Központ
2017. november 21. kedd, Olivér
Havazás
Kedd
Havazás
Eső valószínű
Holnap
Eső valószínű
Helyenként felhős
Csütörtök
Helyenként felhős

Havonta mintegy 1000 gyerek fordul meg az uszodában

Központ szeptember 27, 2012 Sport

Havonta mintegy 1000 gyerek fordul meg az uszodában

fulop

– Interjú id. Fülöp Ferenccel, a marosvásárhelyi úszó és a vízilabda jelenleg talán legismertebb és legsikeresebb képviselőjével, aki mind úszásban, mind vízilabdában sportmesteri címet szerzett. Jelenleg edzőként tevékenykedik Marosvásárhelyen, vízipólósként hajdanán játszott a Steuanál, a Kolozsváron, Marosvásárhelyen, hosszú ideig tagja volt a román válogatottnak is. Úszóként többszörös korosztályos bajnok volt ifi kategóriában, felnőttként 100 gyorson (1963, 1965) és váltókban (gyors, vegyes, 1963) a dobogó legfelsőbb fokáról „nézhetett le” ellenfeleire. 1966-ban az egyetemi VB-t is megjárta (Szófia).

– Annyi más egykori sporttársához hasonlóan ön is díszoklevélben részesült. Milyen érzés volt annyi év után újra medencébe lenni, vízilabdázni az egykori barátokkal, társakkal?
– A most díjazottak közül csak Tóth Árpival a ’60-as években, míg Ganea Viorellel a ’70-es,’80-as években játszottam együtt. Amúgy jó négy évtizede már nem találkoztunk az egykori társakkal Marosvásárhelyen. Köszönöm, hogy elismerésben részesülhettünk, nem felejtettek el minket Vásárhelyen. Megjegyzem, Kolozsváron és Bukarestben, ahol sportoltam, már volt hasonló elismerésben részem.  

– Ön hol is vízilabdázott karrierje során?

– 1957-től kezdtem el játszani Marosvásárhelyen, 1958-ban már országos harmadikok voltunk az ifjúsági csapattal. 1962-1964 között a bukaresti Steaunál, majd 1967-1977 között Kolozsváron voltam leigazolva. Utóbbi együttessel nyolc alkalommal voltunk harmadikok, egyszer meg másodikak a román bajnokságban a Dinamo után.

Aztán még 5-6 évet játszottam itthon, Marosvásárhelyen, majd edzőként kezdtem el tevékenykedni. Több mint 11 éven keresztül a felnőtt, a junior I. csapattal, meg gyerekekkel is foglalkoztam, utóbbiakkal harmadikok lettünk az országos bajnokságban 25 évvel ezelőtt.

– Egyik fia vízilabdaedző, a másik úszó oktató, ön szintén edzőként tevékenykedik Marosvásárhelyen. Az évek során sok tehetséges gyerek kikerült a kezei közül. Vannak tehetséges úszok, vízilabdázók jelenleg Marosvásárhelyen, akik előtt ígéretes jövő áll?

– Havonta mintegy 1000 gyerek fordul meg itt, a víkendtelepi uszodában. A gyerekek, akiket edzek, a Sportiskolánál versenyeznek, van is néhány közöttük, akik a korosztályukban az első 4-5 között vannak az országban. A vásárhelyi fiú meg lány vízilabda együttesekben is vannak kiváló, tehetséges játékosok, akikről még sokat fogunk hallani.

– Marosvásárhelyen a vízsportoknak hagyománya van, hiszen főleg hajdanán számos, sikeres úszó és vízilabdázó szerzett magának hírnevet, akik rangos nemzetközi megmérettetéseken, főleg Olimpiai Játékokon is bemutatkoztak. Kik a legismertebbek, akik oda eljutottak városunkból?

– A legsikeresebb helyi vízilabdázónk, aki három olimpián (1952, 1956, 1960), egy Európa-bajnokságon (1954 Torino) és három Világifjúsági találkozón (1951 Berlin, 1953 Bukarest, 1955 Varsó) is szerepelt, az a néhai Simon Ferenc volt. Ő 1946 és 1960 között 230 mérkőzésen hordta a fején, a válogatott címeres sapkáját.

Az 1952-es Helsinki-i ötkarikás játékokon a román vízilabda együttes első hét játékosa közül hárman voltak marosvásárhelyiek (Simon Ferenc, Kelemen András, Deák Gyula), míg 1956-ban, Melbourne-ben is négyen voltak az együttes tagjai, közülük hárman – Hoszpodár, Bordi és Nagy „Pocó” Gábor – disszidáltak. Ők honosították meg az Egyesült Államokban a vízilabdát.

Megemlíthetem még Daróczy Bulit, aki játékosból lett szövetségi kapitány, Tóth Páll József úszóedzőt, aki a vízilabda válogatott edzője volt, akinek a kezei alatt edztem én is. Vagy ki ne emlékezne Both Marikára, aki a hátúszás specialistája volt, és kijutott az 1956-os olimpiára? Persze sorolhatnám az egykori nagy neveket, mert van belőlük elég.

Akkor, nem voltak ilyen körülmények, mint jelenleg, de voltak akkor is tehetséges sportolók. Mi is, mint hajdani vízilabdázók, gyakrabban és sikeresebben szerepeltünk volna az olimpiákon, nemzetközi világversenyeken. Sajnálattal gondolok vissza, hogy nekem is esélyem lett volna kijutni az 1964-es, Tokióban tartott olimpiára, de etnikai hovatartozásom miatt, erre nem került sor.

– Mit üzen azoknak a szülőknek, akik sportolni szeretnék adni a gyerekeiket, de még nem döntötték el, milyen sportág felé irányítsák őket?

– Ahhoz, hogy egészségesek legyenek, szükséges lenne minden gyereknek 2-3 év úszás. Akik versenyszerűen akarják űzni, azoknak költségesebb, hiszen a minőségi úszáshoz komoly anyagi áldozatok szükségeltetnek.  


Share Button
Ennyien olvasták: 224

Hozzászólások

hozzászólás

About The Author

Szóljon hozzá

Biztonsági kérdés: Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.