Központ
2017. május 25. csütörtök, Orbán
Eső
Holnap
Eső
Helyenként felhős
Szombat
Helyenként felhős
Derült
Vasárnap
Derült

A marosvásárhelyi asztalitenisz történetéről

Czimbalmos Ferenc-Attila április 14, 2017 Sport

Szőcs Bernie, Dubai 2015.

Április 8-át hivatalosan is az asztalitenisz világnapjának tekintik, bár ez csak az utóbbi években vált ismertté. Ezzel kapcsolatosan vásárhelyi asztalitenisz történetéről elevenítünk fel néhány érdekes információt.A sportág pontos eredete ismeretlen, viszont az 1880-as években Angliában már árultak különféle asztalitenisz sportszereket. A celluloid labda bevezetése James Gibb nevéhez fűződik: a ,,pingpong” mint hangutánzó név, valószínűleg a labdát gyártó J. Jacquestól származik. Hogy Maros megyében mikor is terjedt el a játék, nem lehet pontosan tudni. Egy biztos: az 1930-as években már mifelénk is ütötték a kis fehér labdát, aztán az új sportág a diákság körében kezdett gyökeret verni. Az évtizedek során sok jó asztaliteniszező bukkant fel városunkban, akik a megyei és tartományi bajnokságban, különböző együtteseknél remekeltek, idővel országos és nemzetközi szinten is elismerésre tettek szert. Hogy kik ők, az a következő összeállításból is kitűnik.

Az asztalitenisz egykoron és ma 

Szőcs Bernadette és Hunor

A II. világháború előtt, majd utána

A harmincas és negyvenes évek elején olyan asztalitenisz szakosztályt is működtető egyesületek bukkantak fel városunkban, mint a Maccabi A, a Maccabi B, a Kolping, a Mureșul, majd a II. világháború után mindjárt az NMKTE, az MTE, a Cukorgyár, a Dermagant, de a negyvenes évek végén is új csapatok jelzik jelenlétüket a városi bajnokságban: Renașterea, Bernáth Andor Cukorgyár SE, BEAC (Bolyai Egyetem Atlétikai Club), Székely és Réti bútorgyár, Unirea Líceum stb.
Az ötvenes években megalakult a Constructorul, majd 1955-ben a Verzár, Jakobovits, Bernstein és Böhm alkotta Dinamo (edző: Kosztándi Gyula) feljutott az élvonalba, míg a klub kölyökcsapata, a Réthi–Valics–Fodor trió korosztályos bajnokságot nyer, Verzár Sándor pedig városunk egyik legsikeresebb asztaliteniszezőjévé növi ki magát az évek során. 1959-ben Jakobovits Sándor tizenhetedikszer nyeri a tartományi bajnokság egyéni döntőjét.

Nemes Olga / www.scc-tischtennis.de

A hatvanas években felvirágzott az asztalitenisz

Azon időszakban olyan nevek bukkannak fel a vásárhelyi asztaliteniszben, mint Zub István, Iancu Sângeorzan, Naftali György, de ugyanakkor megalakul a Lemnarul, a Știința, a Comerțul, a Tipografia, a Sănătatea és a Rapid is, amely klubok többnyire a városi bajnokságban szerepelnek.
Az 1964-es tartományi döntőben már 64 férfi és 32 nő méri össze erejét, majd 1966-ban a gyerekbajnokság zónadöntőjében a Comerțul fiatal fiú és lánycsapata az első helyen végeznek (megelőzve Szatmár, Hunyad, Bukarest és Kolozsvár csapatait) és jogot szereztek az országos döntőre való részvételre.

1967-ben a Comerțul férficsapata (Péter Pál, Iancu Sângeorzan, Valics Károly) feljut az első osztályba, ahol 1970-ig szerepelt, időközben 1968-ban megnyerik a Románia Kupát is.

