Exkluzív interjú Lisztes Krisztiánnal, a Ferencváros 49-szeres válogatott játékosával, aki hajdanán a Vfb Stuttgart, a Werder Bremen, Borussia Mönchengladbach együtteseinél is légióskodott. A 375 élvonalbeli találkozón 44 gólt szerzett, jelenleg a Fradi utánpótlásában dolgozó Lisztessel az éllovas FTC népligeti edzőközpontjában beszélgettem a minap.
– Üdvözlöm a Fradi otthonában! Marosvásárhelyről érkeztem, ahol sokan szimpatizálnak a Ferencvárossal, mi több, a 90-es évek derekán a kispályás csapatunk neve is Fradi volt…
– Jól eső érzés ilyent hallani, hiszen az FTC-nek a határainkon túl is sok szurkolója van. Ezt a szeretetet érezni lehet, ami örömmel tölt el.
– A tavaly, 38 évesen vonult vissza, majd visszatért a Ferencvároshoz, amely klub színeiben kétszeres magyar bajnok (1995, 1996), kétszeres Magyar-kupagyőztes (1994, 1995) és kétszeres Magyar szuperkupa-győztes volt (1994, 1995), aztán a Stuttgarttal is volt Német-kupagyőztes (1997), KEK-döntős (1998), a Werderrel pedig német bajnok és német-kupagyőztes (2004). Jelenleg milyen feladatokat lát el a Ferencvárosnál?
– Örvendek, hogy a Fradihoz visszatértem. Jelenleg az utánpótlásban dolgozom, hároméves szerződést kötöttem a Fradival. Itt a gyerekeknek egyéni képzést is tartok, így példát szeretnék mutatni nekik, emellett az utánpótlás-igazgatónak kinevezett Theo Schneider által kiépített játékosmegfigyelő rendszerében van kulcsszerepem, felkutatjuk a tehetségeket, akiket idővel a Fradihoz irányítunk.
– Az FTC-nél lett ismert labdarúgó. Mennyire használt önnek a profi pályafutása alatt az a képzés, amit itt kapott egykoron?
– Én 9 éves koromban kerültem a Fradihoz, itt kezdtem el futballozni, innen jutottam ki Németországba. Nagyon jó alapokat, neveltetést, szemléletet kaptam a futballról, azt a győzni akarást, a támadó felfogású játékot, a játékfilozófiát, amit itt belém neveltek, sokszor tudtam kamatoztatni. Most visszatérve ide, feltörnek bennem az emlékek, remélem, én is át tudom adni a tapasztalatokat, érzéseket a gyerekeknek. Fontos, hogy nem csak szakmailag, hanem pedagógiai és pszichológiai oldalról is neveljük őket.

A magyar válogatott Svédország nemzeti együttesét fogadta negyedik Európa-bajnoki selejtező-mérkőzésén a budapesti Puskás Ferenc-stadionban. A képen: a magyar Lisztes Krisztián (k) a svéd Johan Mjallby (b) és Andreas Andersson (j) között.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
– Szülővárosomnak is van 1. ligás csapata, az ASA, ugyanakkor nemrég alakult labdarúgó-akadémia is. Mennyire nehéz most a gyerekekkel dolgozni, tudva azt, hogy sok kísértésnek vannak kitéve?
– Akiknek jó a hozzáállása, és ez tehetséggel is párosul, ugyanúgy elérhetik a céljaikat, mint hajdanán én. Régebb is voltak tehetséges labdarúgók, de aki nem volt eléggé alázatos, szorgalmas, az lemaradt, lemorzsolódott. A tehetség sosem volt elég, ehhez elszántság, munkabírás, odaadás szükséges.
Sok hiányosság van a fiatal gyerekeknél, ezért türelmesen, jó pedagógiai érzékkel kell hozzájuk közeledni, ha az edző megtalálja a közös nyelvet velük, ami nem könnyű, hisz mindenki egy kicsit egyéniség is, megértik egymást, elérhetik a közös célt. Remélem, hogy itt, a Népligetben, ahol nemcsak a labdarúgók, hanem a más szakosztályok képviselői is jelen vannak, ezután is egy összeforrott családot alkotunk.
– Jelenleg a Fradi második együttese melyik bajnokságban szerepel?
– Tavaly az U21-es bajnokságot megnyertük, utána az MLSZ szabályozásának köszönhetően újra a harmadik vonalba nevezhettek az NB I-es csapatok tartalékjai. Jelenleg a Nyugati-csoportban jól szerepelünk, hiszen éllovas az alakulat, és fontos, hogy tagjai közül sokan felkerüljenek az első csapathoz.
– Ezekben a gyerekekben mennyire tudatosul az, hogy ők a 28-szoros magyar bajnok és 21-szeres magyar-kupagyőztes együttes utánpótlásában játszanak?
– A „Fradizmust” folyamatosan tanulják meg, ez egyéntől függ, hiszen van olyan gyerek, akit elég csak egyszer kivinni egy bajnoki mérkőzésre, ahol a hangulat elcsábítja, attól a perctől kezdve az agyába vésődik, hogy ez mit is jelent. Egy belső szikra kell, hogy ez előbújjon, de ez még akkor sem garancia arra, hogy élvonalbeli játékossá válik. Ha a szülő jobban akarja, mint a gyerek, az nem jó sem neki, sem az edzőnek. Az emberi erényeiket és tudásukat folyamatosan fejleszteni kell. Fontos, hogy szeressék a játékot, megszeressék a focit, mert akkor, ha nem is lesz belőlük játékos, lesz legalább elkötelezett szurkolója a klubnak, és ő ezt majd továbbadja.
