Központ
2020. február 26. szerda, Géza

Egy BEK-sorozat és egy sikeres rendezvény margójára

Czimbalmos Ferenc-Attila február 11, 2020 Sport

A minap néhány önzetlen marosvásárhelyi sportbarát – Horaţiu Nicolau, Tiberiu Petriş és Ballai Sándor (aki az alább említett sportkönyv kiadásának támogatásában vállalt szerepet), a Play Mures Sportklubbal, ugyanakkor Aurel Raţiu és Vlad Amariei újságírókkal – a rendezvény ötletgazdáival és műsorvezetőivel – karöltve egy fergeteges kézilabda találkozót szervezett Marosvásárhelyen, amelyre városunk minden idők legsikeresebb kézilabda csapatának egykori tagjai a szakosztály egykori vezetővel és a sportág helyi szakembereivel közösen voltak meghívva. Ez alkalommal került bemutatásra Aurel Raţiu újságíró, író kötete is, amely ,,A Maros megyei kézilabda története” (Istoria handbalului Mureşan) címmel jelent meg.

Hazai és világsztárok – hajdani kedvencek és bálványok

A Mureşul egykori játékosai közül meghívást kapott a rendezvényre Angela (Cioboată) Bloj, Kiss Emese és Ana (Man) Mocean, Virginia Borda és Fábián Harmat kapusok; Sós (Soós) Rozália, Maria (Dorgó) Buciuman, Nyulas (Peres) Magda, Lungu (Szöllősi) Judit, Mariana Frâncu, Biró (Fejér) Zita, Adriana Bărbat, Kibédi (Kozma) Tünde, Gödri Erzsébet, Párdi (Hegedüs) Erika, Vasilescu (Gergelyfi) Erzsébet – mezőnyjátékosok; továbbá Rodica (Cordoş) Sarchiz – a csapat egykori orvosa; Maria Kulcsár (aki már 50 éve a kézilabda terén tevékenykedik), Bukaresti László, Gogu Ştrec, Dorin Mureşan (a szakosztály volt edzői); Orbán István (kétszeres román kézilabda-világbajnok), Viorel Negrean, Aurel Raţiu (a Mureşul volt vezetői); Bianca Bârlean és Flaviu Pop (Valentin Pop hajdani edző gyerekei); Mihai Grebenişan (Maros megye egyetlen nemzetközi kézilabda-játékvezetője), Sorin Mureşan (segesvári kézilabda edző), valamint Gheorghe Neagu és Vasile Dobrău (marosludasi kézilabda edzők).

Az összejövetelen objektív vagy szubjektív okok miatt nem vehetett részt többek közt Éva (Gál, Mózsi) Jensen, Mátéfi (László) Eszter, Gabriela (Gherendi) Florea, Ramona Mihalache, Maria Avram, Carmen Bartha, Peteley (Szőllösi) Mária, Stroia Elena, Biró Andrea. A néhai Corina Muşat egykori játékos, valamint Bartha Jenő és Valentin Pop – a szakosztály volt edzői –, az égi pályákról követhették a rendezvényt.

A meghívottak virággal díszített emlékplakettet, valamint a frissen megjelentetett sportkönyv egyik példányát kapták kézbe a szervezőktől, ugyanakkor egy kivetítőn megtekinthették az 1987. március 29-ei, craiovai Románia-kupadöntő mérkőzését, amelyen az akkori Mureşul IMATEX 28-21-re (12-10) leiskolázta ellenfelét, a Bákói Ştiintát, és elhódította a kupát. Ugyanakkor Aurel Raţiu és Vlad Amariei emlékeztették a jelenlévőket, hogy a tavaly volt 30 éve annak, hogy a Mureşul-IMATEX a Bajnokcsapatok Európa Kupájának-negyeddöntőjéig jutott el, ahol éppen a legendás 13-szoros (!) BEK-győztes szovjet Kijevi Szpartak (edző: Igor Turcsin) búcsúztatta az alakulatot.

Egy diadalút, amely a Mureșul legsikeresebb évét jelentette

Az idősebb városunkbeli sportrajongók még biztos emlékeznek azon felejthetetlen időkre, amikor a Sportcsarnokban sziporkázó kézilabda-mérkőzéseket játszottak 3000-4000 néző előtt. Igaz, akkor Vásárhelyen nem is akármilyen kézilabda-élet folyt, hiszen a vásárhelyi Mureșul-IMATEX női csapata egyre-másra érte el a hazai és nemzetközi sikereit.

Az 1988–1989-es évad volt a legsikeresebb a klub történetében, amikor az alakulat a Bajnokcsapatok Európa Kupája-sorozatban az elődöntőig jutott.

A BEK-sorozatban akkor a Mureșul első ellenfele a török bajnok Arcelik volt, amelyet itthon 37–5-re (1988. dec. 11-én) és 28–15-re Isztambulban (1988. dec. 18.) ütötte ki, majd a következő fordulóban 1989. január 15-én a norvég Byasen IL Trondheim jó képességű együttese látogatott városunkba. A minden igényt kielégítő mérkőzésen, Vásárhelyen, telt ház előtt 32-23 (13-11) arányban legyőzte félelmetes partnerét a hazai alakulat úgy, hogy Mátéfi Eszter 14 és a kapitány, Mózsi Éva 8 alkalommal volt eredményes. A másik oldalon a válogatott Trine Haltvik játékirányító 9 gólt ragasztott be a tapasztalt Bloj Angela kapujába.

