Központ
2019. november 15. péntek, Albert, Lipót

A Május 1 strand és a hozzá kapcsolódó vízi sportok történetéről

Czimbalmos Ferenc-Attila augusztus 24, 2019 Sport

Július közepén jelent meg a hír a marosvásárhelyi sajtóban, hogy épül az olimpiai méretű uszoda a Kárpátok sétányán lévő, hajdani Május 1 strand helyén.

A leendő olimpiai méretű uszoda meg a bázis munkálatok alatt

Mint Gogolák Hrubecz Zsolt, a terveket készítő Multinvest Kft. vezetője a jelenlévőkkel és a sajtóval akkor ismertette, hogy az Országos Beruházási Alap által finanszírozott beruházás eredményeként egy 50×25 méteres, olimpiai méretű és egy 25×25 méteres, edzésekre alkalmas medence kap helyet az épületben, valamint egy 800 férőhelyes lelátót is kialakítanak, emellett újjáépítik a görkorcsolyapályát is. A versenytárgyaláson megállapított kivitelezési összeg 25.429.659 lej. A kivitelező cégcsoportnak – fővállalkozó a Contranscom Benţa, társkivitelezők az Alpina Bau Gmbh, a Dafora Rt. és a Cseh Zrt. – 14 hónap alatt kell kulcsrakészen átadnia az épületet. A területet a tulajdonosa, a Sport- és Ifjúságügyi Minisztérium alárendeltségében levő Maros Sportklub átadta az Országos Beruházási Alapnak, majd a létesítményt újra visszaveszi a beruházótól.
A tervező azt is tudatta, hogy figyelembe vették a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) ajánlatait is, a vízszűrő berendezések a legújabb technológiával készülnek, az uszoda alkalmas lesz vízilabda- és úszósport-Európa-bajnokságok rendezésére. Állítólag a létesítmény közelében egy szálloda is épül majd.
Röviden ez állt a cikkben, fontos az, hogy városunk egy ilyen beruházást megérdemel, mi több, Marosvásárhely vízi sportjának múltja ezt megköveteli.
A következőkben Marosvásárhely egykori úszómedencéiről – ahol vízi sportokat űztek városunk sportolói –, ugyanakkor a Május 1 strand történetének legismertebb és legsikeresebb sportolóiról és azok eredményeiről olvashatnak.

A szebb napokat is megélt Voința stand maradványa 2019-ben

A kezdetek Vásárhely vízi sportjában

Mint ahogy a hajdani krónikákból megtudhatjuk, Dr. Antal László elnöklete alatt, már 1870-ben létezett uszodaegylet Marosvásárhelyen, de az első, gyermekek oktatását szolgáló úszóiskolát Chevassus Ferenc tanár úr hozta létre, 1892-ben, az Elba-sziget szabadfürdő belterületén (idővel Erzsébet-liget, a mai Liget elődje). A különálló szakosztály megszervezését, az MSE keretén belül, 1911-ben határozza el az elnökség és Spierer Vilmos kap rá megbízást.
Városunk első, nyitott medencével ellátott uszodáját, a Voința (Akarat) strandot 1923 nyarán hathetes rekordidő alatt építették fel a Corvin Mátyás utcában, Emil Dandea első polgármesteri mandátumának fontos megvalósításaként. Hogy mennyire népszerű is volt az úszás, mi sem bizonyítja jobban, hogy a strand után a legnépszerűbb fürdőzőhely továbbra is a Ritz-telep maradt – ahova olyan notabilitások jártak le többek közt, mint Dr. Kabdebó Kálmán főorvos, Csont Samu, az MSE egykori főtitkára, Herc Gizi (akkori szépségkirálynő-jelölt) stb. –, de a turbinafolyás melletti, későbbi strandon (akkor még Agyagási-fürdőnek hívták) is megvolt a maga közönsége. Medencéje eredetileg mindössze 33 méteres volt, de átadása után egy évvel 50-esre hosszabbították meg. A Voința strand a Ritz-fürdő felszámolása után és a Május 1. strand, valamint a Víkendtelep létesítése előtt a város legnépszerűbb nyári sport- és szabadidő-létesítményeként volt számon tartva.

Május 1 strand egykoron / Fotó: Fiveprime

1960-ban létesült a Május 1 strand

Egykoron fergeteges lábtenisz mérkőzéseket is rendeztek / Fotó: Takács Szabolcs

1954-ben megnyitották az OGYE-n (Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem) a csöppnyi fedett medencét, majd 1960 júniusára elkészült a Kárpátok sétányon az új, olimpiai méretű uszoda. Az új strand megnyitásával páratlan lehetőség nyílt meg a fiatalok előtt a nagy eredmények felé. Bázistulajdonosként a Mureșul is aktivizálta úszó- és vízilabda szakosztályát. Az évek hosszú során a marosvásárhelyi vízi sportok terén számos bajnok került ki, akik kiváló eredményeket értek el hazai és nemzetközi rendezvényeken és akkor a Május 1 stand vizében bizonyítottak.
1961-ben már itt tartották az országos ifjúsági bajnokság megyei döntőjét, így 70 ifjú versenyző szelte át az új létesítmény vizét.

Kik az ismertebb úszók, akik a Május 1 strand időszakában jeleskedtek?