– Gondolom, az utánpótlásban nagyon fontos a gyerekeknek, hogy fel tudjanak nézni az edzőjükre, akik a példaképük is lehet.
– Nagyon sok esetben ők a második apuka szerepét is betölthetik. Én is fiatalon, 8 évesen vesztettem el az édesapámat, s akkor a Kaszás Pali bácsi a serdülőknél pótapukám volt, aki sokat segített abban, hogy ezen a lelki traumán túljussak. A mostani Fradiban is vannak ilyen sorsú gyerekek, de nagyon fontos az edző-gyerek-szülő kapcsolat. Azon dolgozunk, hogy ez a viszony minél optimálisabb legyen.
– Lisztes Krisztiánnak kik voltak az edző-példaképei?
– Nekem nagyon jó edzőim voltak, akiktől rengeteget tanultam minden téren, viszont a kevésbé jó edzőimtől is megtanultam, hogyan kell bánni a gyerekekkel. Az első edzőm Németországban Joachim Löw volt, a jelenlegi német szövetségi kapitány, de edzőm volt Winfried Schaffer és Ralf Rangnick a Stuttgartnál, Felix Magath a Werder Bremennél – utóbbi miatt igazoltam Brémába –, és végül is én a Thomas Schaafnál jutottam pályafutásom csúcsára, hiszen a Werdernél egy olyan támadófocival, egy olyan futball-filozófiával játszottunk, ami hasznos volt.
– Ha jól emlékszem, épp az ő edzősége alatt ön súlyos sérülést, keresztszalag-szakadást szenvedett, majdnem egy évig nem játszott.
– Igen, sajnos. Ha 2004-ben nem ér az a sérülés, talán még ma is játszanék a magyar válogatottban…
– A magyar labdarúgó-válogatott is sikeres évet tudhat maga mögött, hiszen 44 év után kijutott egy EB-re, ami dicséretes teljesítmény. Egykori válogatott játékosként még mit szeretne?
– Hogy bajnok legyen a Fradi!
– Erre minden esély megvan, hiszen toronymagasan vezeti a magyar bajnokságot. Hogyan értékeli a Fradi jelenlegi teljesítményét?
– Nem szeretném, hogy kiengedjük a sajtot a szánkból, hiszen még messze van a bajnokság vége, de úgy néz ki, ha ezen az úton halad az FTC, akkor 2004 után újra megnyerheti a bajnokságot. Ebben hiszünk, ezt szeretnénk elérni. Mindenki szeretné, hogy újra bejusson a Fradi a Bajnokok Ligája csoportkörébe, ahová első magyar csapatként került be az 1995-1996-os bajnokság megnyerése után, s majd az akkori 16-os főtáblán a Real, az Ajax és a Grasshopper ellen játszott.
Nagyon jó játékosok alkotják a mostani Fradit, nyilván a feltételek is biztosítottak számukra, kiváló körülmények között tudnak készülni itt, a Népligetben, a Groupama Aréna is egy csodálatos hely, ahol otthonosan érzi magát a csapat. Biztos vagyok benne, hogy meglesz a 29. aranyunk, amit nagyon várnak már a szurkolók. Jelenleg a 12 fős élvonalbeli bajnokságban kevés erős ellenfele van a Fradinak.
– Gondolom, hogy jól összeszokott Thomas Doll vezetőedzővel az együttes…
– Persze, ez sokat számít. De olyan játékosok jöttek, akik szenzációs futballisták, válogatott labdarúgók, mint Böde Dani, Hajnal Tamás, Gera Zoli, Dibusz Dénes, Roland Lamah stb. Amúgy nem csak az edző, hanem a vezetőség érdeme is, hogy kialakult ez az összeforrott csapat, de sokat köszönhetünk a mindig odaadó és elszánt szurkolótábornak is.
– Mit is jelent Lisztes Krisztiánnak a Ferencváros?
– Nekem az életem a Ferencváros! 25 éve, azaz 1990 óta, amikor idekerültem, tudtam meg, hogy mit jelent Fradistának lenni. Örülök, hogy itt dolgozhatom és segíthetem az FTC-t…
A második csapat edzőjének, az FC Portónál is légióskodott, a Ferencváros színeiben 398 találkozón 42 gólt szerzett, négyszeres magyar bajnok, 58-szoros válogatott Lipcsei Péter a következőképp vélekedett a bajnokesélyes első csapatról:
– Azt gondolom, nagyon jó játékosok alkotják most a Fradit, nyilván a körülmények is biztosítottak. Én biztos vagyok benne, hogy megnyerjük a bajnokságot, utoljára 2004-ben voltunk bajnokok, akkor az utolsó fordulóban az Üllői úti stadionban 3-1 arányban vertük meg a Debrecent, akkor én szereztem az egyik gólt… Nyilván a Thomas Doll jelenléte is sokat számít, de olyan meghatározó játékosok is jöttek az együtteshez, akik válogatott szintű futballisták.
Örülök, hogy itt dolgozhatok…