Trondheimben a Mureșul 27-19-re kikapott, az utolsó gólt Mózsi Éva juttatta Britt Akslem hálójába az utolsó másodpercben, így mindössze egy találattal (51-10) jutottak tovább Biró Zitáék a BEK-ben.

A következő fordulóban, vagyis a nyolcaddöntőben a spanyol valenciai Balonmano Iber Club sokat ígérő csapatát is sikerült legyőzni hazai környezetben, 31-21-re (13-9). A mérkőzés után a bájos Mayo Cristina asszony, a spanyol csapat edzője nagy elismeréssel nyilatkozott Mátéfi Eszterről (10 gól szerzője) és Mózsi Éváról (8 találat megvalósítója), de tetszett neki a lelkes közönség és maga a város is. A visszavágó mérkőzésen 24-21 (14-11) volt az eredmény a valenciai lányok javára, de összesítésben újra jobban teljesített a Ionescu–Pop-páros együttese és tovább jutott a negyeddöntőbe, ahol a félelmetes Igor Turcsin által edzett, 13-szoros BEK-győztes kijevi Spartak bajnokcsapatának sztárjaival kellett farkasszemet nézniük Mózsiéknak. Sajnos mindkét mérkőzését elvesztette a Mureșul (1989. márc. 19-én, Vásárhelyen 22-25-re és március 26-n Kijevben 17–24-re), mégis felemelt fejjel búcsúzott a csapat az európai kupasorozattól, amely egyben a szakosztály történetének legsikeresebb időszakát is jelentette.

Hazai szinten is a Mureșul volt a legsikeresebb azon időszakban

A Mureșul-IMATEX (később Mureșul-Electromureș) azokban az években érte el minden idők legjelentősebb Maros megyei kézilabdasikereit, hiszen a nyolcvanas években nyolc trófeát nyert – 1988-ban országos bajnok volt, az 1986–1987-es idényben (edző: Bartha Jenő és Valentin Pop), ugyanakkor az 1987–1988-az évadban Románia-kupa győztese volt (edző: Ionescu Gheorghe és Valentin Pop), emellett három 2. és négy 3. hely birtokosa volt –, sőt az 1988–1989-es évadban Mózsi Éva, Mátéfi Eszter és Bloj Angela a nagyválogatott, Ramona Mihalache pedig az utánpótlás-válogatott tagja volt.

Az 1986– 1987-es idényben Mátéfi Eszter 201 góllal támogatta meg együttese 592 találatos termését, azon évben a válogatottban Mátéfi 43, Mózsi 40 alkalommal szerepelt.

Az 1987-es első román kupagyőzelmet követően a Mureșul a KEK (Kupagyőztesek Európa Kupája) nevezett, ahol egyenesen a második körben startolt és az akkoriban félelmetes budapesti Vasas elleni kettős mérkőzésen (22–19-es győzelem itthon és 15–21-es vereség a Fáy utcában) maradt alul és búcsút intett Európának.

A 1989–1990-es idényben a csapat Marosvásárhelyen az IHF Kupában (Nemzetközi Kézilabda Szövetség) indult, ahol előbb a bécsi Sparkasse Neustadt ellen kétszer is győzni tudott az együttes (28–21-re idegenben és 31–23-ra itthon), majd az Olimpia Ljublijanát is kiejtette (27–27 Marosvásárhelyen és 28–28 Ljublijánában), aztán az elődöntőben szintén a kijeviekkel hozta össze a sors és a sorsolás. Az ukrán fővárosban 32–19-re leléptették a Mureșult, az 1990.április 29-i visszavágón a 24–23-as vásárhelyi győzelem kevés volt a továbbjutáshoz.

A bajnokság végére az alakulat bajnoki szereplése is várakozáson alul sikerült, a 10-ik helyen zárták az évadot, sőt az 1990–1991-es idényben az együttes kiesett az élvonalból, majd anyagi támogatás híján a klub visszalép az 1991–1992-es második ligás bajnokságból. De ez már egy más lapra tartozik…

Joggal nevezhetjük őket a Mureșul Aranycsapatának tagjainak

A legjobb esztendőnek számító 1988–1989-es évben a Mureșul kerete a következő játékosokból állt: Angela Bloj, Virginia Borda, Kiss Emese – kapusok; Hegedüs (Párdi) Erika, Maria (Roman) Avram, Carmen Bartha, Mózsi Éva, Bíró Andrea, Kibédi (Kozma)Tünde, Elena Stroia, Gödri Erzsébet, Gabriela (Gherendi) Florea, Corina Mușat, Mátéfi Eszter, Bíró (Fejér) Zita és Adriana Bărbat – mezőnyjátékosok.

Biró (Fejér) Zita, az együttes hajdani kiváló balszélsője egy korábbi interjú alkalmával az együttes sikereinek titkáról röviden és velősen így  válaszolt: ,,Sikereink kulcsa az összetartás volt, de mi tényleg jók voltunk…”

Igaza volt!

Share Button
Ennyien olvasták: 214

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.