A marosvásárhelyi Fehér Orsolya 2019 nyarán a miskloci DVTK extraligás női asztalitenisz együttesétől a spanyol élvonalbeli Girbau Vic Ttr csapatához szerződött, mely alakulattal a Bajnokok Ligájában is érdekelt. A 20 éves tehetséges asztaliteniszező – aki jelenleg Szőcs Bernadett után a legsikeresebb városunkból elkerült asztaliteniszező –, a minap szülővárosában járt, ahová az ünnepekre utazott haza és a Központnak is mesélt sportpályafutásáról, ugyanakkor jövőbeli terveiről.
Sikeres évet hagyott maga mögött
– Karácsonyra és az Újévre jöttem haza, így a 12 napos szabadságom sikerült a szeretteimmel, családtagjaimmal eltöltenem, ami tulajdonképpen feltöltődés is számomra egy hosszú és nehéz idény után – kezdte a beszélgetést a magyar válogatott asztaliteniszező, majd így folytatta:
– Zsúfolt, de ugyanakkor mozgalmas volt számomra a 2019-es esztendő, hiszen az év első felében még a miskolci DVTK-nál játszottam, majd az év második felében a spanyol élvonalban szereplő Vic város alakulatához (Barcelona tartomány) igazoltam. Ez nagy előrelépés volt számomra főleg fejlődés szempontjából, hiszen az őszi évadot az együttessel a 2. helyen zártuk azonos pontszámmal, mint az éllovas, emellett a Bajnokok Ligájában a legjobb nyolc együttes között várjuk a tavaszi folytatást.
– Hogyan kerültél Miskolcról a spanyolországi Girbau Vic Trt élvonalbeli együtteshez?
– Egy spanyol nemzetközi versenyen figyeltek fel rám, aztán a válogatottbeli edzőmmel vették fel a kapcsolatot, neki köszönhetően kerültem Barcelonába. Időközben családommal egyeztetve a szerződést bevállaltam, hiszen újabb kihívások elé nézhetek: elsősorban fejlődni akartam, így nagy előrelépés volt számomra, főleg a sportkarrierem szempontjából.
– 2019-ben a magyar felnőttválogatott színeiben részt vettél a 2019-ben Budapesten megrendezett Asztalitenisz Világbajnokságon a DVTK sportolójaként. Hogyan sikerült az ottani szereplésed?
– Nagy nyomás volt vállamon, hiszen saját szurkolóink, ugyanakkor rengeteg erdélyi drukker előtt kellett bizonyítanom19 évesen a felnőttek között, ami nagyon jól sikerült: a csoportomat megnyertem és főtáblára kerültem, ami nagyon jó eredménynek számított.
– Az asztalitenisszel párhuzamosan a tanulmányaid is folytatod?
– Igen, ugyanis a Budapesti Testnevelési Egyetemen asztalitenisz szakedzőnek tanulok másodéves hallgatóként. Nem csak hobbim, de hivatásom is az asztalitenisz, amiből idővel szeretnék megélni akár edzőként is.
A Marosvásárhelyi ISK-nál kezdett asztaliteniszezni
– Szülővárosodban kezdtél el asztaliteniszezni. Gyakran visszaemlékszel az itthon eltöltött évekre?
– Mindig szívesen emlékszem vissza, hiszen kedves időszakban volt részem, ugyanakkor sokat tanulhattam egykori edzőimtől is. Itt gondolok először is nevelőedzőimre –Ungvári Imolára és Romeo Lupașcura, akik megtanítottak asztaliteniszezni, továbbá Gáspár Cecilia volt edzőimre is – , akik nélkül nem juthattam el oda, ahol ma vagyok. Idővel édesapámnak, Fehér Csabának (az ASA és a helyi Gaz Metan egykori labdarúgója – szerk.megj.) és a marosvásárhelyi képzésemnek köszönhetően kerültem ki 2012-ben Budapestre, ahol sikeresen folytatódott a sportkarrierem.
– Hogyan tekintesz vissza a budapesti Statisztika Petőfi SC-nál eltöltött évekre?
– Nagyon sokat köszönhetek a Statisztika PSC vezetőségének – Ormai Laci bácsinak (a Statisztika PSC legendás szakvezetője – szerk. megj.), akkori edzőimnek – Fülöp Istvánnak, Oláh Zsuzsának meg Fazekas Máriának is, továbbá az egyesületnek, ahol hét és félévig játszottam –, hogy erre a szintre sikerült eljutnom, és nem utolsó sorban azon időszakban lettem magyar válogatott is.