Nemes Olga / FORUM Das Wochenmagazin

A nyolcvanas években volt a ping-pong fénykora

Miután a hetvenes években az Elektromaros férfi szakosztálya megyei bajnokságot nyert (1976), majd 1977-ben a Comerțul férficsapata újra A-divíziós lett, a 10 év alatti lányok (Nemes Olga, Lohr Kinga és Mihály Réka) megnyerték az ,,Ezüst ütő” tornát, aztán 1979-ben ugyanazt a megmérettetést várusonkban nyerte el a Lohr János által edzett Înfrățirea csapata.
1980-ban Nemes Olga Balkán-bajnok, aztán a lengyelországi serdülő és ifjúsági EB-n a román csapattal ezüstérmes, míg egyéniben bronzérmes, aztán 1981-ben az Înfrățirea lánycsapata bejut a bajnokság első osztályába (Nemes Olga, Lohr Kinga, Hatos Mária, Bálint Gabriella, Margareta Boancă).
Nemes ,,Cica” 1983-ban elnyeri a Maros Kupát, februárban az Európa TOP 12-n Clevelandban (Anglia) aranyérmes, ugyanakkor a román válogatott a tokiói vb-n 11. lett Nemessel az élen.
1984-ben a teplicei (Cseszlovákia) serdülő és nemzetközi találkozót a román csapat nyerte, aztán Szegeden is diadalmaskodtak egy hasonló megmérettetésen, majd a linzi (Ausztria) serdülő Eb-n is diadalmaskodik a Lohr-Bădescu trió, amely a Balkán-bajnokságon bronzérmes lesz.
Lohr Kinga az 1987-es athéni Eb-n a román válogatott színeiben első, akárcsak párosban Otilia Bădescuval.
A 90-es években Cornelia Vaida volt a legjobb
Cornelia 1991-ben mutatkozott be hazai szinten, aztán 1995-ben Jugoszlávia nemzetközi asztalitenisz bajnokságán első, a Bălașsal alkotott párosban sem talált legyőzőre, majd a Balkán-bajnokságon a válogatott színeiben is aranyérmet szerzett.
Emellett az ISK I. lánycsapata (Cornelia Vaida, Lucia Bălaș és Gálfi Imola) feljutott az élvonalba (ahová a fiúk 1997-ben kerülnek fel), míg az ISK II. lánycsapata (Gáspár Cecília, Gálfi Judit, Ercse Andrea és Tőkés Ildikó) bekerült a bajnokság második értékcsoportjába.
A Tapolcanyban (Szlovákia) rendezett Eb-n a kadetek csoportjában válogatottunk (Vaidával és Bălașsal) a harmadik, Cornelia egyéniben 3., párosban Luciával 2. lesz. Lánycsapatunk (Vaida, Bălaș és Gálfi) részt vesz a Nancy Evans-kupa küzdelmein, ahol a SMEC-Metz (Franciaország) csapatától 4-2-re kikap (64 együttes indult a kupában).
Ugyanakkor Cornelia tarol a Balkánon, ahol 4 ara­nyat nyer.

Mélypont a harmadik évezred elején

1999-ben főleg az anyagiak hiánya miatt volt a mélypont az asztalitenisz sportban, erről Florin Vaida edző is nyilatkozott azon évben a helyi sajtónak:

,,Így már nem folytathattam… márciustól egy lejt sem kaptunk! Június óta pedig terem nélkül maradtunk. A lányom Horvátországba szerződött, Gálfi Imola a Spartak Bukarestnél folytatja, Gáspár Cecília Kolozsváron játszik, a Kont testvérek szintén a fővárosba kerültek, Vajda Attila szülei úgy döntöttek, hogy fiúkat kiviszik Magyarországra, Székely Alpárék pedig Németországba telepedtek…”

– mondta el Vaida, habár akkor csak a legismertebbeket említette, de sokan abba is hagyták a sportágat.
Florin Vaida egyébként Szombathelyen telepedett le, ahol a mai napig is sikeres edző, viszont lánya, Cornelia Vaida (jelenleg Molnár) Horvátországból Magyarországra került, ahol jelenleg is játszik a Budaörs Sportklubnál. Ő egyébként 34 évesen az együttes legjobbja.

Jelenkor, azaz ami utána következett

A helyi asztalitenisz nem szűnt meg, hiszen jelenleg is létezik a Szász Albert Sportlíceum tornatermében egy negyednyi terem, ahol Ungvári Imola (volt Gálfi), Gáspár Cecília és Romeo Lupașcu vezetésével az ISK együttesének játékosai öt asztalnál edzenek. Ez kevés a sportág hagyományára való tekintettel.

Cornelia Vaida / Molnar (balra)

Illik megjegyezni, hogy volt azért még egy jó időszak, amikor többek közt a Szőcs-testvérek (Bernadette és Hunor) sikert sikerre halmozott marosvásárhelyi színekben, aztán a Besztercei Olimpiai Központhoz kerültek, ahonnan külföldre szerződtek, így mondhatni, hogy Cornelia Vaida-Molnár után ők voltak a kétezres évek marosvásárhelyi asztaliteniszének fenegyerekei.
Most is vannak ügyes, tehetséges ping-pongozók városunkban, akiket nagy előszeretettel, odaadással és szaktudással edz a fent említett három marosvásárhelyi edző, de kevés ahhoz, ami volt egykoron…

 


Háló helyett tégla és faág, ütő gyanánt lapító

Ki ne emlékezne gyerekkorára (akik a hetvenes és nyolcvanas években voltak gyerekek), amikor minden negyedben cementből készült ping-pong-asztalokon ismerte meg a sportág alaplépéseit. Igazi háló nem létezett akkor, így háló helyett két tégla között egy faágat használtak, vagy éppen köveket tettek, ütőnek féltéglát, falapítót, vagy éppenséggel a tenyerüket használták, sőt az osztályokban is a katedra helyettesítette az asztalt, amelyen olyan jól lehetett „amerikaizni”. Így sok tehetséges asztaliteniszező felbukkant, akik idővel klubszinten is bizonyítottak.


 

Share Button
Ennyien olvasták: 112

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.