, mi a távolabbi célod?
– Berekméri Csongor a nagy példaképem, hiszen a kezei közül sok tehetséges és sikeres kerékpározó kikerült az évek során, na meg Luci Logigan, aki az első Maros megyei sportoló, aki részt vett az Európai Játékokon. Nekem is az az álmom, hogy egy Nyári Olimpián vehessek részt, erre, remélem, rövidesen sor kerülhet, mivel most, december 10-én egy erős bukaresti csapathoz igazoltam át, amely nagyon jó anyagi hátteret tud biztosítani. A csapat neve BikeXpert Racing Team, ahol több lehetőségem lesz a fejlődésre.
– Mivel töltöd el a szabadidőd?
– A családdal, barátnőmmel és a barátaimmal, akik mindig mellettem állnak és motiválnak, ami sokat jelent számomra. Az edzőmnek és a szüleimnek köszönhetem az eddigi karrierem során szerzett eredményeim, ők megértenek és támogatnak mindenben, de van, aki nem érti, mit is jelent országos bajnoknak lenni…
– Egyelőre még középiskolás vagy, aztán hogyan tovább?
– A Szász Albert Sportlíceumnál focizom, mivel nincsen külön kerékpár szakág, így az osztályfőnökömmel és a volt edzőmmel való közös megegyezés alapján nem kell eljárnom a labdarúgóedzésekre, hiszen teljesen más izomcsoportokat kell megdolgoztassak a kerékpározás során. Az eredményeimnek köszönhetően nagyon sok ajánlatot kaptam (klubok, szponzorok) Romániából és külföldről egyaránt, ezért is váltottam klubot.
– Mezőbergenyei születésű vagy. Volt még hasonló tehetséges és ismert sportolója a falunak?
– Azt mondják, hogy Mezőbergenyéből nem került ki híresebb és tehetségesebb sportoló, mint én, ezért büszke vagyok erre. De van egy lakos, aki egykoron tehetséges megyei labdarúgó volt abban az időben. Ez nagy dolog volt az emberek körében, de a szülei nyomására nem került feljebb. Eddigi jó eredményeimnek köszönhetően most én kerültem a falu érdeklődésének homlokterébe, hiszen kerékpárban országos tehetségnek tartanak, ezért is remélem, hogy tovább viszem Mezőbergenye hírnevét a nagyvilágban…
