Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Havazás
Holnap
Havazás
Eső valószínű
Szerda
Eső valószínű
Derült
Csütörtök
Derült

Az anyagiak hiánya miatt szűnt meg a sportág Vásárhelyen

Központ február 14, 2013 Sport

gyarmatiAz anyagiak hiánya miatt szűnt meg a sportág Vásárhelyen

Id. Gyarmati Ferenc Románia többszörös szabadfogású birkózó bajnoka, ugyanakkor hazánk első dzsúdó bajnoka. Kezei közül került ki Románia első szabadfogású világbajnoka (Seregély Tibor 1971-ben), és a legtöbb világ-, Európa-bajnok és Balkán-bajnok szabadfogású birkózónk is (Bardóczi Csaba, Suba András és Seregély Tibor). 1971. óta nemzetközi bíró, edzte Svájc válogatottját is, amelynek tagja volt az a Raphael Martinetti, aki 2002 óta a Nemzetközi Birkózó Bizottság elnöke. A 71 éves testnevelőtanárt, sportmestert, érdemes edzőt, ugyanakkor sí- és teniszoktatót, a sízés egyik legrégebbi városunkbeli hódolóját a sportág történetéről, egykori versenyekről, valamint a legismertebb helyi sportolókról kérdeztünk.

– Gyarmati úr, mikor is vált ismertté a sízés mint sportág városunkban?

–A sízés a XX. század elején gyökerezett meg városunkban. Már 1912-1924 között kirándulások alkalmával rendeztek sí- és futóversenyeket. 1941-ben az EKE (Erdélyi Kárpát Egylet) turizmus és sí szakosztályt is alapított, amelynek elnöke dr. Máthé János volt. 1941-1944 között a helyi síversenyek szervezői a hajdani Református Kollégium tanárai – Nagy Endre, Horváth András és Schwartz András – voltak. 1948-1954 között a helyi Műszaki Középiskolában is működött síszakosztály, amelyet Kamenitzky Árpád alapított. 1954-ben a Constructorul sportegyesületnél északi síelő (síugrás, sífutás) szakosztály is működött, míg 1955-ben a marosvásárhelyi Progresul SK egyesületnél alpesi síszakosztály (lesiklás, műlesiklás, óriás műlesiklás) alakult, melynek oktatói Rech Sándor és Szász László voltak. Rech Sándor idővel a Comerţul SE keretén belül is oktatta a sportágat.

– Milyen síversenyeket rendeztek hajdanán?

– Én 1965-1968 között a  Magyar Autonóm Tartományban az iskolás síbajnokságokért feleltem. 1970-1990 között nagyon gazdag volt a sportnaptár, évente szerveztük meg a Comerţul, Sănătatea, Avântul, Constructorul, Cristal, Lemnarul, A.S. Zahăr, Învătămînt, CSU, Dermagant, AS Metalotehnica, AS Azomureş elnevezésű kupákat is, amelyeken igen nagy volt a részvétel.

– Kik voltak hajdanán a leghíresebb Maros megyei sízők?

– Abban az időben főleg a Somostetőn síztek a vásárhelyiek, sőt, 1943-ban és 1951-ben ott felavattak két síugró trambulint is, az egyik a jelenlegi Ambasador szálló, a másik a hajdani színpad helyén volt kialakítva. Idővel Szalárdon, Szászrégenben, Szovátán, Segesváron, Palotailván is alakítottak ki sípályákat.

1958-ban Butiurcă János egy helyi versenyen, a 15 km-es sífutásban a 3. lett, 1964-ben Fodor Katalin főiskolás bajnok volt műlesiklásban. 1979-ben Rettegi Anna-Mária második volt az országos műlesikló bajnokságon. 1979-ben a Paring-hegységben megtartott Egyetemi Bajnokságon, a helyi Mezei Éva (I.M.F.) első lett az óriás műlesiklásban.

Minden idők legjobb vásárhelyi eredményei a kisebbik fiamhoz, Leventéhez fűződnek. Levente olimpiai játékokon ugyan nem vehetett részt, kvázi olimpikoni státusát viszont annak köszönheti, hogy indult az olaszországi Aostában 1993-ben rendezett Európai Ifjúsági Olimpiai Napok versenyein.

Levente egész zsenge korában, két és fél évesen kötött először sílécet a lábára, s első lépéseit ebben a sportágban én irányítottam, házi gyártású sílécekkel csúszott először. Később a Comerţul és Constructorul versenyzője volt, utólag pedig a brassói Dinamónak versenyzett, hiszen Vásárhelyen nem volt síszakosztály.

Pályafutása során kétszer volt román ifjúsági bajnok, két alkalommal főiskolás országos bajnok, s többször állhatott fel a dobogó második, illetve harmadik fokára.

Román válogatottként Olaszországban, Jugoszláviában, Bulgáriában és Törökországban indult nemzetközi versenyeken, legjobb eredménye a törökországi Erzurumban rendezett nemzetközi kupán óriás műlesiklásban megszerzett 3. helye. Ferenc fiam is volt harmadik helyezett az országos ifjúsági bajnokságon.

Az évek folyamán ismert marosvásárhelyi síző volt még Gorea Ana, Bács János, Farkas Ferenc, Szabó Pál, Szabó Victoria, Simon Ilona is.

– Gyarmati úr, gondolom, hogy büszke fiaira. Mivel is foglalkoznak ők jelenleg?

– Így van. Levente, az egykori síző egy magáncég vezérigazgatója, ő útügy terén dolgozik. Ferenc fiam tanár, az ISK-nál a birkózó szakosztály elnöke, egyben birkózó edző, I. kategóriás nemzetközi bíró, a hazai bírók központi kollégiumának elnöke, a szövetségen belüli iroda tagja. Emellett számos kiváló birkózó felfedezője, edzője…

– Jelenleg megyénkben a sízni vágyók a Cinege-tetőre, a Kövesdomb mögötti Kishegyszőlő dombjaira, vagy Szovátára mehetnek, hogy hobbijuknak hódolhassanak. Az anyagilag jobban szituáltak Maroshévízre, vagy más ismertebb hazai, esetleg külföldi sípályára kénytelenek kiutazni.  Miért nincs jelenleg városunkban síszakosztály egyetlen klubnál sem?

–  Minden az anyagiak hiányára vezethető vissza. Sokba kerülnek a felszerelések, költségesek a kiszállások, kevés a sportszerető, aki áldozna erre a sportágra is.

Share Button
Ennyien olvasták: 185

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.