– Azon szerencsés helyzetben vagy, hogy szüleid támogatását élvezhetted mint sportoló, ami nem könnyű és nem is gyakori a mai világban, hiszen a legtöbben a tanulást helyezik előtérbe gyerekeik számára. Ezt te hogyan látod?
– Elsősorban nekik köszönhetek a legtöbbet mint asztaliteniszező is, de nálunk otthon még a csapból is sport folyik. Valóban a szüleim egyengették utamat szakmailag meg anyagilag is, és az ők szellemi támogatásuk nélkül nem juthattam volna oda, ahol ma vagyok és nem utolsó sorban pszichikailag is rendkívül sokat számított a támogatásuk nehéz időszakaimban. Örülök, hogy mindig hátulról egyengették az utam, bíztattak, aminek idővel meglett az eredménye. Büszke vagyok rájuk!
– Tartod-e kapcsolatot volt vásárhelyi csapattársaiddal?
– Persze! Amikor időm adatik, akkor felkeresem őket, asztaliteniszezünk is együtt, mint hajdanán. Alkalomadtán egykori, külföldön élő volt csapattársaimmal is szoktam edzeni. Büszkeséggel tölt el, hogy akárcsak egykori városunkbeli elődeim (a Szőcs testvérek, Cornelia Vaida, Nemes Olga, stb.), sikeresen tevékenykedhetek külföldön asztaliteniszezőként.
Zsúfolt év lesz számára a 2020-as is
– Egy néhány napos hazautazás alkalmával mi fér a programodba?
– Ilyenkor minél több időt próbálok tölteni a családommal, ugyanakkor a barátommal is, aki marosvásárhelyi, így sok időt töltünk együtt, közös programokat szervezünk, de nem utolsó sorban régi barátokkal, ismerősökkel is találkozom.
– 2020-ban milyen versenyeken fogsz részt venni?
– Január 10–12. között a Bajnokok Ligája mérkőzést játszunk (a beszélgetésre december végén került sor–szerk. megj.), utána spanyol bajnoki találkozók következnek, aztán Király Kupa keretében is érdekeltek vagyunk az együttessel, de a nemzetközi porondon is bizonyítanom kell. A 2020 márciusában az U21-es Európa-bajnokságon indulok, majd a felnőtt Csapat-világbajnokságon a Dél-Koreai Puszanban is szeretnék részt venni, így remélem, hogy bizalmat szerezek válogatottbeli edzőmnek, Bátorfi Zoltánnak.
Ugyanakkor a legnagyobb célom az, hogy a legjobb szeretnék lenni a magyar válogatottban! Bízok benne, hogy alázatos, kitartó munkával ez sikerülni fog!
Czimbalmos Ferenc Attila
Fehér Orsolya Ágota a marosvásárhelyi Sportlíceum diákja volt és a helyi ISK-nál kezdett el asztaliteniszezni. 2012-ben megszerezte a magyar állampolgárságot is, majd az anyaországi korosztályos válogatottban is bemutatkozott a budapesti Statisztika PSC versenyzőjeként, aztán több rangos magyar és nemzetközi megmérettetésen elért jó eredményeinek köszönhetően azon évben kijutott az Ausztriában sorra kerülő Kadet és Ifjúsági Korosztályú Asztalitenisz Európa-bajnokságra, élete addigi legfontosabb világversenyére. Időközben 14 magyar bajnoki címet szerzett, hat alkalommal szerepelt Európa-bajnokságon és kétszer világbajnokságon.
Orsi 2019 márciusában a budapesti Ormai asztalitenisz csarnokban megrendezett U21-es asztalitenisz magyar bajnokságon a DVTK játékosaként párosban és egyéniben is magyar bajnok lett, majd májusban a budapesti Hungexpón zajló asztalitenisz-világbajnokságon az akkor 19 esztendős marosvásárhelyi játékos (224. a világranglistán) előbb négy szettben verte a világranglistás helyezés nélküli elefántcsontparti Christina Kamenant (10, 4, 2, 3), majd az ausztrál Melissa Tappert (160.) is legyőzte, így a főtáblára került női egyesben.