A marosvásárhelyi úszó­sport minden idők talán legkiválóbb úszóedzőjének, Tóth Páll Józsefnek – aki a román úszóválogatott edzője is volt, sőt az 1952-es Helsinki-i és 1956-os Melbourene-i Olimpiai Játékokon a hazai úszókat edzte és kísérte – , a kezei közül került ki többek közt Nagy Dénes, a hosszútávok császára (400 m – gyors és vegyes – , 1500 m, mely számok országos bajnoka volt 1966-ban, 1967-ben, 1969-ben és 1970-ben); Kovács Albert, a pillangós rekordok nagy ellenfele (100-n és 200-n, 1965 és 1970 között átjavította a távok legjobb eredményeit, 1969-ben Balkán-bajnok 200-n); Dr. Benedek István, a kiváló hátúszó, aki többek közt 1970-ben Nagy Dénessel, Peteley Attilával és Kovács Alberttel megnyerte a 4X100-as országos vegyes váltót; Peteley Attila, a pillangós specialista, aki országos és Balkán-bajnok volt hátúszásban, majd edzte a 3 olimpián is részt vett úszófenomént, Trandafir Norbertet; és nem utolsó sorban Fülöp Ferenc egykori úszó és vízilabdázó, majd elismert edző, aki szintén Trandafir edzője volt.
Mellettük még jelest alkotott a 70-es években többek közt Méder István, gyors- és pillangóúszó; a 80-as években Claudia Ötvös (több számban); a 90-es években Gábos Andrea (1999-ben 100 és 200 mellen is bajnok), meg a Koós testvérek (Evelin és Lehel) stb.

Mureșul vízilabda csapata a hatvanas évek közepén

Hogyan szerepeltek a vízilabdások a Május 1 strand időszakában?

A marosvásárhelyi vízilabda hanyatlása a múlt század hatvanas éveiben kezdődött, miután az infrastruktúrafejlesztés nem tartotta a lépést. Már fedett uszodákra volt szükség, nem lehetett – mint korábban – a Snagov-tó vizében bajnokságot szervezni, ilyeneket pedig mindenfelé építettek, kivéve városunkban. A Mureşul együttese, amely az egykori Május 1. strandon játszotta a mérkőzéseit, a hetvenes évekre visszaesett a bajnokság második értékcsoportjába, és a nyolcvanas évek végére már csak alig létezett. A kegyelemdöfést a rendszerváltás és a strand állapotának végleges leromlása képezte.
1961-ben a marosvásárhelyi csapat – 1959-től már Mureșul néven futott – 5-ik, pedig a csap cseppentett még akkortájt, hiszen beépült a még megmaradt nagy öregek közé (Simon, Méder, Nașca, Both,Veres) a reményteljes fiatalok: Csiszér II. Miklós, Szarvadi László, Fülöp Ferenc, Traian Fleșariu). 1962-ben és 1964-ben 7-ik, 1963-ban és 1966-ban 8-ik, míg 1965-ben 9-ik lett a Mureșul a férfi országos bajnokságban, aztán 1967-ben bekövetkezett a vég: az együttes kiesett az első osztályból az akkor 40 éves néhai Simon Ferenccel az élen. Az okok nagyobbrészt objektívek: megcsappant a fiatalok érdeklődése a sportág iránt, akik voltak is, őket nem fűtötte a nem kellőképpen ismert ,,dicső múlt” és nem voltak meg a körülmények a követelmények diktálta eredményes munkához.
1973-ban visszakerült a csapat az A-divízió második értékcsoportjába (B osztály), ahol 12 idényt maradt, konstansul kibérelve a pótszékeket (11, 12, 13-ik helyek). 1986-tól Mircea Birău építkezési trösztigazgató szárnyai alá vette és Constructorul-lá átkeresztelte az együttest, amely 1989-ben megszűnt.

Peteley Attila és egykori tanítványa, Trandafir Norbert / Fotó: Swimming.ro


Mikor volt országos legjobb Marosvásárhely vízilabdacsapata?

Marosvásárhelyen a vízilabda hagyományai a II. világháború előttre nyúlnak vissza, amikor az MSE együttese hazánkban a legjobbak közé tartozott: 1933-ban és 1936-ban az Országos Vízipóló Kupát (Románia Kupa) nyert (MSE: Szijártó-Schwarz, Chilf, Vancea, Kovács, Dr. Kelemen, Dienes, Müller, Hanselman és Daróczi). A bécsi döntés után a vásárhelyi csapat egy ideig a nagy budapesti klubokkal is egyenlő félként mérkőzött, majd a háború után újrainduló bajnokságban továbbra is az élmezőny tagja volt. A csapat 1945-ben Dermagant, 1948-tól RATA, 1950-től Progresul volt, 1958-ban ILEFOR, aztán 1959-től Mureșul SK lett.

Simon Ferenc vízilabdázó

Időközben a Corvin-téri medence szinte futószalagon ontotta a sztárokat (Dr. Kelemen Atilla, Daróczi László, Fülöp György, Ferenc Zsigmond, Deák Gyula, Simon Ferenc, Bordi János, Nagy ,,Poczó” Gábor, Méder Károly, Csiszér Miklós, Dr. Both Sándor, Petru Nașca, Traian Fleșariu, Fülöp Ferenc stb.), de a bukaresti klubok elcsábították a legjobb játékosokat (a Steauának több bajnoki címét a Marosvásárhelyről származó pólósok szállították, Nagy ,,Poczó” Gáborral az élen), mégis az egyedüli alakulat maradt, amely felvette velük a versenyt. Simon Ferencet pedig városunkból hívták be háromszor az olimpián (1952 – Helsinki; 1956 – Melbourne; 1960 – Róma) és egy Európa-bajnokságon (1954 – Torino) induló válogatottba, ahol 230 alkalommal játszott 1946–1960 között.


Progresul vízilabda együttese 1957-ben

Share Button
Ennyien olvasták: 996

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.